2011. október 26., szerda

A 100 forintos története

Valamikor volt pár fiatal, meg pár nem olyan fiatal, akik együtt végezték a munkájukat. Tisztességesen, többnyire nyugalomban, néha súrlódással, de összességében barátságos légkörben. Néha összejártak, néha vicceltek, néha sütöttek, és behozták. Olykor szalonnáztak együtt, vagy csak összeültek, és "nevetgéreztek". Néha felmosófával "hadakéroztak", olykor arra is volt példa, hogy egymásba szerettek.
Akkoriban az egyik kedves kolléga nyugdíjba ment, és a fiatal csapat titokban szervezte egy búcsúztatót. Az egyik srác rávette az érintettet, hogy elmenjen vele a "Tesco-ba". A dolog működött, még az sem volt gyanús, hogy a pizzázó pincéjébe leszaladnak pár percre. :)
A meglepetés jól sült el, ahogy mindenki leült, és megnyugodott, Aninéni kinyitotta a tenyerét, és ott volt benn a 100 Ft., amit a bevásárló kocsi miatt készített ki. Sosem felejtem el azt a keserédes mosolyt, ahogy meghatottan közölte, hogy ő valóban nem sejtett semmit, és milyen jól esett.
Akkor lefotóztam, és a képernyővédőn ugrott elém a fotó, s juttatott eszembe ezernyi emléket. Azóta túl sok mindenki elment. Szinte az összes ember, aki számít. Először a legfontosabb, azután sorra a többi, és most legutóbb az utolsó vékony ilyen irányú kötelékek közül vittem a reptérre valakit.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kedves emberek körülöttem, csak már nem ugyanaz. Már nem egy nagy "család", megváltoztunk. Biztosan benne van a körülöttünk lévő világ ellehetetlenedése, a szétforgácsolódásunk, az állandó elfoglaltságok, a TV, és az Internet időrablása.
Felejtsük el ezeket. Mindezt magamnak mondom elsősorban, hogy a körülöttünk lévő emberekkel töltsük a legtöbb időt, és ne a cybertérben, mert az nem lesz olyan. Bár különlegesen segíthet, nem mondom, élő példa vagyok rá, de az most más téma. És eszköz, nem cél.
Nem jó eltávolodni, elszigetelődni, csak magunkkal foglalkozni, abból nem kap vissza semmit az ember. Természetesen nem azért kell így tenni, hogy valami visszajöjjön belőle, csak a gyakorlatból tudom, hogy úgy a jobb.
A napokban olvastam elRuth könyvét, régen tettem, pedig nagyon szeretem ezt a történetet. Az Ő esetében sem volt egyszerű, mégis mennyire működött, a végén megható olvasni, hogy Ő volt Dávid dédnagymamája. A Bibliában több helyen találunk rá példát, a szeretet forrásából kapunk, amennyi csak kell, azután adjuk tovább, mert akkor van értelme. Úgy érzem mostanában részemről ez kevés...


2011. október 25., kedd

Körtés süti

Unom a köles kását, meg a hajdinapiskótát felváltva, a müzli macerás, de csak kellene valami reggelire. Körte van. Jó, akkor legyen benne hajdina, köles, meg zab is. :)
 
Hozzávalók:
A tésztához:
20 dkg zabliszt
20 dkg hajdina liszt
10 dkg tk. tönkölyliszt
2 dl szójajoghurt
6 ek olivaolaj
kb. 5 dl gyümölcslé
1ek méz / sztívia / nyírfacukor
1 csipet só

A krémhez:
1 bögre köles
3 bögre víz
2 dl szójajoghurt / növényi tejszín
2 ek méz / sztívia / nyírfacukor 
esetleg 1 marék mazsola
vaníliarúd darab
kis citromhéj reszelve
1 csipet só

1 kg körte

A kölest a vízzel, vaníliával, és sóval, feltesszük főni. 25 perc alatt elkészül, nem szabad kavargatni. Forrásig kell figyelni, mert hajlamos kifutni.
Amikor megfőtt, hozzáadjuk a citromhéjat, mézet, szójajoghurtot (pótolható egy nagyobb marék olajos maggal is, amit összeturmixolunk, ha valaki nem szereti a szóját, vagy növényi tejszínnel)
Botmixerrel pépesítjük. Azután belekeverhetjük a mazsolát.

A tészta száraz hozzávalóit összekeverjük, majd az olajjal átmorzsoljuk. Azután hozzáadjuk a mézet, a szójajoghurtot, és annyi folyadékot, hogy a tészta összeálljon. Átgyúrva folyamatosan igényel még folyadékot. Annyit kell hozzáadni, hogy könnyen nyújtható legyen a tészta. Mindig más mennyiségű folyadékot igényel, attól függően, hogy mennyire tudom finomra őrölni a hajdinát pl.

2/3 részét kinyújtjuk, kibélelünk vele egy magasabb falú sütőformát. A tészta törékeny lesz, de egy kis igazgatással meg lehet oldani a problémát.
Beleöntjük a kölest, rátesszük a felszeletelt körtét.
A tészta maradék 1/3 részét is kinyújtjuk. Lefedjük vele a köleses szószt, eligazítjuk a széleket, a tetejét a kimaradt tésztából díszíthetjük.

Fogyaszthatják candidások is, akkor a gyümölcslét a koncentrált cukortartalma miatt javaslom növényi tejjel kiváltani, a mazsolát kihagyni, és a körtét almával, vagy cukor nélkül eltett barackbefőttel pótolni,  ez esetben kihagyható a tésztából a szójajoghurt. 
Ha valaki hypoallergén ételt szeretne, a szójajoghurtot növényi tejszínre cserélje.

2011. október 24., hétfő

Rakott káposzta másképp

Erdélyből származó ismerősöm készíti mindig édes káposztából a töltött káposztát. Nagyon szeretem azt a változatot, és most volt elég sok káposztám is, csak idő nem a töltögetésre. Ezért rakott formában megsütöttem az eredeti töltelékkel. 
Ha nem is tökéletesen ugyanazt az ízvilágot kaptam vissza, de finomra sikerült.

Hozzávalók:
1 kis fejes káposzta
30 dkg barna rizs
1,5 l sűrű paradicsomlé
10 dkg szójagranulátum
1 fej vöröshagyma
1 ek vegamix
2 ek olivaolaj
2 tk só
1 kk borsikafű
1 kk őrölt köménymag
1 gerezd fokhagyma

A káposztát lereszeljük, besózzuk, állni hagyjuk.
A rizst megfőzzük kb. 40 perc alatt 2,5x-es mennyiségű vízben kevés sóval.
A szója granulátumot jó sós vízben felfőzzük, majd leöntjük a vizét, és ha lehet, még egyszer felforraljuk. Mindezt azért, hogy a jellegzetes ízét elveszítse, továbbá könnyebb legyen összerágni, mert így egészen jól megpuhul. Ha kedvünk pepecselni, előző este megfőzhetjük, leöntjük a vizét, és befűszerezve állni hagyjuk egy éjszakát.
A vöröshagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a fokhagymát szintén megtisztítjuk, összenyomjuk, vagy apróra vágjuk.
A főtt rizshez keverjük a szójagranulátumot, a hagymákat, a fűszereket és a sót.
Kiolajozott tepsi aljára helyezzük a káposzta felét. Arra jön a rizses réteg, majd az újabb réteg káposzta. A végén az egészet leöntjük paradicsomlével, és egy órát sütjük alufóliával lefedett tepsiben.
Régebben tejföllel ettük, mert remekül kiegészíti annak savanykás íze.

Még puding

Tegnap este Anyával nekiálltunk pudingot készíteni, mert... van ilyen. Ő a tejes változattal, én a növényi tejessel munkálkodtam. Ez utóbbi színes lett, "epres" és aszalt ribizlivel, illetve mandula forgáccsal kevertem össze, mert hiányoltam az ízéből valamit, amikor elkészült.
Készíthető puding porból, de keményítőből is különböző ízesítéssel. Ez utóbbinál szín nyerhető pl. egy kiskanálnyi bodza lekvár, vagy fekete ribizli szörp hozzáadásával, így természetes az is.
Aztán nézelődtem, hogy ez vacsorára nem lesz elég, így kiegészítettem kukorica pehellyel és gyümölcsökkel. A Spár Vitalis márkáját (kösz, hogy sas szemmel kiszúrtad!) használom, amiben nincs cukor, ha néha erre vágyom. Árpa malátával édesítik.
A keményítős arányt, illetve az elkészítést nem írom le. A múltkor részleteztem itt, a zacskós változaton pedig úgyis rajta van az elkészítés módja.
Nem is tudom igazán, hogy miért írok erről, mert egyébként a puding nem a legegészségesebb ételek közül való.
Olykor azonban sütemény helyett jól esik, és ártani sem árt. Időnként előfordul, hogy vágyom valami ilyesmire. El kell készíteni. A múltkor a világ összes reform kajája jöhetett volna, de Csilla ott forgatta előttem a gombócot. Kénytelen voltam egyet megenni. Fehér lisztes volt, de szerencsére cukor nem volt benne. Utána nem is voltam éhes. Az ember agya nagyon furcsán működik. :)

2011. október 23., vasárnap

Reform kenyér zöldségekkel töltve

Hm, elbaltáztam. Bevallom őszintén. Azért írom le, hogy ne felejtsem el, legközelebb jó legyen, plusz hátha tanul valaki a káromon. Javaslom... :)
A lényeg az, hogy nyersen nem lehet beletenni a zöldségeket, mert nem sülnek át csak nagyon lassan, addigra meg a tészta lesz koppanós. De egyébként tudhattam is volna, mert előadáson hallottam, hogy sütés közben a kenyér belsejében kb. 80 C van. Persze sosem mértem, de elképzelhetőnek tartom.

Hozzávalók:
Tészta:
30 dkg tk. liszt
2 dl víz
4 ek olivaolaj
1/4 kocka élesztő
1 tk méz
1 tk só
Opció: oliva bogyó darabok, és szárított paradicsom

Töltelék:
2 dl növényi tejszín
2 padlizsán
2 cukkini
1 fej lilahagyma
5-6 db burgonya
1 tk vegamix


A langyos vizet összekeverjük a mézzel, hozzáadjuk az élesztőt, és felfuttatjuk.
Ezalatt a lisztet egy nagy tálba öntjük, összemorzsoljuk az olivaolajjal. Ezután hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, és alaposan átgyúrjuk az egészet. Amikor már nem ragad az ujjainkhoz, meg szép ruganyos, pihentetni szükséges 30-40 percig. Langyos helyen kelesztjük. A cserépkályha környéke, ha be van fűtve tökéletes hely az ilyesféle pihenésre. :)
Azután kinyújtjuk a tésztát kilisztezett deszkán. Egy magas falú jénai falát és alját "kitapétázunk" vele. A tészta 1/3-át meghagyjuk a tetejére.
Én most raktam hozzá olivabogyó szeleteket és szárított paradicsomot, hogy kicsit megbolondítsa az ízét.

Egy nagyobb edénybe raktam szeletelt padlizsánt és cukkinít, pár burgonyaszeletet, 1 fej apróra vágott lila hagymát, 1 tk vegamix-et, pár ek olivaolajat. Kicsit sóztam, majd állni hagytam. Azután mindezt beleöntöttem a tálba. Ráöntöttem vegán tejszínt 2 dl-t, (Pl. Joya szójatejszíne főzéshez) és villával megmozgattam, hogy mindenhová jusson belőle.
No itt jön az, hogy ne így csináld! :) 1 óra múlva ki akartam venni, de a belseje nem sült meg.
Kénytelen voltam levágni a tészta tetejét, kikanalazni a zöldségféléket, és külön megsütni.
Már tudom, hogy nyersen nem lehet ilyesmit készíteni. Viszont annyi haszna volt, hogy nagyon finom sült zöldséget ettem külön, meg zöldséges kenyeret. :)
Azt javaslom, hogy előtte 15-20 perc alatt pároljuk meg a zöldségeket, és úgy tegyük a tésztába, majd fedjük le a maradék tésztával, és süssük közepes hőfokon egy óráig. Ezután már jó lesz, és finom is. :)


2011. október 22., szombat

Zöldséges fasírt

Avagy a csirkemáj ízre hasonlító fasírt. Épp ezért nem szeretem, Apának viszont kifejezetten tetszett. Vagy csak nagyon éhes volt? :)
Magdi receptjéből indultam ki.

Hozzávalók:
4 kisebb cukkini
2 nagy kápia paprika
1 fej vöröshagyma
3 szelet rozskenyér
2-3 ek olivaolaj
1 tojás

A vegán formájához:
4 kisebb cukkini
2 nagy kápia paprika
1 fej vöröshagyma
15 dkg rozsliszt
2-3 ek olivaolaj
1 marék lenmagpehely
1 ek vegamix
1 tk só

A cukkinit és a paprikát vékonyra szeleteljük, sózzuk, hagyjuk, hogy levet eresszen. A vegán változatnál nem öntjük le a levet, mert a liszt felszívja, a tojásosnál viszont le kell önteni.
A hagymát felaprítjuk, az olivaolajjal és a vegamix-szel a cukkinihez keverjük.
A vegetáriánusnál a kenyeret belemorzsoljuk, és a tojással együtt a zöldségekhez gyúrjuk
A vegánnál a lisztet és a lenmagpelyhet keverjük bele.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe halmozunk belőle, és fél óra alatt hőlégkeveréssel megsütjük a fasírtokat.


2011. október 21., péntek

Rozscipó

Finom cipó készíthető rozsból is. Sütöttem már teljesen teljes kiőrlésű rozsból is kenyeret, de azt csak a fanatikusabb reformosoknak javaslom. :) Nem volt rossz, de sűrű, ragacsosabb. Inkább pirítósnak fogyasztottam.
Ebben a tésztában viszont még fehér liszt is akad.

Hozzávalók:
30 dkg tk. rozsliszt
15 dkg tk. tönkölyliszt (vagy sima búza)
15 dkg fehér liszt
3,6 dl víz
1 ek szejtán - elhagyható
1/4 kocka élesztő
1 tk méz
1 tk só
magvak

Kenyérsütő gépbe raktam a hozzávalókat. A sűrűbb, nem hagyományos jellegű kenyereket mindig a sütőben sütöm, mert lassabban kelnek, és szebb lesz, mint ha a gépben sül.
Miután a gép alaposan megdagasztotta, megformázom, és sütőpapírra helyezem a tepsibe. Legalább fél órát hagyom kelni, de némelyiknek 40-45 perc is kell. Ha szépen feljön, beteszem a sütőbe, 200 C-on 1 óra alatt készül el.

2011. október 20., csütörtök

Árpatészta zöldségekkel

No, ez sem a legbonyolultabb ételek közé sorolandó.
Hétfő este a szőlőlé préselésével foglalkoztunk, ezért készült ilyen egyszerű étel.

Hozzávalók:
1/2 kg árpa tészta (vagy bármilyen más tk tésztaféle)
2 nagyobb padlizsán
5-6 kápia paprika / vagy más vastag húsú
1 nagyobb fej vöröshagyma
2-3 ek olivaolaj
2 tk só

A tésztát sós vízben megfőzzük. Nekem a Vegetáros 20 perc alatt fő meg, kb. 15 perc után elzárom, és hagyom még dagadni, majd leöntöm a vizét.
A padlizsán végeit levágjuk, a paprikát kicsumázzuk, nagyobb darabokra szeleteltjük,  a hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. Némi olivaolajjal 200 C-on egy jénai tálban kb. 1 óráig sütjük. A tésztával és salátával fogyasztjuk.

Kókuszgolyó reformosan, finoman

Még két hete csütörtökön este készült el az alapja, mikor falafel fasírt sült - nem írom, hogy gombóc, mert kis lapikra sikerültek. :) A főtt zabpehely felét ehhez használtam fel, a másik felét a csicseri borsóhoz.

Hozzávalók:
25 dkg zabpehely
10  dkg kókusz
2 marék magozott datolya
10 dkg darált dió, mandula
1 marék mazsola
2 ek karob por
1 vanília rúd darab
4+1 dl víz / növényi tej
1 csipet só

A zabpelyhet jó sűrűre kell főzni, mert a datolya meghígítja, ezért nem a kétszeres mennyiségű folyadékkal kezdjük főzni, hanem csak 4 dl-rel. Hozzáadjuk a sót és a vanília darabot. Használhatunk vaníliás növényi tejet is, de vízzel is jó lesz.
A datolyát ha lehet előtte pár órára beáztatjuk, majd a maradék folyadékkal összeturmixoljuk.
Amikor kezdi elfőni a folyadékot a zabpehely, hozzáöntjük a datolyát. Azért nem hamarabb, mert így is hajlamos leragadni. Kavargatjuk., míg besűrűsödik. Összesen kb. 15 perc alatt megfő. A végén hozzáadjuk a karobport, a mazsolát, a darált olajos magot, és ha ízlésünk megkívánja némi édesítést, szíviát, nyírfa cukrot, gyümölcs cukrot.
Már így önmagában is fogyasztható, de azért kókuszban meghempergetve finomabb. :)
Várni kell, míg meghűl. Bevizezett kézzel gombócokat formázhatunk, kókuszba forgatjuk, és fogyasztható is.

2011. október 19., szerda

Mini cipók

Háztól hordjuk a tejet, Tata minden vasárnap és csütörtökön reggel felül a biciklire, tekeri, ha esik ha fúj, és hozza az 5 literes kannával hazafelé. Indulásakor mindig rámjön a félsz, mert úgy néz ki, hogyha balról felszáll, jobbról le is esik... de nem szokott. Csak ijesztget. :) Szerencsére. 88 éves, de az átlaghoz képest nagyon jól bírja. És persze ragaszkodik is hozzá. Amikor -20 fok van, és térdig érő hó, akkor engedi meg esetleg Anyának, hogy kocsival elvigye.
Nos, hogy ez a kisregény hogyan függ össze a cipócskákkal, az a következő sorokban derül ki. 
Két oldalról is. Sok tejünk maradt valamelyik nap, és akkor gondoltam, hogy ezekbe majd felhasználom. A másik, hogy mikor kicsik voltunk, Békésen laktak, és ott nyaraltunk náluk, sokszor gyurmáztunk. Elkészítettük a kemencét különböző rendelkezésre álló anyagokból, azután megnyitottuk a pékséget, és készítettük a különböző kifliket, kenyereket. No azok közül néhány pont ilyen formájú volt...
Jó ezekre visszagondolni, nagyon szép emlékeim kötődnek ahhoz az időszakhoz. Most pl. a zöldbab leves jutott eszembe, amihez a Körös parti kertből hoztuk be a roppanós halovány sárga zöldbabokat. Micsoda íze volt annak. Egyszer sem készítettem olyat, pedig ismerem a receptet. Nem azon múlt. Nagyúton az a széles fajtájú sohasem sikerült, a mirelit meg nem olyan.
A 13. kanyar után azonban jöjjön a recept is, mert érdemes megsütni.
Hozzávalók:
60 dkg liszt (30 dkg tk/30 dkg finom)
3,8-4 dl tej (növényi is lehet)
1 ek zabpehely (elhagyható)
1-2 ek olivaolaj
1-2 ek lenmag (lehetőleg őrölve)
1 ek szezámmag, tökmag, napraforgó mag
1/4 kocka élesztő
1 tk méz
1 tk só
Kenyérsütő géppel összedagasztattam az egészet. Arra kell ügyelni az összetevők berakásában, hogyha nem rögtön akarjuk, hogy a gép elkészítse, hanem időzítjük, akkor a folyadékot az aljára öntsük, arra menjen a liszt, és a tetejére csak a száraz részbe az élesztő. Ez kenyérnél is így van, és a sót ne rakjuk közvetlenül az élesztő mellé.
A liszt minőségétől függően felvesz akár 4 dl folyadékot is, olyankor lágyabb, könnyebb a zsömle. Minél több a teljes kiőrlésű liszt aránya, annál több folyadékot is igényel.
Ha kézzel dagasztjuk, jól össze kell gyúrni, kb. 20 percet legalább, hogy szépen elváljon a tészta a kéztől. 
Ebből az adagból ha pici cipókat akarunk, 16 db lesz, de a normál méretű zsömle 12 db körül.
Kivesszük. Megformázzuk. Utána fél órát pihenhet kizsírozott sütőpapíron.
Majd 200 C-on 40 perc alatt megsütjük.

2011. október 17., hétfő

Héjában sült burgonya paprikakrémmel és padlizsánnal

Ma úgy alakult (írtam ezt tegnap), hogy a kertben dolgoztunk, emiatt nem sok idő jutott a főzőcskézésre. A nászutas paprikakrém levest gondoltam ki, de azzal többet kellett volna foglalkozni, igaz nem is bántam a végén, ahogy megettük az ebédet.

Összetevők:
4-5 vastag húsú kápia paprika
1 nagy padlizsán
2 kis fej vöröshagyma
10-12 db közepes burgonya
olivaolaj

A paprikákat és a padlizsánokat elfelezve beraktam egy mázas cseréptálba, és megsütöttem őket. Közben alufóliával lefedve közepes nagyságú burgonyák sültek másik tálban.
Jó fél óra után a paprikát és a padlizsánt is kivettem, a burgonyák összesen 1 órát sültek. Akkor vannak készen, ha a villát bele lehet szúrni könnyedén. A végén megpermetezhető vízzel, és egy konyharuhával le kell teríteni. Így könnyebben megpucolható.
A padlizsánok belsejét kikanalaztam. Egy kis fazékba raktam egy kis fej felaprított vöröshagymával, némi olajjal és egy nagy csipet sóval. Pár perc alatt összesütöttem, majd leturmixoltam.
A paprikákról amennyire lehetett lehúztam a héját, a többi maradt. Egy kis fazékba raktam egy kis fej felaprított vöröshagymával, némi olajjal és egy nagy csipet sóval. Pár perc alatt összesütöttem, majd leturmixoltam.

A tányérokra mindkét szószból ment 1-1 nagy kanállal, plusz a burgonya. Vegyes salátával fogyasztottuk. Nagyon ízlett, de lehet, hogy a kemény munka miatt a vasszöget is finomnak találtuk volna. :)

Candidásoknak javaslom a kétfajta krémet kölessel, barna rizzsel fogyasztani.
Kép nincs. Megettük. :) Helyette a múltkori padlizsán sütésről beillesztek egyet.

2011. október 11., kedd

Kenyérlángos

...vagy minek nevezzem. Nem teljesen pizza, nem is focaccia, akkor legyen inkább magyar neve. :)
Vasárnap délután gondoltam főzőcskézek valamit odaát. Ha ilyenkor nem jutok el a boltba, és nem gondolkozom előre, az őrületbe kergetem magam. Mert...
1. Mindenhez csak félig találom meg az összetevőket.
2. Valamit mindig el kellene használni, ami sehogyan sem fér a tervezettbe.
3. Amit szívesen megennék, nagy valószínűleg Ő nem. Ennek folyamodványa. Tuti, hogy fokhagyma kell bele, és azért szikrát hány a szeme. :)
4. Ha minden hozzávaló megvan, turmixgépem, habverőm, diódarálóm, stb. nincs hozzá. Persze egy hét múlva megtalálom.

Ilyenkor mindig olyan butus vagyok, mert feldühítem magam rajta. Pedig hát fölösleges dolog, hiszen nem jutok előrébb, elkeseredem én is, meg a Férj sem tud mit kezdeni a helyzettel, de azért megölel, és megsimogatja a buksimat. Akkor szokott helyreállni a világ. :)

Előbb utóbb csak kitalálok valamit ilyen esetekben is, de mire eldöntöm... Meg néha beugrik valami még előzőleg, hogy azt kellene készíteni, és egyszerűen nem képes kimenni a fejemből. Ti nem szoktatok így lenni? Lassan már megtanulom, hogy ilyenkor azt kell megfőzni, mert akkor azután is napokig azon jár az agyam.
Most ez a pizza volt, de hozzávalók híján lepény lett belőle.

Egyébként kifejezetten finomra sikerült. Készíthető vegetáriánus és vegán formában is. Ide ez utóbbi változatot írom le. Meg a csökkentett tésztamennyiséget, mert 1/2 kg lisztből gyúrtam a tésztáját, ami egy nagy tepsinyi mennyiséghez elegendő. Ugyan ennyihez is megfelelő a szószmennyiség, de finomabb vastagabban.


Tejszínes kenyérlepény gombával

Hozzávalók:
Tészta:
30 dkg liszt (fele teljeskiőrlésű)
2 dl víz
4 ek olivaolaj
1/4 kocka élesztő
1 tk méz
1 tk só

Töltelék:
3 dl növényi tejszín
1 üveg csiperke gomba, vagy 1/2 kg gomba megtisztítva
1 nagy fej hagyma
2 ek olivaolaj
1 ek vegamix
1 tk só


A langyos vizet összekeverjük a mézzel, hozzáadjuk az élesztőt, és felfuttatjuk.
Ezalatt a lisztet egy nagy tálba öntjük, összemorzsoljuk az olivaolajjal. Ezután hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, és alaposan átgyúrjuk az egészet. Amikor már nem ragad az ujjainkhoz, meg szép ruganyos, pihentetni szükséges.
Langyos helyen kelesztjük, ami most a cserépkályha mellett volt. Tökéletesen alkalmasnak bizonyult, mert a tészta szépen megnőtt bő fél óra alatt, a melegnek pedig külön örültem.(Külön szakértelem és gyakorlás szükségeltetik a füstmentes meleghez, ami egyre jobban alakul az utóbbi időben.)
A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk. A tálat kikenjük olajjal. Szépen eligazgatjuk benne a tésztát úgy, hogy pereme legyen. Ebbe kerül a szósz, amely a következő képpen készül.

A hagymát pucoljuk, aprítjuk, vízen megpároljuk, majd hozzáadjuk az olajat, és az apróra szeletelt gombát. Megszórjuk vegamix-szel és sóval. Pároljuk, majd ha elfőtte a levét, kicsit lesütjük. A végén hozzáadjuk a tejszínt, és összefőzzük. A növényi tejszínek közül a szóját javaslom, mert a zab és a rizs édesebb jellegű ízt ad. Ha kicsit hül, a tészta közepére öntjük, majd együtt 30-40 perc alatt közepes lángon megsütjük.


2011. október 10., hétfő

Madársaláta

Katus ismertette meg velem az első francia utunkon a madársalátát. Akkor nem csak a saláta volt újdonság számomra, hanem az is, hogy előkezelten, megmosva csomagolva lehet kapni ilyesmit. Arról nem is beszélve, hogy reszelt sajt volt kis zacskóban a polcokon! :)
No nem gondoltam volna, hogy egyszer valaha is ilyesmit leemelek a polcról, pedig azóta volt rá példa. No nem a reszelt sajtra, de rukkolára igen. Merthogy ez utóbbit is nagyon szeretem újabban. Ha ritkán olajban sütött ételt eszem, ahhoz pl. nagyon jó "ellensúly". 
Fura egyébként, hogy ez a salátaféleség ennyire megosztja az embereket. A hugicámat pl. ki lehet vele üldözni a világból. Persze tudok több példát is mondani, mivel még. Ilyen a hajdina is, de arra már volt példa, hogy evett. 
Kíváncsi lennék, az emberek hány százaléka szereti. Gondoltam, hogy megkérdezem a blogcimborákat, de lehet, hogy nem ugyanaz a keresztmetszet, mint az átlagember.

Visszakanyarodva a madársalátához, nagyon megkedveltem, bár valahogy errefelé ritkán hozzáférhető, vagy nem járok eleget boltba... (Ez utóbbi igaz lehet, de egy saláta kedvéért nem változtatok e férjek szerint nagyszerű szokáson. :) )
Mindegy no, csütörtökön felvittem a szívemnek kedves barátaimat a reptérre. Elutaztak jó messzire, aztán vissza sem jönnek januárig, de akkor is csak köszönni. Bár nem szívesen tettem, azért az autópályán történt baleset miatti dugó rám hozta a hasmarsot, hogy a végén vihetem őket New Yorkig, ha lekéssük a repülőt. ;) De nem késtük. :( 
Onnan átmentem Újpestre, a Lidl-ben voltam a Sógorőmmel, miután megtámadtuk a Vegetárt, és otthagytam egy halom pénz olyan különböző dolgokra, amikre az átlagnép szemöldöke felemelkedik, ha emberi élelmezési célra szánjuk. Hajdina, lenmag, szezámmag, köles... :)
Az előbb említett áruházban nem szoktam vásárolni, mert nem tudom miért. Meglehetősen pozitívan változott a bennem élt kép, miután kiválogattunk 1-2 péksütit a hugicának, meg szedtünk össze zöldségfélét, amik szépek voltak. A fagyasztott zöldbab kifejezetten jó minőségű volt. Mostanában csak vékony, öreg, olykor szíjas darabokkal találkoztam, hát ez az ellenkezője. Ettől függetlenül valószínűleg jövőre is megyek egyszer majd, meg azután is. :)

No, ott vettem a madár salátát, és délután használtam fel az ennivalóhoz.

Hozzávalók:
1 csomag madársaláta
1 fej jégsaláta
4 db paprika
3 szál répa
1 vajretek
1 kis fej lilahagyma1
1 ek szójaszósz
1 tk só

Vagy a szójaszósz kiváltható a következőkkel:
1 ek hidegen sajtolt olaj
1/2 citrom leve
1 tk méz

A jégsalátát apróra szaggatjuk, és egy nagy tálba szórjuk a madársalátával együtt.
A répát és a vajretket megpucoljuk, lereszeljük. A paprikákat kicsumázzuk, leszeleteljük. A hagymát megpucoljuk, vékonyra szeljük. 
Mindezt összeöntjük, megszórjuk sóval, ráöntjük a szójaszószt, átkeverjük. Candidások a szójaszószt inkább hagyják ki. 
Akár azonnal fogyasztható, kellemes ízű.

2011. október 6., csütörtök

Zabkása

Vasárnap reggel a tűzhely fölött állva, és a zabpelyhet kavargatva gondolkoztam el azon, hogy sosem írtam ennek az egyszerű ételnek a készítéséről. Azért is jutott ez eszembe, mert mikor először főztem egy bózsvai tábor után, sok kérdésem volt, de úgy kellett kitapasztalni. Netet a fősulin, meg a szomszéd faluban lehetett elérni, de gasztroblog se nagyon volt.
Tehát zabpehely kása főzése. Aki száz éve főz, lapozzon. :)

1/2 kg zabpehely
1 liter víz / növényi tej
2-3 ek gyümölcscukor/xylit/sztívia
Kis darab vaníliarúd
1/2 citrom reszelt héja
1 csipet só


Kétszeres mennyiségű folyadékban feltesszük főni a zabpelyhet a sóval és a vaníliával. Aki hígabban szereti, ízléstől függően tehet még hozzá folyadékot. 15 perc alatt elkészül. 
Ennyit egyébként is érdemes főzni a gabonákat. Az újabban fő ellenségnek kikiáltott lektin is lebomlik pl., illetve a nyers formában ember számára emészthetetlen keményítő láncok felbomlanak. Szóval semmi bonyolult nincs ezen, csak tudomásul kell venni, hogy a gabonaféléket negyed óráig hőkezelni kell, és kész.
Miután felforr általában egészen a végéig kavargatni szükséges, mert hajlamos leragadni az alja. (Viszont nagyon finom, mikor a lábas aljáról kanalazgatja azt a sűrű kulimászt az ember. :) )
Amikor már egészen besűrűsödött, hozzáadjuk a sztíviát/ki mit, és a reszelt citromhéjat. Pár percig kavargatjuk, majd lapos tányérokra szedjük.
Candidások az első időszakban ne fogyasszák, de később szépen be lehet építeni az étrendbe, mert egészséges, magas a rost, a kalcium, a B-vitamin tartalma
Nagyon finom kevés fahéjjal megszórva és reszelt almával fogyasztva. De lehet hozzá lekvárokat is adni.
Olykor kiegészítem magozott meggybefőttel télen, vagy ilyenkor ősszel nagy szemű szőlővel. Bármikor szívesen eszem, mert nagyon finom, és nem ismerek olyan embert, aki nem szereti.


2011. október 5., szerda

Apa féle aszalt körte

Tegnap hamarabb értem haza, mint egyébként. Apa újságolta, hogy körtét aszal, nézzem meg. (Ketten mindig könnyebben csinálunk ilyeneket, aztán kikapunk Anyától, mert mondjuk torma reszeléssel tönkretesszük a robotgépét... Hja, az is szép történet. Most szerencsére semmi ilyen nem történt.)
Megcsodáltam a művet. Valamikor öltöző szekrény ajtaja lehetett, vagy egyéb nagy múlttal dicsekedő rozsdás fém darabot használt fel alapnak. A belsejébe tett deszkákat, erre egy réteg szúnyoghálót. A szúnyogháló rétegre kerültek a felkarikázott gyümölcsök, majd a tetejét beterítette egy másik hálóval. Igyekezett lezárni jól, de volt egy két bátor sárga-csíkos fenekű bátor vitéz, aki bejutott, és megrágta a szeleteket. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen tiringelést képesek művelni.
Akkor még jobb idő volt, a gyümölcsök egészen jól száradtak a melegben. Ma már az újabb adag kevésbé.
Ettől függetlenül éjszakára beraktam az aszaló gépbe, féltem, hogy nem lesz jó. A napon szárítás valahogy sosem lett tökéletes, de ezen túl ebben a "kombóban" biztosan fogom alkalmazni. :) Így viszont "előkészítve" pár óra alatt megvolt. Mézédesek, ropogósak lettek, mint a chips.

Barna rizs padlizsánnal, zöldségekkel

Nagy okosságomban csak a padlizsánt felejtettem ki a leírásból. Pedig azért is írtam róla, mert valakinél láttam egyszer, hogy a gázrózsán sütötte meg a padlizsánt, és most én is kipróbáltam. Működik.
Persze csak akkor, ha az ember a csumáját nem teszi túl közel a lánghoz. Mert akkor kissé putri szagú lesz a lakás. :) Egyébként ha időben körbeforgatjuk, egészen jól átsül percek alatt.

Magdi zöldséges zakuszkájából kiindulva született ez az étel. Kb. azért, mert ugyanezek az összetevők voltak itthon. Egyébként kölest akartam főzni, de azt sem találtam. A lúgosító ételek arányán akartam javítani az étrendünkben, de nem baj, mert ellensúlynak reggelire hajdinás piskótát sütöttem. Aminek a lisztjét most ugyan nem sikerült túl finomra őrölni, ezért inkább hajdina gríz felé hajlik a dolog, de így is finom. Annyi plusz, hogy ilyenkor sokkal több folyadékot igényel.
Visszakanyarodva a rizshez, viszonylag egyszerűen elkészíthető ételről van szó. Az összetevők bátran variálhatók attól függően, mit találunk a hűtő szekrényünkben, vagy a hűtőszekrényünkben. Hasonló készült régebben is a konyhánkban.

Hozzávalók 1 nagy tepsire való adaghoz:
60 dkg barnarizs
5-6 db paradicsom
4 szál répa
1 nagyobb fej zeller
2 padlizsán
1 fej hagyma
3 ek napraforgómag
3 ek szezámmag
2 ek olivaolaj
1 ek vegamix
1,5 tk só

A barna rizs kb. 40 perc alatt fő meg 2,5x-es sós vízben. Ha nincs sok időm, bekerül a kuktába, kétszer lefuttatom a rizs programon.
A padlizsánt vagy a sütőben megsütjük, vagy valóban lehet gázlángon is. Kb. 5 perc alatt megsül úgy, hogy fél percenként folyamatosan forgatjuk a padlizsánt. Azután újságpapírba csomagoljuk (Iza javaslata alapján), várunk kicsit, hogy hűljön, majd lehúzzuk a héját.
A zöldségeket megpucoljuk, és nem túl finomra reszeljük. A hagymát apróra szeleteljük. Ezután a rizst a padlizsánnal és a többi zöldséggel, fűszerekkel, napraforgómaggal és a sóval összekeverjük. A kiolajozott tepsi alján egyenletesen elosztjuk a masszát. A tetejére szórhatunk szezámmagot. Akár öntetet is készíthetünk a tetejére vegán tejfölből, vagy szója joghurtot elsimíthatunk a tetején. Most csak maradék zsemlemorzsával szórtam meg és szezámmaggal.
Ízlés szerint borsikafűvel, vagy bazsalikommal is fűszerezhetjük.

2011. október 3., hétfő

Hajdinás

Ha viszonylag ropogós tésztát szeretnék, akkor kukorica liszttel szoktam kiegészíteni a tk. tönköly lisztből és zablisztből álló tésztát. Mivel most nem találtam otthon egy szemet sem, hajdina viszont volt ledarálva elég sok, ezért az került fele arányban a tésztába.

Összetevők:
30 dkg hajdinaliszt
20 dkg tk tönkölybúza liszt
10 dkg zabliszt
1/2 doboz szójajoghurt
6-8 ek olivaolaj
1 ek gyümölcscukor/sztívia/nyírfacukor
víz/gyümölcslé
1 csipet só

1 bögre köles
3 bögre víz/gyümölcslé
1/2 doboz szójajoghurt
2 ek gyümölcscukor/sztívia/nyírfacukor  
1/2 citrom héja
1 csipet só

1 kg szilva magozva

A kölest háromszoros vízmennyiségben 1 csipet sóval 25 percre fel rakjuk főni kevergetés nélkül. Amikor megfőtt, hozzákeverjük a maradék szójajoghurtot, némi gyümölcslevet és a cukrot. Botmixerrel pürésítjük.

A 3 fajta lisztet átmorzsoljuk az oliva olajjal, hogy minden felé jusson. Azután hozzáadjuk a cukrot, a sót, a szójajoghurtot, és annyi vizet, hogy lágy tésztát kapjunk. Sajnos most nem mértem a hozzá adott folyadék mennyiségét, talán majd legközelebb. Lehet bátrabban hozzáadni, mert nagyon sokat felszív a hajdina. 
Glutén mentesen is elkészíthető szerintem. Úgy gondolom, a tészta teljesen elkészíthető csak hajdina lisztből is. Csak arra kell számolni, hogy törik. Kicsit gyurmázni kell vele, de ízre nem rossz. Nem főtt hajdina íze lesz, egészen más jellegű. Sülve a környezetem is szívesen fogyasztja, főve hiába rakom eléjük...

A tészta 2/3 részét elnyújtjuk, elsimítjuk pite formában úgy. hogy a szélét majd fel tudjuk hajtani a tetejére.
A kimagozott szilvákat eligazítjuk rajta. Ráöntjük a köles "túrót".
A tetejére a maradék elnyújtott tésztát helyezzük, igazgatjuk. A széleket eligazgatjuk. Villával megszurkáljuk. 
Lassú tűzön 50 percet sütjük.

2011. október 2., vasárnap

Töltött képek

A múltkoriban készült ételhez nem voltak képeim, ezért betettem egy bogáncsot fotónak. Biciklizés után azok voltak "kéznél". :) Anya ma megsütötte újra, míg mi a "gyerekek" kiszedtük a répát. Macerás munka volt, elfáradtunk, a nap is sütött eléggé. Amióta emlékszem, répát mindig fázósan szedünk, minimum lefagynak az ujjaim, most pedig a póló is soknak tűnt. Csak fejcsóválva tudok gondolni erre a melegre, bár el kell ismernem, hogy a fűtésszámlán pozitívan jelentkezik mindenkinél. Mégis ha bele gondol az ember, elég figyelmeztetőnek tűnik, bár becsukhatjuk a szemünket, és észrevétlenül főhetünk lassan a fazékban, mint az a bizonyos béka...
Duende is megemlítette ezt, mikor Gyuri bácsiról írt.
Legközelebb jobban kifejtem, mire gondolok. Azért az említett képeket (Mutty  fotózott) felrakom, de kíváncsi lennék, más hogyan látja ezt...