2013. február 28., csütörtök

Rakott krumpli

(Ütemeztem ezt a receptet is, hogy azért jelenjen meg a bolgon valami. Remélem ekkor már négy szemmel nézzük a világot. :) )

Valamikor az elején írtam róla, hogy családi szinten hogy készítjük a rakott krumplit. Nálunk sosem került bele hús, épp ezért nem is hiányzott. De valahogy a rakott köles előhozta a gondolatot, hogy a gabonakolbásszal lehetne a vegán változatot kicsit megbolondítani.
Persze lassan készül, de nyers krumpliból sokkal finomabb lesz, csak győzze az ember a felcsapó illatok mellett kivárni, hogy megsüljön. :)

Hozzávalók:
2 kg burgonya
5 db tojás / 1/2 füstölt tufu
3-4 ujjnyi gabonakolbász
1 l szójatej
2 nagy pohár tejföl / 3 marék kesudió + sörélesztőpehely
olaj

A burgonyát meghámozzuk, vékony karikákra szeleteljük. A tojást keményre főzzük, szeleteljük, vegán változat esetén helyette a tofut vastagra reszeljük.
Egy nagy jénait kiolajozunk, a burgonya harmadát az aljára rétegezzük, finoman megsózzuk. Megszórjuk az elmorzsolt gabonakolbász mennyiségének felével. A tojások/ tofu felét szintén elosztjuk rajta.
Újabb réteg burgonyát terítünk szét, majd újra só, gabonakolbász, és tojás, vagy tofu réteg jön. A végén a burgonya harmadik harmadával lefedjük az egészet. Sózzuk.
Aláöntjük a szójatejet.
Lakto-ovo vegetáriánusoknál a tetejére olajjal kevert tejföl kerül, vegánoknál olajos magvakból turmixolt, 1-2 kanál sörélesztő pehellyel felturbózott szósz. Ez utóbbiba turmixolhatunk esetleg egy darab pritaminpaprikát is.
Az elején alufóliával lefedve süssük bő egy órát, majd anélkül szintén bő egy órát alacsony hőmérsékleten. Villával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e a közepe.


2013. február 26., kedd

Víz, víz, víz

Siccike egyik bejegyzéséről jutott eszembe a Vegán kihívás kapcsán a folyadékfogyasztással kapcsolatban a következő:
Sajnos az átlag ember tényleg nem visz be a szervezetbe elég folyadékot, vagy ha bevisz, azt is cukros üdítő / tea / gyümölcslé formájában. Mivel így is elműködünk egy darabig, nem érezzük a jelentőségét a problémának. Pedig nem hiába tanuljuk meg biológia órán, hogy testünk 65-75%-a víz. Az újszülötteké 75-80%. Ez utóbbi is mond azért valamit...
Tehát a szervezet normális működéséhez szükséges. Most had ne soroljam, hogy mi mindenhez használja a szervezet, de elég ha csak a keringési rendszerünkre gondolunk. Méregtelenítéshez, légzéshez, emésztéshez mind mind lételem. 
Ez utóbbinál gond, ha épp az étkezés után iszunk 1-2 órán belül - az elfogyasztott tápláléktól függően-, mert felhígul a gyomorsav, az emésztés lassul, az étel pang a gyomorban, erjed. De ha nem iszunk előtte - min. fél óra - az pedig azért bajos, mert nincs amiből a szervezet emésztőnedveket gyártson.

Nem olyan bonyolult az egyébként, csak meg kell szokni, hogy az ember több nyerset eszik a reggeli/ebéd/vacsora mellé, és már nem is akar rögtön meginni egy pohár kólát az étkezés befejeztével. Meg persze csökkenteni kellene a bevitt sómennyiséget, ez szintén oldja a problémát.

Egyébként gondoljunk bele az evés részébe, ha nem fogyasztunk megfelelő táplálékot, előbb utóbb a szervezet kezd leépülni. Ugyanígy működik a vízivásnál is, csak nem annyira feltűnő, mert az ízületi problémák, a savasodás csak jóval később jelentkeznek, vagy a sejtek idő előtti elöregedése... 

Olyan egyszerű dolog, igazán. Ennyit megtehet az ember az egészségéért megerőltetés nélkül. 

Kép forrása: https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcS9VFq7y6Uc0wW7znop_92VmrJoh39EOJyQrLIUg1WqXcm4Q7bi

Diószalámi és kelkáposzta főzelék

Fehérjepótlásra kerestem valami ütősebbet, és Magdi diószalámijára esett a választásom. Kicsit gyakrabban kellett volna forgatnom, mert odasül több helyen az alufóliához, de finom lett. Valószínűleg egy -két tojás hozzáadásával az állaga kevésbé morzsálódós lett volna, de a tofu és a dió épp elég bele, és így vegán.

Kelkáposzta főzelékhez tökéletes volt feltétnek. Ez utóbbit valószínűleg mindenki könnyen készít, azért a vegán változatot leírom, hátha valaki tejtermék nélkül enné. Legalább beleillik a Vegán kihívás-ba, amihez én most csak mint szívvel-lélekkel támogató csatlakoztam, mert míg a babaprojekt zajlik, nem ígérek semmit, amit azután nem tartok be.

Vegán kelkáposzta főzelék

Hozzávalók:

1 kisebb fej kelkáposzta
2 nagyobb sárgarépa
4-5 burgonya
4 ek liszt
4-5 gerezd fokhagyma
majoránna, köménymag
olivaolaj
2 marék kesudió/mandula/napraforgómag vagy 2 dl szójajoghurt

A sárgarépát megtisztítjuk, aprítjuk és kevés vízen kicsit pároljuk, majd hozzáadjuk az olajat, a felszeletelt kelkáposztát a fokhagymát, majoránnát, köménymagot és sót. Felengedjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Kb. negyed óra elteltével beleöntjük a felkockázott burgonyát.
Az olajos magvakat (legfinomabb kesuval, de vegyesen is lehet) finomra turmixoljuk vízzel, azután belekanalazzuk a lisztet, azzal is elturmixoljuk, majd az egészet a már majdnem megfőtt káposztába csurgatjuk. Ha szójajoghurtot, vagy szójatejet használunk, a lisztel csomómentesre keverjük, és azzal sűrítjük a főzeléket. Sűrűn kavargatjuk, míg felfő, majd jó 5 perc főzés után készen is van.


2013. február 25., hétfő

Szilvalekváros derelye

Karácsonyra kaptam egy tésztakészítő gépet ajándékba, és már hosszabb ideje járt emiatt a fejemben a derelye... Nem is emlékszem mikor készítettünk utoljára. Talán Mama volt az elkövető, már nem tudom.
A házi szilvalekvárunkkal töltöttem, és nyírfa porcukorral szórtuk meg fogyasztáskor.
Ellenőrzött háztartásból származó :) tojásom volt, azért azzal készült, de legközelebb talán kísérletezem zabliszt és tönkölybúzaliszt keverékével.

Hozzávalók:
1/2 kg liszt (2/3 rész tk)
2 tojás
víz (300-350 ml)

cukormentes sűrű szilvalekvár

25 dkg barna morzsa
olivaolaj


A lisztet a 2 tojással és a vízzel bevallom őszintén a kenyérsütő géppel dagasztattam meg, de kézzel is lehet, csak jó munkás. 
Az egyik tojás fehérjéből egy kicsit tegyünk egy pohárba külön. Sajnos már nem emlékszem pontosan, hogy mennyi vizet vett fel, de 300 ml körül rémlik. Érdemes inkább kevesebbel kezdeni, azután ha szükséges még hozzáönteni.
Jó kemény tésztát kell kapjunk, amit fél órát pihentetni szükséges. Takarjuk le egy konyharuhával, hogy ne száradjon.
Ha letelt az idő, nyújtsuk ki vékonyra, amennyire csak lehet. Kanalazzunk a fele tésztára egymástól legalább 3 ujjnyi távolságra lekvárhalmokat. A közöket a kivett tojásfehérjével vékonyan kenjük meg. Segít a tészta összetapasztásában. (Utólagos javaslatként kaptam, nekem némelyik épp ezért kifolyt, de különösebben nem bántam.) A tészta elnyújtott másik felét ráhelyezzük, a közöket összenyomjuk, derelye vágóval elszeleteljük.
Forrásban lévő sós vízben kifőzzük. (Jóval hosszabb ideig fő, mint a hagyományos tészta.)

A morzsát megpirítjuk, a végén hozzákeverünk némi olajat. Ebben forgatjuk meg rögtön a kifőtt tésztát. 

2013. február 24., vasárnap

Zöldséges rakott köles

No, végre valami Biobrigis kaja... ugrott be, mikor múlt vasárnap Anyával elhatároztuk, hogy vegetáriánus ételként ez készül otthon. Nagyon finom lett, szerintem ez bárkinek bejöhet, annak is, aki nem szereti a reformokat.
A hozzáadott zöldségfélék ízlés szerint variálhatók, a gomba helyett kerülhet alá padlizsán, vagy karfiol, a tetejére pl. paradicsomkarika. 

Hozzávalók:
1/2 bögre köles
1/2 kg gomba 
1 cukkini
3 ujjnyi gabonakolbász
1 fej vöröshagyma (elhagyható)
borsikafű, őrölt kömény, bazsalikom
olivaolaj

A tetejére telföl helyett:
1 nagy marék kesudió
1 nagy marék napraforgómag
1/2 kaliforniai paprika
2 ek sörélesztő pehely (elhagyható, de finomabbá teszi)
víz

A kölest háromszoros mennyiségű vízben 20 perc alatt megfőzzük.
A gombát ezalatt megpucoljuk, a cukkinit karikákra vágjuk, a hagymát felaprítjuk.
A kész köleshez hozzákeverünk jó sok fűszert, sót, a hagymát és a szétmorzsolt gabonakolbászt.
(Ez utóbbiból kapható már többféle, de a legtöbb nagyon drága. Békés megyében készítenek finomat elfogadható áron. Mi a Vegetáron keresztül szoktuk beszerezni, ahogy azt többször említettem, mert nekem az egyszerűbb. De akár közvetlenül őket is meg lehet keresni, ha nagyobb adagot akar rendelni egyszerre az ember.)
Egy kis tepsit némi olivaolajjal kikenünk, a gombát egyenletesen lerakjuk kalapjukkal lefelé. Rákanalazzuk a kölest. Elligazgatjuk a cukkinit.

A tetejére az öntethez az összes hozzávalót kevés vízzel turmixoljuk, majd amikor már sima, hozzáadunk annyi vizet, hogy sűrű massza, de csurgatható legyen. 
Szépen eloszlatjuk a megrakott tepsi tetején a szószt és 40 perc alatt pirosra sütjük.

Kenyérnek kisült zsömle :)

Egyik nap a nagy pakolásban egyszerűen benn felejtettem a zsömle tésztáját a kenyérsütő gépben. Csak már akkor esett le, mikor a romok közepén a sülő tészta illata felkúszott az emeletre... Fejrecsap, lerohan, elkészül rá, hogy behorpadt cipót nézegethet, de nem. Nagyon szép kenyér lett, csak annak kicsit furcsa ízű. A jó kenyérbe ugyanis nem kell más, csak liszt, só, víz, cukor, élesztő. (No jó, készíthet az  ember krumplisat, hagymásat, magvasat, pelyheset, sütőtököset, cukkiniset...)
Igaz,. hogy az elején kicsit totózik az ember, míg kiismeri a kenyérsütőt, de utána pillanatok alatt bekészíti, és 3 óra múlva fogyaszthatja is. A boltba bemenni sokkal macerásabb, és ha nem mész be, az kész haszon. Egyrészt mindig több mindent vásárol az ember, mint tervezett, másrészt a bolti kenyerek nagy részében az adalékanyag lassan annyi, mint maga a liszt. Vagy piszok drágán veszed meg a jófajtát.
Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy készítsen otthon kenyeret, egyáltalán nem ördöngösség. Hamar sikerélményt ad, nagyon finom, laktatóbb, és teljes kiőrlésű lisztet belecsempészve még egészséges is. :)

2013. február 22., péntek

Lencseleves galuskával

No. Itt vagyunk a finish-ben. Február 22.
Gyönyörűen esik a hó, kedvem lenne kicsit kinn bóklászni, meg havat is kellene lapátolni, de az ma reggel szigorúan meg lett tiltva, ugyanis legalább 1/2 8-ig egyben kéne maradni... Ők persze úgy gondolják, hogy ez csak így megy, parancsolnak az embernek. A MÁK ellenőrzés, meg a Bevándorlási Hivatal :) Persze inkább nem fejtem ki, hogy ez a kettő hogy függ össze annak ellenére, hogy egymástól egyébként függetlenek és még több mint 100 km is elválasztja. De holnap meg szombat. Bár a Sógornőm szerint a közösségünkben felülreprezentált a szombati születések száma. Kellene egyszer erről egy statisztikát készíteni.

Visszatérve a havazásra. Azért fényképezni kimegyek, mert valószínűleg az utolsó ilyen szép téli táj, holnaptól mondja az esőt. A borostyán ahogy így kinézek a magjaira ráhullott hóval úgy néz ki, mintha egy csapat mongúzt lepett volna be a hó, és a nagy szemeikkel pislognának körbe-körbe. Még a szél picit mozgatja is az ágakat. Persze ha kimegyek, biztosan nem adja vissza úgy, csak az ablak és a függöny torzít.
Azért mindig elcsodálkozom rajta, hogy mennyire széppé tudja tenni a tájat a nagy fehérség, és kicsit jobban eszembe jut, hogy kinek is köszönhetjük a környezetünk szépségeit, hogy hiába is igyekezik az emberiség pusztítani, még mindig maradt valami emlékeztető...

A fenti kis monológot nem is terveztem, csak simán azt, hogy leírom lencseleves is készült egyik ebédre. Mert éppen volt konzervem, zöldségféléim, jó kis tanyasi bio tojásom, aminek nagyon örültem, mikor Anya hozta a sok csomagban. (A férjem a kézletörő súlyú ananásznak jobban.) Meg lustaságom, hogy másért ne menjek a boltba. :)
 
Hozzávalók:
A leveshez:
3 szál fehérrépa
3 szál sárgarépa
2 burgonya (el is hagyható)
1 fej zeller
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 lencsekonzerv
1 ek olivaolaj
1 tk vegamix
1 tk só

A galuska tésztához:
1 tojás
liszt (fele tk)

Vegán galuska tészta így készíthető: 
2 ek tk lisztet, 1 ek fehér lisztet és 1 ek zablisztet, pici olivaolajat összekeverünk vegamix-szel, sóval és vízzel. Viszonylag könnyen keverhető, de nem híg tésztát kell kapjunk.

A vöröshagymát felaprítjuk, és kevés vízzel megpároljuk, hozzáadjuk az olajat. A zöldségféléket felaprítjuk, azokat is a fazékba dobjuk, és együtt pároljuk 5 percig. Felengedjük épp annyi vízzel, hogy ellepje, majd beledobjuk a fokhagymát, vegamixet és sózzuk. Negyed óra elteltével hozzáadjuk a burgonyát.
A tojást felverjük, sózzuk, belekeverünk annyi lisztet, hogy ne túl kemény tésztát kapjunk, és beleszaggatjuk a levesbe. Amikor megfőtt, beleborítjuk a lencsét és készen is van.




Február 22.

Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak, és nagyon boldogak legyünk.
Hemingway

2013. február 21., csütörtök

Barackos buci

Egyik nap rápillantottam a szekrény tetején sárgálló baracklekvárra, amit még a szomszédasszonytól kaptunk tavaly.  Az udvarán álló sárgabarack fáról származik a termés, csak lefóliázva volt, így hamar megsűrűsödött. Tökéletesen alkalmasnak tűnt süteményt tölteni, vagy gombócot. Áron szerint nagyon jó ízű volt. 
Az enyémekbe eperlekvár és Carobella keveréke került. Nem lett rossz, de egyértelmű, hogy a Carobellát nem sütésre tervezték.

Hozzávalók:
60 dkg liszt (min. 40 dkg tk, 20 dkg fehér)
4 dl szójatej
6 ek olivaolaj
2 ek gyümölcscukor
2 ek zabliszt
2 dkg élesztő
1 tk só 

sűrű barack, vagy szilvalekvár tölteléknek

Használhatunk nyírfacukrot is, vagy sztíviát édesítésnek, de pici méz, vagy gyümölcscukor az élesztő miatt szükséges. A zabliszt puhítja a tészta állagát, azért használom. Az olivaolaj kiváltható pálmazsírral is.
Az összes hozzávalót jó alaposan összegyúrjuk, hagyjuk fél órát pihenni, majd kinyújtjuk és kb. 16 egyelő részre vágjuk.
Mindegyik kockára kerül egy kanál lekvár, majd a csücsköket a lekvárra hajtjuk egymás után, óvatosan összenyomkodjuk a széleket. Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük a bucikat, kb. 20 percet kelesztjük. A végén 30-40 perc alatt közepes lángon megsütjük.


2013. február 18., hétfő

30 napos vegán felhívás

Siccike keres csatlakozókat egy 30 napos vegán diétához. Február 25.-től tervezi a kezdést, ha minden igaz, akkor már én is csatlakozom újra, lehetőleg nem is 30 napra. :)



Egyúttal egy másik "kihívásra" is fel szeretném hívni a figyelmet, amit Zizi indított el. Bár két hete tart már, szerintem bármikor csatlakozik hozzá az ember, jól teszi!

2013. február 15., péntek

Az agy csodálatos öngyógyító képessége

Hamarabb kellett volna már belinkelnem, de van még három előadás. Egyébként a fenti cím egy könyv címe is, amelyet még a fősulin ajánlott a lelkigondozástant tanító pszichológus. Akkor még csak stilizált formában került a kezünkbe, alig vártam, hogy megjelenjen, mert nagyon érdekesnek találtam. Az ember el nem gondolná, hogy mi mindent befolyásolhat, változtathat az életében...


Családi egészségnap







Erdélyi vegetáriánus töltött káposzta

Nyugi, nem megint palacsinta recept. :)
Erdélyből származó ismerőseimtől tanultam vagy 15 éve a receptet, mert ez a változat az első kóstolástól kezdve nagy kedvenc. A családi töltött káposztánk sohasem ízlett igazán, pedig a többiek nagyon szeretik. Mama profi volt a készítésében, bár egy töltelék majd letörte a kezed, akkora volt... Mondjuk Ő marhahúsból csinálta főtlen rizzsel, és savanyú káposztával, liszttel sűrítve. Órákig főtt a nagy tizenixliteres fazékban nagy családi összejövetelek előtt. Ketten emeltük sokszor a tűzhelyre, ha jól megrakta. :) 
(Jók ezek az emlékek, de hiányzik, és most február van. Hiába mondtam neki, hogy várja ki, Ő már nem akarta...)

Hozzávalók:
1 bögre barna rizs
100 g szójagranulátum
1 tojás (elhagyható)
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek vegamix
borsikafű, majoránna, bazsalikom, őrölt kömény
1,5 tk só

1 l paradicsomlé

1 fej édes káposzta

A barna rizst kb. 40 perc alatt megfőzzük 2,5x-es mennyiségű sós vízben.

A káposzta torzsát jól kivágjuk. Nagy fazékban felrakunk vizet melegedni. Amikor már forr, belerakjuk a káposztát. A víz épp ellepje, és lassan főzni kezdjük. 5-10 perc múlva levehetők az első levelek. Villával ügyesen a vastag torzsájánál megszúrva kihalászható. Azután tovább főzzük, és folyamatosan szedegetjük le a nagyobb leveleket, amikbe tölteni tudunk. A maradék káposztát apróra vágjuk, és a jénai aljába szórjuk.

A szójagranulátumot jó sós vízben főzzük, majd leöntjük róla a levét.
A hagymákat megpucoljuk, a vöröset apróra vágjuk, a fokhagymát szétnyomjuk.
A megfőtt rizst egy tálba borítjuk, hozzákeverjük a szójagranulátumot, a vöröshagymát, a fokhagymát, a vegamixet és a fűszereket. (Ha teszünk bele tojást, azt szintén hozzákeverjük nyersen, de elhagyható, és akkor vegán ételt kapunk, a tojás viszont összetartja a tölteléket.)

A káposztalavelek vastag részét kivágjuk. Az is mehet az aprólékba. A leveleket ügyesen megtöltjük, és egymás mellé helyezzük. Amikor készen van, ráöntjük a paradicsomlét és kb. 1,5 - 2 órát sütjük közepes lángon. Tejföllel (furcsa, de igen) és egy darab barna kenyérrel a legfinomabb.





Kölestúrós hajdinapalacsinta

Először is tegnapra boldog születésnapot Apának, mára Robinak! Fületek érjen bokáig! :)

Kölestúrós palacsintát lett volna kedvem reggelizni, de nem akartam tojásos változatot, zablisztem pedig nem volt elég, így nekiálltam túrni kicsit a netet vegán hajdinapalacsinta ügyében. Találtam is receptet Zizinél, csak nálam kimaradt a sütőpor, és szójatejet használtam és olivaolajat, meg kis zablisztet. 
A köles már megfőtt, mire mindez lezajlott, és az elején még ő sem tudta, hogy palacsinta töltelékként végzi.

Hozzávalók a palacsinta tésztához:
1 bögre hajdinaliszt
1/4 bögre tk liszt
2 ek zabliszt
2 ek olivaolaj
1 csipet só
1 ek nyírfacukor
1 bögre szójatej
Ha túl sűrű lenne szénsavas ásványvíz. Nem tudom, pontosan mennyit használtam, de óvatosan kell vele bánni, mert kicsit meghígítottam a tésztát és könnyen szakadt.
15 percre érdemes állni hagyni, és azután sütni kis lángon.

Az eredeti palacsinta receptet ITT találjátok meg. 

Hozzávalók a kölestúróhoz:
1/2 bögre köles
1,5 bögre víz
1 db szójajoghurt
20 csepp sztívia / 2 ek nyírfacukor
1 citrom reszelt héja
vaníliadarab
1 marék mazsola
1 csipet só

A kölest háromszoros mennyiségű vízben megfőzzük a vaníliával, sztíviával és sóval. Kb. 20 perc alatt elkészül, kavargatni sem kell. Azután belereszeljük a cirom héját és hozzáöntjük a szójajoghurtot, majd az egészet összeturmixoljuk finomra. A legvégén belekeverjük a mazsolát, és lefedve hűlni hagyjuk.

A palacsintákat megkenjük a kölestúróval, feltekerjük, és friss gyümölcsökkel fogyasztjuk.



2013. február 7., csütörtök

Palacsinta tojás nélkül

Mostanában csak ebédre vágyom sós ízvilágú ételre, reggel és este inkább a gyümölcsök csábítanak, ahhoz kell kitalálnom valamit. Legfőképp a banán az, amit szívesen eszek, pedig az első két harmadban egyáltalán nem kellett. Akkor mindig az idénygyümölcsök. Ha az épp a dinnye volt, akkor az, ha a barack, az, ha a szőlő, akkor az. Például a behozott szép nagy almák sem, viszont ahogy elkezdett érni a környéken a gubics savanykás alma, az nagyon jól esett.
De hogy a palacsintára is rátérjünk, nem volt zablisztem, hogy a szokásos vegán recept szerint készítsem el, tojást meg ettem előtte valamiben. Ha tojással és szódavízzel működik a palacsintatészta, akkor tojás nélkül tejjel is kell neki, gondoltam, és valóban. Egészen finom lett, főleg, mikor rákentem a buktához használt Carobellából és a cukormentes eperdzsememből. Jól kiegészítették egymást.

Hozzávalók:
25-30 dkg liszt (fele teljes kiőrlésű)
4 dl szénsavas ásványvíz
1/2 l szójatej
20 csepp sztívia, vagy 2 ek nyírfacukor
2 ek olivaolaj
1 ek lenmag


Botmixerrel az összes hozzávalót összeturmixoljuk. Candidások teljes kiőrlésű lisztet használjanak csak. A liszt minőségétől függően, és hogy mennyire szeretünk vékony tésztát sütni, adhatunk még hozzá ásványvizet.
Legalább egy negyed órát hagyjuk állni, és azután süssük.
Nyers gyümölcsökkel (pl. reszelt alma, dió, kiwi), lekvárral, kölestúróval, ízlés szerint fogyasszátok.