Karácsonyra kaptam egy tésztakészítő gépet ajándékba, és már hosszabb ideje járt emiatt a fejemben a derelye... Nem is emlékszem mikor készítettünk utoljára. Talán Mama volt az elkövető, már nem tudom.
A házi szilvalekvárunkkal töltöttem, és nyírfa porcukorral szórtuk meg fogyasztáskor.
Ellenőrzött háztartásból származó :) tojásom volt, azért azzal készült, de legközelebb talán kísérletezem zabliszt és tönkölybúzaliszt keverékével.
Hozzávalók:
1/2 kg liszt (2/3 rész tk)
2 tojás
víz (300-350 ml)
cukormentes sűrű szilvalekvár
25 dkg barna morzsa
olivaolaj
A lisztet a 2 tojással és a vízzel bevallom őszintén a kenyérsütő géppel dagasztattam meg, de kézzel is lehet, csak jó munkás.
Az egyik tojás fehérjéből egy kicsit tegyünk egy pohárba külön. Sajnos már nem emlékszem pontosan, hogy mennyi vizet vett fel, de 300 ml körül rémlik. Érdemes inkább kevesebbel kezdeni, azután ha szükséges még hozzáönteni.
Jó kemény tésztát kell kapjunk, amit fél órát pihentetni szükséges. Takarjuk le egy konyharuhával, hogy ne száradjon.
Ha letelt az idő, nyújtsuk ki vékonyra, amennyire csak lehet. Kanalazzunk a fele tésztára egymástól legalább 3 ujjnyi távolságra lekvárhalmokat. A közöket a kivett tojásfehérjével vékonyan kenjük meg. Segít a tészta összetapasztásában. (Utólagos javaslatként kaptam, nekem némelyik épp ezért kifolyt, de különösebben nem bántam.) A tészta elnyújtott másik felét ráhelyezzük, a közöket összenyomjuk, derelye vágóval elszeleteljük.
Forrásban lévő sós vízben kifőzzük. (Jóval hosszabb ideig fő, mint a hagyományos tészta.)
A morzsát megpirítjuk, a végén hozzákeverünk némi olajat. Ebben forgatjuk meg rögtön a kifőtt tésztát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése