2009. október 29., csütörtök

Tudatos vásárló vagyok?

A nagy átlag véleménye: Inkább kekec. Arról nem is szólva, hogy a "legfinomabb" dolgokat hagyom a polcon. :)

Az Ildikó által továbbadott kérdéskörre megpróbálok válaszolni végre.

1. Írd össze, mire van szükséged! Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.
 Amióta emlékszem, cetlizünk, különben mindent megvennénk, de amiért indultunk, az nem kerülne a kosárba. Egy ideje nem is vágyom igazán ilyen helyekre, vagy ha 2 havonta el is keveredek egy hypermaketbe, egy óra után elegem van az egészből. Sajnos ennek ellenére ilyenkor még legalább ugyanannyi időt eltöltünk 1-1 komplexumban, mire mindent összevadászunk, ami kell. Nem különösebb dolgok, csak nagy tételben bevásárolunk. Falun nem olyan egyszerű, ebből kifolyólag egy kisebb bolt mindig befér a spájzokba.

2. Menj a piacra vagy helyi boltba! Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.
Bár egyetértek, a helyi boltba negyedévente egyszer járok, mert szinte soha nincs akkor nyitva, mikor itthon vagyok, szombaton pedig én nem vásárolok semmit. Persze ha Gyöngyös helyinek számít, az ottani boltokat időnként meglátogatom, de a piacra gyakrabban megyek.
Oda hetente többször kirohanok két busz indulása között. Végignézem milyen a kínálat, majd megveszem ami szimpatikus. Az évek során megismert eladókról tudom, milyen árura számíthatok. Barackidényben pl. évek óta ugyanattól a termelőtől veszem a gyümölcsöket, mert nagyon finomak, és árban is korrekt.

3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot! Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.
Anyu hozott Salzburgból egy ruha szatyrot, folyamatosan megtalálható a hátizsákomba, így ami abba nem fér, meg a szatyorba. Sajnos előtte használt kedvenc, vállra akasztható típus beleszakadt a piacozásba. :)
Ettől függetlenül van, hogy műanyag szatyrokkal is rohangálok, azokat igyekszem később többször felhasználni.

4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel! A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.
 Sokat utazom. Mindenféle módon. A Mátrában lévő munkahely és a tőle 50 km-re lévő kis falu között közlekedve mindent láttam már és tapasztaltam. 4 órás odautat, 5 órás hazavergődést, árokugrást 30 fővel, lerobbant buszt, áramhiányos vasútvonalat, "happyendes" vonatbalesetet...

Ebből kifolyólag nem szeretem a tömeközlekedést, de használom. Bár pozitívuma, hogy lehet közben olvasni, tanulni, aludni, ismerkedni, zakatoló aggyal az ablakon kibámulni, vagy csodálni a tájat.
Viszont autózom is. Főleg hétvégenként. Ha ketten utazunk, már olcsóbb, mint vonatjegyet venni. De többnyire a kilencszemélyes kisbuszunkkal zenekari próbára megyünk legalább hatan, stb. Aki ennek ellenére még mindig  kötözködős kedvében van, az sosem utazott tubával, harsonával, kottástáskával, kottatartóval vasárnap du. Heves megyéből Pestre...
Ja, liftet ritkán használok. Nem vagyok klausztrofóbiás, ennek ellenére a 8.-ra ugyan nem szoktam lépcsőn járni, (oda amúgy is csak félévente) de amikor tehetem gyalogolok.  Érdekesebb, egészségesebb, meg izé... :)

5. Vegyél helyi termékeket! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.
Igyekszem magyar termékeket vásárolni akkor is, ha drágább. Nem fogok szlovák tejet venni még a kutyánknak sem, akkor sem, ha 50 Ft.-tal olcsóbb, mint a hazai. Azt többnyire úgyis helyben háztól hozzuk. No, néha elcsábít egy doboz francia vaj, bevallom. 5 év alatt 2x is előfordult.

6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást! Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.
Jobb szeretem a natúr papír csomagolást. Nagy tételben vásárolunk, így talán kisebb a keletkezett hulladék mennyisége, de még így sem kevés

7. Kerüld a vegyszereket! Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.
Nem eszek sok ebetűst. A candida diéta alatt teljesen kiestek, miért szoknék vissza rá, ha már nem hiányzik még a csoki sem.
Más terület. Anyut kiüldözöm az Ecover-es termékekkel a világból. Mert az öblítő nem olyan illatos, a mosogatószer nem habzik agyon...

8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt! Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.
Idénygyümölcs? Ajajj, többet is, mint kéne. :) Egyébiránt itthon terem a kertben, a fóliában, a nagyanyám kertjében... ami meg nem, az jön a káli piacról, a gyöngyösiről. Szedünk 150 kg almát a szomszéd falu almásáról, barackot Göncről vettünk, biokörtét a vámosgyörkiektől kaptam...
Azért az avokádót megvesszük, a banánt, narancsot szintén, mikor már nincs más csak aszalvány.

9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat! Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…
Utóbbi háromra egyértelműen nem a válasz. Falun? :) Á.  Különben is, van egy 8 éves szívmelengetős konzervnyitóm, nem kell másik. ;)
Azért használok elektromos eszközöket jócskán. A turmixgépet és a botmixert elég gyakran pl. magtejfölhöz. Viszont belegondolva a rendes tejföl előállítása során jóval több villamosenergiát elhasználnak.

10. Olvasd el a címkéket! Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.
Ha nem olvasom el, az nem én vagyok. :)
12/12

2009. október 28., szerda

Spagetti paradicsomszósszal


Az öcsémék már reklámozták nekem egy kicsit a Vegetár árpa tésztáját előtte. Mivel akciós volt a főiskolai napon, vettem belőle. Ilyenkor mindig "kirakodóvásár" van. Lehet teljeskiőrlésű kenyeret venni, nagyrészt teljesőrlésű gabonából készült vaníliás- és dióscsigát, pogácsát, kalácsot... Meg különböző egészséges élelmiszerekkel is kinn vannak viszonylag korrekt árakon, mint a zabpehely, hajdina, köles, kencék, tészták, magok, aszalványok, szejtán és tofu, növényi tejporok... Magyarul málhás-szamárként megy haza az ember, főleg, ha a könyveseknél is szétnéz. :)
No, az árpatésztából készült spagetti egészen kedvemre való lett, nincs túl jellegzetes íze, puha is, bár lehet, hogy túl főztem kicsit. Készítettem hozzá paradicsommártást is az alábbiak szerint.

Hozzávalók:
4 nagyobb fej hagyma felaprítva
2 l paradicsomlé (vagy konzerv felhígítva)
5-6 db paradicsom
1 kanál méz
1 csipet só
1 tk majoranna
1 kk bazsalikom
1 kk borsikafű
3 gerezd fokhagyma szétnyomva
2 ek olaj

Kevés olajon és vízen a hagymát megdinszteljük, hozzákeverjük a fokhagymát és pár másodpercig hagyjuk pirulni. Azután ráöntjük a paradicsomlevet, beleszórjuk a sót, a majorannát és a bazsalikomot. A paradicsomokat bevagdossuk és szintén hozzáadjuk, de ha valaki nem szereti, elhagyható. Majd kb. 10 perc alatt összefőzzük mindezt. A végén belekeverjük a mézet és a borsikafüvet, azután elzárjuk a gázt.
12/11

2009. október 27., kedd

Kínai kel saláta

Lassan leérik a paradicsom is a fóliában, pedig nagyon szépen termett, el bírnám viselni egész télen, mert a bolti paradicsomnak ezekhez képest tényleg semmi íze. Egyik este leszedtem még egy kis vödörrel, és másnap kínai kellel keverve salátát készítettem belőle az alábbiak szerint.

Összetevők voltak:
1 nagyobb kínai kel fél centis szeletekre vágva
2 kg paradicsom felkockázva (vagy amennyi van)
1 fej lilahagyma vékonyan felkarikázva
1,5 kk só
1 kanál méz / sztívia
1/2 citrom leve
3 ek dióolaj

Mindezt összekevertem, kicsit állni hagytam. A dióolaj miatt különösen finom íze lett. Eddig ritkán használtam, de érdemes megkóstolni, ezután biztosan többet használok belőle.
12/10

2009. október 26., hétfő

Sütőtök

...avagy mi maradt ki 30 évig az életemből? Merthogy 2 éve jöttem rá, hogy szeretem a sütőtököt, addig úgy voltam, mint pl. az ananásszal, fügével, nem kell. Nem is értem az akkori önmagam.
Visszatérve a sütni való tökre. Egyszerű, és nagyon finom étel.
Csak nekiesel a nagykéssel, felvágod, kimagvalod, beteszed alufóliával kibélelt! tepsibe a sütőbe alacsony hőfokra, és 2 óra hossza múlva kiveszed a "sütit". Tök mindegy ;), hogy hosszúkás, vagy kerek, sárga, vagy zöld héjú, csak ne legyen nagyon szálas.

Azután lehet kanalazgatni a héjából, mint a vaníliafagyit. :)
12/9

2009. október 21., szerda

Köles-túrós körtés rétes


Ez most nagy favorit nálam! Reggelinek készítettem, mert a kásákhoz újabban nincs kedvem. Őszibarack szezonban az szokott a tésztába kerülni, most viszont "csak" körte volt. Nem gondoltam volna, de azzal finomabb lett. :)

Hozzávalók:
2 csésze köles
7-8 csésze szójatej
Kis darab vanília
1 csipet só
3 marék mazsola
20 csepp stevia, vagy 3 ek méz, esetleg gyümölcscukor

1 kg körte

Réteslapok.
Kb 1/2 dl olivaolaj

A tetejét megkenni tojás helyett használható:
2 ek olivaolaj
Pár ek víz
pár csepp stevia vagy méz keveréke.

 Nekem nem volt itthon most csak 1 liter szójatejem, így a többi folyadék víz volt, viszont beleöntöttem még egy szójajoghurtot. A mazsola és az édesítésre használt szer kivételével az egészet összekeverjük, és lassú tűzön főzzük 25 percig.

Megvárjuk, míg hül egy kicsit a massza, és botmixerrel áttörjük. Azután édesítjük, plusz belekavarjuk a mazsolát.

Tovább várunk, közben előkészíthetjük a leveles tésztát, és a gyümölcsöt.
A körtét megpucoltjuk, ha vastag héjú és kisebb darabokra vágjuk.

Egyszer majd erőt veszek magamon, és bepötyögöm, hogyan is készítem a rétestésztát, de mostanában, hogy a Tante Fanny-nak van (mondjuk rá) teljeskiőrlésű réteslapja, elkényelmesedtem, és azt használom.

A lapokat egy vizes konyharuhán szépen kiterítejük, megkenejük vékonyan olajjal, beletesszük a kölest, meg  jó sok gyümölcsöt, összetekerjük, megy a tepsibe, és 45 percig 200 C-on sütjük, hogy jó ropogós legyen.

Candidásoknak javaslom a mazsolát kihagyni, és nem túl édes  gyömölccsel helyettesíteni a körtét. Bármivel jól variálható, és finom is. El tudom képzelni ananásszal például.
12/8

Tofu "rántotta"

Nagy Zsuzsa receptjei között találtam még candida diéta közben nagy örömömre. A rántottához semmi köze, max. ha jól összetörné az ember, meg kurkumával beszórná, kinézetre közeledne kicsit.

Hozzávalók:
1 nagy fej hagyma felaprítva
3 vastag húsú paprika felkockázva
1 füstölt tofu kockákra vágva
1 tk vegamix
1/2 tk só
2 ek olivaolaj
1/2 kk őrölt köménymag

A hagymát olajon és vízen megpárolom, majd hozzáadom a paprikát és a tofut is, és addig sütöm kis lángon, míg el nem kezd pirulni. Azután megszórom köménnyel, megsózom, és elzárom a gázt.
Kb. negyed óra alatt megvan.
Általában dinsztelt káposztával eszem, mert jól illenek egymáshoz ízre. Ehhez a káposztát vékonyra szeleteltem, 1-2 kanál olaj és víz keverékével egy nagy edénybe raktam, megszórtam 1 kk sóval, lefedem a nagy teflon lábast, néha megkavargatom, ha elfővi a vizet, kevéssel utánapótolom, hogy le ne égjen.
12/7

Rozsos kifli, zsemlecsücsök, meg a pogácsa

Szívesen használok rozslisztet a kenyértésztákba, mert szeretem az ízét. Ráadásul mi nők jóval többet fogyaszthatnánk saját érdekünkben. Olyan élelmiszerek, mint a hüvelyesek, a szója, az árpa, rozs, padlizsán, répa, paradizsom és szezámmag un. fitoösztrogéneket tartalmaznak, amelyek gyengébben, de hasonszőrű hatásúak szervezetünkre, mint maga az ösztrogén. Hogy ez egyébként miért fontos?
Az ösztrogén szabályozza a kalcium beépülését a csontokba, a szívbetegségek kockázatát növelheti alacsony szintje, ráadásul védi az idegsejteket a káros folyamatoktól, ezzel összefüggésben érthető, hogy miért van köze van a figyelem megosztásához és a szellemi frissesség megőrzéséhez is.
(Csak ha valakit nem győzött volna meg egy frissen sült rozscipó íze. :) )

Pár hete úgy döntöttem, hogy zsömlét sütök magamnak. Azután a családomnak is készítettem lightosabb verziót, meg kifliket is formáztam, amik ízre, könnyűségre (formára kevésbé :) ) egészen jól sikerültek, így csütörtök este megint nekifutottam a teljes kiőrlésűvel kiflisütést tervezve.
Nézegettem a tésztát, és eszembe jutottak a fősulis kaják, meg hogy Mariskanéni igen jó pogácsákat kerekített a napokban, így a végén ugyanabból a kelt tésztából háromféle készült.

Rozsos kifi

45 dkg tk tönkölyliszt
15 dkg rozsliszt
1 ek búzasikér (szejtán)
1 ek burgonyapehely
5 ek olivaolaj
380 ml víz
4 ek méz
1,2 tk só (egy csapott, meg egy kicsi)
1,5 dkg élesztő
1 kk őrölt kömény

A tetejére:
1 ek olivaolaj és víz keveréke kenni, esetleg mézzel bolondítva
szezámmag, napraforgómag, tökmag, köménymag szórni

Mindezt gépben összedagasztattam, majd kiborítottam egy belisztezett deszkára. Három részre osztottam.

Az egyiket kinyújtottam egészen vékonyra kör alakúra, szépen négy felé osztottam, a háromszögeket a szélesebb oldaláról kezdve feltekertem, picit behajtottam, és kiolajozott sütőpapírra raktam egy nagy tepsibe.
Egy másik adagot 1,5- 2 ujjnyi vastagra nyújtottam, megkentem a tetejét, rászórtam a magokat, kicsit rányomogattam, késsel 6 db téglalapot vágtam belőle. (Megkelve olyan jó kis párnacsücsök szerű, ezért lett "zsemlecsücsök". :) ) Mentek ezek is a tepsibe.
A maradék tésztát szintén vékonyra nyújtottam kilisztezett deszkán, megkentem kevés olivaolajjal, egymásra hajtottam úgy, hogy 3 réteget kapjak. Az így kapott felüleltet megint megkentem, ismét egymásra hajtottam, nyújtófával megigazgattam, és késsel kis kockákat vágtam belőle. A tetejét megkentem, szórtam rá köménymagot. Szintén tepsibe kerültek. Kb. fél óra kelesztés után 180 C-on 50 percig sütöttem. Kis dülöngélős, részeges kockák lettek, de finomak. :)
12/6

2009. október 11., vasárnap

Mogyorós hajdinasült

Utóljára Norvégiában ettem valami hasonlót az öcsémmel és Micuval a káposztás bárány alternatívájaként. Akkor nem ízlett annyira, de mérföldekkel jobb volt a norvég nemzeti eledelnek még a szagánál is. Azóta sokat változott az ízlésem, talán a recept is másabb, vegyes salátával különösen jó. Feltétként, vagy önmagában könnyebb fogásként tálalható.

 A hajdina az eredeti receptben fővetlenül szerepelt, de nekem előző napról volt készen, így a receptet hozzáigazítottam.

Hozzávalók:
2 csésze főtt hajdina
1/2 csésze darált mogyoró és dió vegyesen
1/2 csésze őrölt lenmag
1/2 csésze szójaliszt
2 nagyobb darab reszelt répa
1 póréhagyma zöldje felaprítva

1 ek vegamix
1 gerezd összetört fokhagyma

1 tk só
2 csipet borsikafű
1 dl víz

Egy kis tepsiben az összes hozzávalót elkevertem, a végén a vizet ráöntöttem, és azzal átkavartam, azután eligazítottam, és 190 C-on sütöttem 1 óráig.


12/5

2009. október 9., péntek

Falalfel (gombóc) lapocska

Gombócnak gombóc - volt, míg el nem lapítottam. :)
Készítettem már régebben, de most változtattam rajta, egyszerűen kihagytam belőle a gabonaféléket. Úgyis zsömlével fogjuk enni, meg zöldségfélékkel, a komplettálás meglesz.
A végén olyan finomnak találtam magát a krémet, hogy hagytam meg belőle kenyérre kenni is.

Csicseriborsó krém

Hozzávalók:
1/4 kg csicseriborsó
1 kis fej vöröshagyma
1 tk só
1 csipet őrölt kömény
2 babérlevél
1 ek petrezselyemzöldje
1 vastagabb húsú nagyobb piros színű paprika
1 kisebb gerezd fokhagyma
1 csipet őrölt koriander
1 csipet őrölt szerecsendió
2 ek extraszűz olivaolaj



Előző este beáztattam a csicseriborsót. Másnap leöntöttem az áztatóvizet, majd felengedtem annyi folyadékkal, hogy ellepje, és babérlevéllel, sóval 1 óra alatt megfőztem.
 Amikor megfőtt, a babérlevelet kidobtam, a vizet leöntöttem.
 A csicserihez került a vöröshagyma felaprítva, 1 csipet só, az őrölt kömény, a szerecsendió és a koriander, a petrezselyem zöldje felaprítva, a paprika felszeletelve és a fokhagyma áttörve. Hozzáöntöttem az olivaolajat is, majd mindezt botmixerrel pépesítettem. Nekem most kellett hozzá 1 dl víz is, hogy finom krémes, formázható állagot kapjak.

Falafelgombóc

Hozzávalók: A fenti csicseri krém és 1 marék zsemlemorzsa, kevés olivaolaj a tepsit kikenni.


A csicseri krém négyszeres mennyiségét készítettem, hogy szombatra legyen mit vinni. Egy részét dobozban krémnek meghagytam, a  nagyobb részét kézzel formáztam, zsemlemorzsába forgattam, és kiolajozott tepsiben 20 percet sütöttem légkeverésen kb. 190 C-on.


12/4

2009. október 7., szerda

Miért lehet az ember hálás?

Renáta tette fel a kérdést sok nappal ezelőtt.
A világszemléletemből adódik, hogy a erről a kifejezésről Isten jut eszembe, mert komolyan hiszek a létezésében, és abban, hogy ő teremtette az embert, és azt, hogy nélküle nem léteznénk. Tehát első helyen kell erről megemlékeznem. Számomra erre valók a szombatok is. Azon felül persze, hogy egyébként soha nem pihennék. :)


Ezen felül is hosszú a lista, nehéz kiszűrni a legfontosabbakat.
Tavasztól valahogy feje tetejére állt a szépen kialakított kis "világom". Alapjaiban ingott meg olyan dolgokban, amelyeket lezártnak véltem. Ráadásul úgy éreztem, nem a legjobb döntést hoztam akkor, amikor.
Rágott, rágtam, berágtam, de jobb nem lett a helyzet, csak még komplikáltabb. Aztán letelt egy 7 éves periódus, ami után újra sarkon fordult az életem. Bevallom, vannak kétségeim, csakhogy azok jelenleg egy olyan burkon kívül, ami kerek perec mondja nekik: Kívül tágasabb. Remélem így is marad.
Ennek ellenére hálás vagyok azért az eltelt 7 évért, mert azzá tett, aki ma vagyok.
Megtanított szeretni a munkát - olykor csak megcsinálni, mert muszáj, olykor boldogan tevékenykedni.
Adott barátokat, akiktől sokat kaptam, akikért sokmindent megtehettem, akik nagyon szeretnek, és akiket én is nagyon szeretek.
Egyikük mutatta meg, hogyan kell nyitni mások felé, törődni mindenkivel, beszélgetni, csak egy együttérzésed kifejezni, odafigyelni rájuk. Ő volt az, aki kicsalogatott a csigaházból, aki baj esetén is tartotta bennem a lelket. És Ő az, aki ha kell fenéken is billent. Ezért vagyok csak igazán hálás.
Mert az is nyilvánvalóvá tette számomra, hogyha szeretett emberek vesznek körül, nem számít hol vagy és milyen körülmények között, egy lerobbant kocsiban is szebb a világ, mint mással a Gundel étteremben. :)

Lekötelezettjei vagyunk a szüleinknek, hogy úgy neveltek bennünket a testvéreimmel, ahogy... hogy annyi észt, meg tehetséget örököltünk, amennyit ;) Hogy ugyan  igen dimbes-dombos vonalakat örököltem, de legalább homokóra formájút. Hogy annyi mindent megtettek/megtesznek értünk. Meg hogy Anyu nem verte még fejbe százszor makacs, és olykor arrogáns leánykáját, hogy nem utálta még ki teljesen a reformkonyhámat a birodalmából. Hogy az 1. számú "zakuszka projectnél" nem ment világgá. :)

/Holthalovány köszönet az allergiáért és candidáért is, mert különben "sarkonfordulásos" reformtáplálkozásra való áttérésem pár nap helyett pár évvel többet vett volna igénybe./

Azért is hálás vagyok, mert bár két hete keresem, tegnap éjjel 1/2 1-kor rögtön megtaláltam egy csekket, amin be tudtam fizetni a sulis tandíjat, így nyertem pár órát, megúsztam a banklátogatást, és nem utolsó sorban vasárnap be tudok iratkozni mint IV. évfolyamos hallgató. (Igen, 3. hete írom a bejegyzést. :) )

Hm, főiskola. Újabb pont. Sok új információ, magyarázatok kérdéseimre. Örülök, hogy az utolsó évfolyamig eljutottam. Kölyök fejjel csinálni az előzőt mennyivel másabb volt, ezt sokkal jobban élvezem.

A munkahelyemért is. Bár olykor a hátam közepére kívánom, benne van a szívem közepében. Az emberek, az épület, a fák, a 2x17 ha erdő, minden. Azt, hogy itt vagyok, a volt főnökömnek köszönhetem. Azt, hogy itt tartok, a mostaninak is.
Azokért az emberekért is, akiket itt ismertem meg. A mindenre képes kolleganőimet, a legjobb barátaimat, Györgyit, Katát, Juditot, Petit, Fricit, Gergőt, Lacibácsit...nem sorolom inkább.


És a zenekar? Azért is. Hogy a tagok 260 km-es tengelyen való elhelyezkedése ellenére még mindig tudunk hetente próbálni, van pénz útiköltségre. Ha kell, valahonnan teremtődik pénz hangszerre, vagy ha pénz nem is, hangszer mégis. Bár néha morgunk, tudjuk szeretni egymást, és egy nagyon nagy család vagyunk így. (A fotó Mutty.hu műve, jó régi, de vidám.)
Különösen hálás vagyok azért, mert csodálatos helyekre eljutottam velük. Kicsiként csak bámultam a Deltában a mohatetős házakat, később fényképeken a fjordokat. És kétszer is voltam ott. Ülhettem a csillogó, rózsaszínes beütésű sziklákon, hallgathattam a hozzájuk csapódó tenger morajlását, a sirályok különleges - valami halvány nyugtalansággal vegyes béke és otthon vagyok - érzést hozó vijjogását.
Amikor azt hittem, a világon nincs is más szebb, a sors Etretat-ig sodort. Azért az útért nem győzök köszönetet mondani elégszer a két kedvenc útitársamnak, és persze barátnémnak is, aki nélkül sem ezt, se Mont St Mitchell-t nem láthatom.

Mi mindenért, ki mindenkiért, azért az egyért lehetek még hálás? Nem lenne elég az 1 G tárhely, ha valóban sorolni kellene.

2009. október 6., kedd

Zakuszka, givecs, padlizsánkrém


Egyik Erdélyből származó ismerősünktől vásároltunk 50 kg padlizsánt, aminek a feléből krémet a másik feléből zakuszkát terveztünk. Ildikó megmutatta, ő hogyan is készíti elő, illetve megosztotta velünk az általa használt receptet is.
Egy nagylyukú 1m x 1,5m-es szitát alátámaszt téglákkal, kemény fával alágyújt. Mikor már szépen ég, a padlizsánok végét levágva szépen egymás mellé pakolja, és addig süti, amíg meg nem puhul. Közben meg-megforgatja, ügyelve arra, meg ne égjen. Azután kesztyűvel kiteszi tepsikbe hűlni.
No, ezt otthon Anya csinálta a kertben, a vége már sötétben zajlott, de készen lett. A maradék parázson 10 órakor hazaérkezett húgom kezdte pirítani kenyerét, és síránkozott azon, hogy holnap reggelre nem marad a tűzből. :)

Míg Anya sütögetett, én hagymát pucoltam, felaprítottam, olivaolajjal és vízzel keverve 2 nagy fazékban megpároltam.
Amíg sült, a paprikát megtisztítottam, géppel felaprítottam. Addigra a hagyma készen lett, amit kiöntöttem a 20 literes lábasunkba, a paprikát pedig a hagymás edényekben sütöttem tovább.
A kieső idő alatt a paradicsom tisztítása következett. Ami engedte, annak lehúztam a héját, kivettem a zöld részét, a levét és a magját amennyire lehetett külön edényben gyűjtöttem. Ha ezzel nincs kedve valakinek kínlódni, paradicsomkonzervvel helyettesítheti. Ezt sokáig kellett a gáztűzhelyen hagyni, hogy elfőjjön a levéből.

No, és a neheze. A padlizsán tisztítása. Nem bírtam ki, hogy meg ne jegyezzem: Én megmondtam, hogy a sütőbe süssük, úgy se szeretem a füstös ízűt! Kínlódás volt, persze ilyen mennyiségben a sütőben készülhetett volna napokig. Csak még bele kell ebbe jönni.
Mivel a füstös jelleget minimálisra akartuk redukálni, tényleg óvatosan tisztítgattuk.
Tepsi az asztalon, abban a padlizsán. Előtte egy nagy tál, amibe a szemetet pakolod. Mellette egy nagy tál víz, amibe a kezed és a kést mártogatod időnként, ha nagyon teleragad fekete koszokkal. Illetve paprítörölköző darabok szintén hasonló célból. No meg a nagy fazék, amibe a tisztított padlizsánokat teszed.
Éjjel eddig jutottunk el, a "részletek" a ház előtt töltötték az éjszekát jól lefedve, Anya reggel főzte össze, és mérte üvegekbe. Ja, a felét sóval összekeverve még akkor este összerottyantottuk, és üvegekbe töltöttük. Abból majd lehet télen vineta-t készíteni. Egészen pici füstös íze maradt, de nagyon finom lett.

Az arányok:

2 kg hagyma
4 kg paradicsompaprika
4 kg vastag húsú paprika
8 kg padlizsán
3 kg paradicsom
1/2-1 liter olivaolaj
só ízlés szerint

Kiegészíthető még reszelt répával, úgy 1 kilóval, más jellegű, de szintén finom krém lesz. Illetve főtt babbal is, ehhez az adaghoz kb. 1,5 kg-ot szánnék, akkor givecsnek hívják.
12/3

2009. október 5., hétfő

Tücsökzenés este, must

Kékóra, a falu esti hangjai, harangozás, tücsökciripelés. A környéket enyhe füstszag járja át, de legalább nem jönnek a szúnyogok, a szomszéd hátsó kertjében még látom fel-fellobbanni a tüzet. Közben fordítok egyet a prés karján, majd megint nézelődök.
Egyedül vagyok, a többiek elmentek vacsorázni, lehet filozofálni erről is, arról is. Azért közben figyelem, hogyan telik meg szőlőlével a nagy lábas. Elszaladnak a gondolataim a tegnapi naphoz, akkor szedtük le a szőlőt. A fiúk szalmabálát pakoltak, mi lányok szüreteltünk, aztán jött a segítség. :) 
A fürtöket mosni nem szabad, arra figyelni kell, hogy sárosat ne szedjünk, és a hibás szemeket válogassuk ki, no meg utáljuk ki az eszméletlen sok, fehér hálóval beszőtt póktanyát.
Ma ledaráltuk, és azután került a présbe. A kicsurgott levet szűrőn átöntjük, kiborítjuk a 2 db 30 literes fazékba és hagyunk fél napot ülepedni. Mama előtte tesz bele némi tartósítószert, mert nem hőkezeli, és alkoholt meg nem akarnak inni. Pihenés után egy műanyag csődarabon keresztül majd szépen lecsurog, de ügyelni kell arra, hogy ne kavarjuk fel.
Meglesz a cukorfoka is, mert már a szemek is iszonyú édesek, sziruposak voltak, eszegetni sem volt kedvem, nem ízlik, a must sem, szerencsére a többiek nem értenek velem egyet. Max. süti tésztájába szoktam használni víz és cukor helyettesítésére, arra pár fél literes üveggel berakok a mélyhűtőbe.

Rakott brokkoli

Mi is ez a logo? Siccikénél részletesebben olvashattok róla. A lényeg, hogy október hónapban kedvet szeretnénk csinálni a vegán táplálkozáshoz ízletes ételekkel, reformos gondolatokkal. Ennek megfelelő recept következik annak, aki szereti a brokkolit.

Közepes (~30x45) tepsire való
2 nagy fej brokkoli  rózsákra szedve
10 dkg barnarizs megfőzve (kb. 1 csészényi)
3 ek napraforgómag
1 ek kesudió
1 tk só
1 nagyobb piros színű paprika
1 kk őrölt kömény
2 ek olaj
2 dl víz
(2 ek sörélesztő pehely)

Az olajjal kikentem a tepsi alját, beleigazgattam a brokkoli fejeket.
Az olajos magvakat a vízzel összeturmixoltam, majd beledobtam a paprikát is. Megsóztam, fűszereztem, és a végén adagoltam hozzá a barna rizst. Így sűrű öntet keletkezett, amit egyenletesen eloszlattam a brokkolikon.
A sörélesztő pehely kimaradt, de el tudom képzeli, hogy az ízét sajtosabb jellegűvé teszi.
Alufóliával lefedtem, amit fél óra után levettem, és még kb. 20 percig sütöttem 190C-on.
Friss salátával együtt fogyasztva nagyon finom.
12/2

2009. október 1., csütörtök

Körtés zabpelyhes süti vagy reggeli?

Kinek hogy tetszik.
Egy nagyon egyszerű ételről van szó, csak egy regiment körtére van hozzá szükség, meg néhányezer szem zabpehelyre. Festés ideje alatt igen előnyös az ilyesmi, különben nyersvegán az ember "Mamafőztjével" kiegészítve.

A leszedett körte nagyon romlani kezdett, így gyorsan kivágtam a hibás részeket, megtisztítottam, kivettem a magházát. Gondolkoztam, mit is készíthetnénk belőle. A múlt héten 6 nagy üveg körtelé már felugrott a polcra. Jó sűrű lett, direkt nem raktam bele plusz folyadékot, így kevesebb üveg kell, hígítani pedig utólag is lehet. Annyira édes volt, hogy egy csöpp cukrot nem kívánt, kíváncsi leszek felbontás után az ízére.
Ez a mostani adag viszont kevés volt, kicsit több, mint másfél literrel nem volt kedvem főzőcskézni. (Nem mintha süti formájában nem került volna ugyanannyi időbe foglalkozni vele.)

Hozzávalók:
1,7 liter sűrű körtelé (Kb. 8-10 nagyobb, leves körte leturmixolva)
1/2 kg zabpehehely
1/4 kg nagyszemű szőlő kimagozva
1 alma felkockázva
2 alma felszeletelve
3 ek mazsola
2 ek tökmag

Mindezt egy közepes tepsiben összekevertem a szeletelt alma kivételével. Azok a tetejére kerültek a kását lefedni.
Másfajta gyümölcs is mehet bele, vagy csak a körte. Következőleg talán olajos magvakat is keverek bele, pl. diót, de ez most elmaradt. Így is nagy kedvvel majszoltam el reggel a buszon. (Muszáj voltam, mert a vonat késése miatt elment az orrom előtt a jászi busz is, azután Gyöngyösön a másik, bent meg tudtam, hogy ezek után egyfolytában rohannom kell.)
Posted by Picasa