2014. december 29., hétfő

Gyümölcsös zabpelyhes sütemény

Rendes fotó nem készült, mert amint földet ért a tepsi a kisember keze máris benne matatott. Neki is ízlett.

Hozzávalók:
50 dkg zabpehely
1 dl olaj1/2 kg fagyasztott meggy
10 dkg darált dió/mandula
2 ek gyümölcscukor
2 alma (szeletelve)
 
A zabpelyhet, az olajat, a diót és a cukrot jól összedolgozzuk. Belekeverjük a meggyet is. A tészta puhaságát némi búzadara hozzáadásával szabályozhatjuk. (Én nem szoktam bele tenni.) Kiolajozott tepsibe nyomkodjuk a masszát, tetejét almaszeletekkel fedjük le. 20-25 percig sütjük, míg a teteje szép aranybarna lesz.

2014. december 23., kedd

Ugyanitt használt vágódeszka ingyen elvihető...

A Férj gasztobloggernek képzelte magát, a szobát meg elterítették a disznóságok. Jelentem Ő vásárolt, nyiszatolt, maszatolt, mártogatott , fotózott, mosogatott!, és pakolt el, még a deszkát is alaposan elsúrolta, de nem maradhat...
Borzasztó lelkesedéssel indult neki a projektnek, és várta a hatást, meg a véleményeket. Említettem neki, hogy megjegyzések olyanok itt, mint a fehér holló, erre nagyon csalódott lett, de a látogatási statisztika alakulásával elégedett. Igen, a hülyeség mindig kelendő, valószínűleg az előző bejegyzés és a szalonnacukra rekordokat fog dönteni. Bezzeg a hajdinás sütim! Azt ugye nem nézi csak néhány elvetemült hasonszőrű, meg gluténérzékeny.
De legalább libasonka lett volna...
Azt, hogy vegetáriánus az ember, könnyebben megértik az emberek, mintha szelektíven bizonyos húsokat nem eszik meg, és még csak nem is zsidó származású. Viszont hasonló okokból nem fogyasztunk pl. disznó, nyúl, egyéb húsokat. Amik mára kiderültek, hogy valóban nagyon egészségtelenek. Így a jelige az, hogy be se kerüljön a házba! Másrészt büdös is, nem csak ártalmas a fogyasztása, és idegesít. 
A mélyen tisztelt főszakács úr sem táplálkozik ilyenekkel, bár húsevő, csak most megengedte magának ezt a gyagyaságot. :) Egyébként aranyos volt, ahogy nagy lendülettel tett-vett. Mint a kis majdnemkétévesünk, mikor a vonatait tologatja szenvedélyesen, és közben magyaráz.
Azért visszásak az érzelmek bennem, az első hozzávalónál felberzenkedtek az idegeim. Másrészt viszont oly sok fotós projektjében részt vettem, és olykor nagyon élveztem az egész menetét, és büszke voltam az eredményre, ezért valahol ezt is megértem. Ez az oka, hogy teret kapott, és vendégposztként szerepelhet. A többi véleményemet meg majd egyszer leírom, amikor már megint rá se néz a blogra. :)

Jó étvágyat a karácsonyhoz!

Vendégposzt.

Szalonnacukor

Ez a fantasztikus gasztronómiai érdekesség először a kolléganőm fejéből pattant ki, puszta véletlenségből. Az ügyfeleink számára a szezonban kihelyezett kedveskedő érdességek megnevezése közben. Elgondolkodtam rajta, hogy az állandóan újdonságra éhes Internet miként profitálhatna a nevében is tökéletes karácsonyi ötletből.

Összetevők 25-30 darabhoz:

25 deka vegetarjánus sertésszalonna (bio, mármint "Azt dobd ki fiam, a töbBIJÓ lesz a disznónak!")
1 tábla tortabevonó minőségi csokoládé
1 csomag sliced bacon (császárszalonna)
3 méter spárga

A boltban kapott csomagolásától alaposan megtisztított szalonnát a vegetáránus feleségem kedvenc deszkáján felkockázzuk, szaloncukor méretű darabokra.

Felkockázzuk

A csokibevonás módszertana kezdő szalonnacukrászoknak
A csokoládé bevonómasszát egy tálban megolvasztjuk. Lustáknak ajánlott a mikró, de óvatosan! Mint tudjuk, csokoládéval és mikrohullámú sütővel a fény sebessége is megmérhető! A gyakorlatban nekünk ez azért fontos, mert a csoki nem egyenletesen melegszik, 10-15 másodpercenként érdemes megkevergetni.

Ezután a szalonnakockákat megforgatjuk a megolvadt matériában, majd kirakjuk mondjuk egy mélyhűtőben előre fagyasztott csempelapra, amire egy alufólia darabot teszünk. Így hamarabb kihűl.










A félkész finomságot már csak be kell csomagolni. Ezt a legízlésesebben császárszalonnába csavarással tehetjük meg. A boltban szalonnacukorpapír vékonyságúra szeletekre vágott verzió is kapható. Megfelelő darabokra szabdalás után apró, főtlen kenderspárgadarabokkal lehet rávenni a húskészítményt, hogy formában maradjon.

Csomagolás előtt
A kész (és félkész) ínyencségeket ízlés szerint tálaljuk, majd megfelelően gyér világítás mellett elfogadhatónál alig jobb képeket készítünk róla, és feltöltjük az összes általunk használt közösségi megosztóeszközre. Rosszabb megfigyelő ismerőseink kedvelni fogják, figyelmesebb rajongóink valószínű aznap már nem esznek semmit.


Békés, boldog karácsonyt!

Akit igazán boldoggá lehet tenni egy nagy tál ínycsiklandozó szalonnacukorral, az a házi bio beléptető/riasztó és védelmi rendszer. Boldog karácsonyt, Bundás!

2014. december 14., vasárnap

Almás pite mandulás tésztával

Anyának van egy nagyon jó receptje az almás pitéihez - illetve inkább a fejében és a kezében van. :) Nagyon finomat tud készíteni, abból indultam ki. A mandula a tejföl helyettesítésén gondolkozva jutott eszembe. A gyereknek nagyon tetszett, mert a fél rácsot a süti tetejéről Ő eszegette meg, mint édes ropit...




Hozzávalók egy nagy tepsire való süteményhez:
2 kg alma

60 dkg liszt (nekem 40 dkg tk tönköly, a többi fehér)
25 dkg pálma sütőzsír / margarin
10 dkg darált mandula
kb. 2,5 dl almalé / növényi tej
2 ek gyümölcscukor
1 cs sütőpor (foszfátmentes borkő)
1 csipet só

Az almát nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Ha jó leves, húsos, édes, akkor  levét kinyomkodjuk, és azt tesszük majd a tésztához.
A mandulát ledaráljuk.
A lisztet összekeverjük a sóval, cukorral, sütőporral, és a darált mandulával. A keveréket a pálmazsírral elmorzsoljuk. Azután annyi folyadékot adunk a liszthez, amennyitől rugalmas tésztát kapunk, aminek a két harmadát ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy tepsit. 
A tésztára ráhalmozzuk az almát, amit megszórhatunk kis gyümölcscukorral, de ha édes alma, anélkül is nagyon finom tud lenni. 
A maradék tésztát vékonyra nyújtjuk, kétfelé vágjuk, majd félcentis csíkokra, amikkel keresztben az alma tetején rácsokat formálunk.
Candidások a két hónap letelte után próbálkozhatnak vele. A tésztába keverjenek lenmagot, teljes kiőrlésű lisztből készüljön az egész, és gyümölcscukor helyett használjanak sztíviát.

2014. december 11., csütörtök

Datolyás kiscsigák

Ismét csak  a fiatalúr miatt született meg a süti. A datolyát nagyon szereti. Van egy doboza, amit elővesz a konyhaszekrényből, és hozza. 
- Ana. Datolya. Kinyitni. Van teteje. Kinyitjuk...
Ott ugrált a sütő mellett, mikor kivettem, szinte tördelte a kis kezét, mikor hűl ki. Végre a kezébe került, mosolyogva vártam, mi lesz ebből. 
Hát... előkelően körberágta és meghagyta a datolyát középen. :)

Hozzávalók:
40 dkg liszt (30 dkg tk, 10 dkg fehér)
240 ml növényi tej
5 dkg pálmazsír
2 ek gyümölcscukor
1/3 kocka élesztő
1/2 kk só

300 g kimagozott datolya (hozzávetőleges)

A felhasznált datolya mennyisége függ attól, hogy milyen vastagra nyújtjuk a tésztát, és attól is, hogy mekkora csigát gurigatunk.
Nem kell félni attól, hogy a datolya száraz lesz. Sütés közben puhul, nem lesz ugyan lekvár állagú, inkább csak mint a jó nyúlós tejkaramella. :)

A lisztet, gyümölcscukrot, sót összekeverjük, majd belemorzsoljuk a pálmazsírt, azután az élesztőt is, és ráöntjük a tejet. Addig gyúrjuk, míg rugalmas tésztát kapunk, amit fél óráig kelesztünk. Azután átgyúrjuk, és lisztezett deszkán kinyújtjuk. Kb. 3x5-ös téglalapokat vágunk ki belőle késsel, vagy derelyevágóval. Azután ezekbe a tésztákba csavarjuk a datolyákat. 
20-25 perc alatt közepes hőmérsékleten ropogósra sütjük.