2016. május 27., péntek

Bodzaszörp

Nagy meglepetésként ért, hogy a bodzaszörp készítésének leírását sem az Ínyesmester éléstárában, sem a Horváth Ilona szakácskönyvben. Duendénél emlékeztem, hogy volt egy recept, még a másik blogján, jó régen. Abból indultam ki.
Nagyon fontos, hogy a virágok sose ázzanak egy napnál tovább. Évekkel ezelőtt azért bukott meg egy otthoni projektünk, mert megbüdösödött. Tökéletesen elég szűk egy napi ázás.
Viszont szerettem volna a citromsavat kiváltani, és kevesebb cukorral is számoltam. Gyümölcscukor került bele. De rá kellett jönnöm, hogy bizony kell az eredeti mennyiség, ami 5 liter folyadékhoz 2-3 kg cukor először elképesztőnek tűnik. Persze ahogy ő is írja, minél cukrosabb, annál inkább szörp a szörp, és természetesen magasabb a hígíthatósága.
Felmerült bennem az is, hogy beleöntök egy üveg sztíviát, de aztán elvetettem.
A citromsavat lecseréltem aszkorbinsavra, a gyógyszertárban kapható por, és épp olyan savanyú, mint E betűs társa. Mivel nem főzött, valami tartósítószer szükséges, kálium-szorbát nálam.
Az üvegeket a piacon vettem, akciósan, ugyanis 850 Ft-ért sokalltam, de mivel 6 db-ot elhoztam, megkaptam 700 Ft-ért. A színe le fog kopni, de különösebben nem zavar, a funkcionalitása a lényeg.
A bodza a nagyúti udvarról van, a legfrissebb virágokból. Zamatos is lett. Gondolkozom még egy második adagon...

Hozzávalók:
6 l víz
3 kg gyümölcscukor
36 friss bodzavirág
3 bio citrom
5 dkg aszkorbinsav
1 kk kálium-szorbát

A virágokat alaposan átnézzük, kiköltöztetjük az össze lakót. Ha lehet, egy széles aljú edénybe, vagy vajlingba öntsük a 6 liter vizet és abba áztassuk a virágokat. Mellé tehetjük a citromokat is felkarikázva.
Másnap egy pelenkán, vagy más sűrű szövésű anyagon keresztül szűrjük le az egészet. A citromok húsából nyomkodjuk ki a levet, majd adjuk hozzá a cukrot, aszkorbinsavat és a tartósítót.
Keverjük el alaposan. Pár óra múlva tiszta üvegbe tölthetjük, amelyeket jól lezárunk.


2016. május 12., csütörtök

Mogyorós töltött alma és muffin a töltelék maradékából

Ritkán pepecselek vele, pedig valójában nem vesz sok időt igénybe az elkészítése, csak általában sajnálom megsütni az almákat. 
Azonban egészségesebb süti alternatíva lehet, és finom is.
Dióval is készíthető, de mogyoróval igazán különleges.
A vegán töltelék maradékát általában muffin papírba helyezem, és kisütöm. Sosem lehet pontosan úgysem kiszámolni, mennyi is kell belőle, hiszen néha kisebb, máskor nagyobb lyukat sikerül faragni az almákon. (Legalábbis nekem, és különben is szeretem a töltelékét :) )
Candidások savanykás almát válasszanak, és a gyümölcscukor helyett xilitet, eritritet, vagy sztíviát használjanak. Általában szíviával főzöm meg a kölest, és kevés xilitet adok hozzá a mogyoróval.

Hozzávalók:
8 db keményebb húsú alma
15 dkg darált török mogyoró 
2 ek olivaolaj
1/2 bögre köles
2 ek növényi tejpor
3 ek gyümölcscukor vagy xilit
1 kk vanília por
1/2 citrom reszelt héja 
1 csipet só

A kölest háromszoros mennyiségű vízben vaníliával, sóval és citromhéjjal megfőzzük 20 perc alatt. 
A mogyorót megdaráljuk, az almákat kicsumázzuk. Vannak erre külön eszközök is, de egy hegyesebb késsel simán ki lehet vágni a közepét.
Amikor a köles megfőtt, belekeverjük a cukrot, olajat és a tejport, némi hűlés után a mogyorót is. A masszát azután szépen belekanalazzuk az almákba. A maradék töltelékből vizes kézzel gombócokat formázunk, amiket muffin sütő formába helyezünk.
Az almákat sütőpapírral bélelt kis tepsibe helyezzük, és a muffinokkal együtt bő fél óra alatt közepes hőfokon megsütjük, míg a töltelék kissé megpirul.