2015. január 28., szerda

Sütőtök(ös)magos bucik

A sütőtökkel csak pár éve vagyok jó barátságban. Mivel a férj szereti, a kedvéért gyakrabban készítek krémlevest belőle. Újabban rizstejszínnel öntöm fel, vagy némi kesudiót turmixolok meg hozzá. Ma az előbbivel készült.
Délelőtt a jó időben sokat kinn voltunk a fiammal, megcsodáltuk, hogy kibújtak a téltemetők!!! Jeget törtünk, meg diót is, beszélgettünk a 9x éves szomszédasszonnyal, aki olyan fürgén kocog át a másik oldalunkon lakó barátnőjéhez, mintha hússzal kevesebbszer élte volna meg a születésnapját.
A rossz diókat (nem az avas, hanem a megrágott, stb) Ábel szépen elhordta a madaraknak, így neki is meg volt a program. Délben alvás. Gondoltam utána felkerekedünk, és veszünk "kiflizsömlét" Apának a másnapi szendvicséhez. Az időjárás másképp gondolta, altatás közben beborult, és mire lejöttem ebédelni, elkezdett hullani a hó. Erre mi meg úgy, hogy akkor a maradék sütőtököt hasznosítjuk, és zsömle lesz belőle.
Lett is, csak inkább buci féle. Ketten sütöttük, Ábel szemmel kísérte a kenyérsütő ténykedését, majd a lábát lógatva üldögélt a konyhaszekrényen, miközben a tésztát formáztam. Még egy darabbal gyurmázott is, de aztán ideadta, hogy tegyem bele a többibe. Illetve lelkesen siettetett, a "Megesszük" kijelentéseivel.
Este meg is tette egy kisebb darabbal és avokádóval. (Növekedési fázisban van, ma egyébként 7x evett, ha az esti szopit nem számítom, és még közben nassolt is némi kesudiót és datolyát. A normál napi 4 étkezés nála.)
No, de térjünk vissza a bucikhoz. A liszt mennyisége a sütőtök vizességétől függően nőhet, de a tésztánk a szokásos kenyértésztánál jóval lágyabb.

Hozzávalók:
80 dkg liszt (60 dkg tk tönköly, 20 dkg sima liszt)
300 ml növényi tej (nekem most 150 ml szója, 150 ml víz, ennyi volt itthon)
240 g sütőtök
100 g tökmag
100 ml olivaolaj
1 tk só
1 kk méz/gyümölcscukor
2 g élesztő

Ha van kenyérsütő gépünk, az összes hozzávalót beletesszük a gépbe, és megdagasztatjuk. Ha nincs, az olajat a liszttel, sóval, elmorzsoljuk. Beleszórjuk a tökmagot. Közben az élesztőt a langyos mézes tejben felfuttatjuk, és a liszthez öntjük. Az egészet alaposan megdagasztjuk, míg rugalmas, egynemű tésztát nem kapunk.
Kicsit kelesztjük, majd átgyúrjuk, kinyújtjuk lisztes deszkán ujjnyi vastagra. A tetejét megkenjük némi olivaolajjal, tenyérnyi darabokat vágunk, amit feltekerve buci/kifli formára igazítunk.
Ha nincs kedvünk ezzel kínlódni, vagy sietünk, a kenés ki is maradhat, két centisre kinyújtjuk a tésztát, és 12 db téglát vágunk belőle. Mindet zsírpapírral kibélelt tepsire rakjuk, és bő fél órát kelesztjük.
Közepes hőfokon 35-40 perc alatt ropogósra sütjük.

Mire tisztességes kép készült volna... (egyébként színhelyes :) )

Jött a minőség-ellenőrzés...

2015. január 27., kedd

Vegyes saláta rukkolával

Félhomályos, csöndes minden. Egy órája esik a hó, kezd meglátszani a háztetőkön, Ábel hosszút alszik.
Ilyen téli délutánokon kedvcsinálóként valami színes saláta illik az ebéd mellé, hogy élénkítsen, vidámítson. A répa olcsó, egészséges, finom, a lila hagyma sem drága, és segít a bacilus űzésben, ami ebben az időszakban különösen kívánatos. Ehhez a csokorhoz a fokhagyma kívánkozna még, mint természetes antibiotikum, de nem illik a salátába. Inkább kenjünk meg vele egy darab pirítós kenyeret este felé. Szeleteljünk rá avokádót, és a salátával fogyasszuk el vacsorára.
A fenti két hozzávalóhoz aztán azt tehetünk, ami van a hűtőnkben, illetve a konyhaszekrényben. Zöldségfélék mehetnek bármilyen arányban, az is lehet, hogy nincs más szinte csak a répa és a hagyma, attól sem kell megijedni, a répát nagyon vékonyra kell reszelni, ízesíteni, a hagymával összekeverni, és ehető is. Bónuszként magvakkal aztán tökéletes.
Az olaj mennyisége soknak tűnhet, de nem az. A zsírban oldódó vitaminok miatt szükséges (pl. a répában lévő karotin), hogy fel tudjanak szívódni. Tisztelt Fogyókúrázók! Nem kell félni a hidegen sajtolt olajoktól és olajos magvaktól. Persze mértékkel fogyasszuk, de legyenek jelentősek az étrendünkben, mert a szervezetnek szüksége van rájuk. Különben aztán majd ész nélkül raktároz, mert úgy érzi, nem megfelelő az ellátottsága.
Mivel a Sógornőm fűszeres olajban érlelt sajtot készített a Férjemnek karácsonyra, annak az olajával bolondítottam meg az egészet, mert az nagyon izgalmas ízű, igazán tetszik. A Férjem kapott hozzá sajtot is, én ezt az erős ízű fajtát nem szeretem, ha lehet a sajtokat kerülöm is, mivel erősen addiktívek, és nehezen emészthetőek.

Hozzávalók:
1 cs rukkola saláta
3 szál sárgarépa
1 fej lilahagyma
1/2 db kígyóuborka (lehet több, kevesebb, kihagyható)
1 db kápia paprika (lehet több, kevesebb, kihagyható)
3-4 koktélparadicsom / 1/2 db citrom leve
kis darab feta sajt (simán elhagyható)
3-4 ek hidegen sajtolt olaj
1 csapott ek gyümölcscukor / nyírfa, sztívia
1 kk só

A répákat és a hagymát megtisztítjuk. A répát julienne-re vágjuk, a hagymát vékony szeletekre. Az uborka, a paprika és paradicsom kis darabokra vágandó. Mindezt egy nagy tálban összekeverjük. Megszórjuk sóval és cukorral (candidások sztíviával), átforgatjuk, majd ráöntjük az olajat és a citrom levét is. Azzal is átforgatjuk, a végén pedig a saláta és a sajt is belekerülhet.



2015. január 15., csütörtök

Drága Bélám! II.


Ez a bejegyzés csak és kizárólag a te kedvedért született. Délután a telefonod hatására még fakanalat is fogtam (ja, nem, kézi habverőt) és a mostanában készített gofrihoz használt alapanyagok mennyiségeit lemértem. Közben Ábel fiam szorgosan segített. Így gyorsabban haladtunk, mert csak félkézzel méricskéltem, öntögettem. Mert a riadt kis lelkét ápoltam, míg ment a daráló. Mert kavarás után a szétcsöppent foltokat is törölgettem. Mert a végén a mosogatóba pakolás után eszembe jutott, hogy a köles kimaradt, azt még meg kellett darálni, hozzákeverni. Mert almát pucoltam a nyafogós gyereknek, aki azonnal akarta, amit kigondolt.
Ugye, ugye. Milyen ismerős lehet.

Mákos gofri

Hozzávalók:
2 bögre hajdinaliszt
2 bögre zabliszt
1/2 bögre darált mák
1/2 bögre darált szezámmag
1/2 bögre köles dara
1/2 bögre olivaolaj szűken mérve
2 bögre szójatej (vagy egyéb növényi)
2 bögre szénsavas ásványvíz
1 ek darált lenmag
1 csipet só
1 kis vaníliapor
40 csepp sztívia
2 alma durvára reszelve

A hajdinaliszt mennyisége növelhető még, ha gluténmentesebb irányba szeretnéd terelni, azonban a hajdina akkor már kicsit érezhető. Egyébként semleges, főleg, ha nem a pirított változatával készíted.
Nem tudom, van-e darálód, jó lenne. Ha nem, biztosan ott is vannak olyan üzletek, ahol lehet darálni. Ha nem, és van botmixered, akkor a szezámmagot, kölest, hajdinát addig mixeld, míg valamennyire egynemű lesz. Nem kell, hogy finom legyen az állaga, de azért menjenek szét a szemek. Egyedül a köles jó, ha dara szerű marad, és nem liszt lesz.
A mák kihagyható, de finom benne, és magas ásványi anyag tartalmú. Kitűnő kálciumforrás.
A szezámmag szintén ezt a vonalat erősíti. Meg a csontokat. :)
Bármilyen növényi tejjel készíthető, akár mind a négy pohár folyadék lehet az, ha van annyi tejem, olykor azzal készítem, ha nincs, nem. Szóját azért használok, hogy a komplettálás meg legyen, így a fehérje vonal is rendben lesz.
Az olivaolaj mennyisége soknak tűnik, de ez azért nagy adag. Kb. 12-14 db lesz belőle. És ebből 1-2 darabnál többet senki nem eszik meg. A hűtőben elvan 2-3 napot, este elkészítheted, és akkor reggel nem kell pepecselni, mehet rögtön a sütőbe. Kb. két teli kanálnyi egy-egy oldalra. Addig reszelhetsz frissen almát, kerülhet rá dió, mandula.
A sztívia ízét nem érezni benne. A goffrikhoz kifejezetten szeretem használni, mert nem ragadnak. A többi cukorféle hajlamossá teszi a tésztát arra, hogy beleragadjon a sütőbe. Ez a tészta, ha ragad, akkor kíván még egy kevés olajat, de nem nagyon szokott. Csak mikor készen van, meg kell kicsit mozdítani, és azután kipattan. Ha kinyitod a sütőt, és szétválik, akkor csukd be, és süsd még 2-3 percig. Összességében 8-10 perc, bár nagyon sütő függő. De ez a tészta nem 4 perces, mint a tojásos-tejes-cukros csoda, amit a strandon is árulnak.
Az alma valamiért nagyon jó bele, nem sok kell, de a tészta jobb lesz tőle.

Egyébként a száraz anyagokat összekevered, majd beleöntöd az olajat, kicsit megkevered. Végül a sztíviát és a folyadékokat. Kézi habverővel pár perc alatt összekevered. A legvégén megy bele a reszelt alma.
Jobb ha kicsit áll a tészta, de tegnap (igen, két napja készül a bejegyzés) is rögtön sütöttem, és teljesen jó lett.
8-10 perc alatt (ha állítható 4-es fokozaton) sül meg a goffrisütő teljesítményétől függően.
Fogyasztható friss gyümölcsökkel és olajos magokkal.


A kép egy régebbi bejegyzésből való, mert most nem fotóztam. Azt a receptet azóta kicsit átdolgoztam.

Drága Bélám!

Mint ahogy a mai röpke telefonálásunkból is kiderült, volna mondanivalónk egymásnak bőven. Nagyon jól megfogalmaztad akkor, hogy szükségünk lett volna arra a kiadós beszélgetésre, amit kénytelenek voltunk elhalasztani antigasztro események miatt. Pedig igen jó volt hallani a hangod, s vágyam támadt újra párizsi végtelenített sétákhoz.
Olyanokhoz, amelyek belül magukban hordozták a nyarat, amiktől boldogságos volt a kívül valójában szürke, hideg, nyálkás és ködös környezet is. Amelyek valójában Szibériában is ugyanolyan nagyszerűen teltek volna, de valami csoda folytán még ilyen illusztris helyéhez is kötődnek a világnak.
Kissé somolygok magamban. Az a vonat már elment.
Nem is sírom vissza. Hiszen építkeztünk rá. Mind. Mind máshogyan, és mégis kiemelkedőek a közös pontok. Talán épp filmbe illőek is, kicsit hihetetlenek, mégis mi éltük meg őket. 
Azonban megváltozott körülöttünk a világ, mi is változtunk.
Már nem vagyunk szabadok, bár mennyivel könnyebbnek tűnne. Akkor mennék hozzád, és akkor jönnél hozzám, mikor csak lehet. De nem lehet, mert megkötöznek bennünket. Vagy magunkat?!
Pedig az első nem kötözött mégsem úgy, még a második sem, de ez a harmadik, ez betette a kaput. Csúnyán. Pedig helyes. :) Talán ennek köszönheti, hogy még... Én meg magamnak, a döntés enyém volt.
S persze ajándék. A tiéd még egy kicsit csoda is. Mert bármilyen duma ellenére nem csereszavatos, nem adnád, nem adnám. Tán még Neked. Kölcsönbe, kicsit, ha kéne. ;)
Így változik körülöttünk minden, ahogy rendje van. Csitriből nénik lettünk, s olyan természetes. Valamikor el sem tudtam képzelni, milyen lehet ez. Milyen borzasztó. Ma benne élek, s már nem rendít meg.
Van ami igen. Az a francia kapcsolat látszólagos gyengülése. Az az igen fontos, és különleges.
Hogy van az, hogy egy orrfolyás, vagy valami hasonló aláássa?
Csak a találkozást.
Lélekben nem tudja. Hiszem. 
Sanyi

2015. január 14., szerda

Zöldség pörkölt barna rizzsel

Ez mi? Zöldségpörkölt... Mondtam, hogy el kéne menni a boltba.
Abból készült, amit itthon találtam. Egészen finom lett.

Hozzávalók:
20 g csiperke gomba
1 szál répa
1 szál petrezselyem
15 dkg zöldborsó
1 kis fej vöröshagyma
1 tk őrölt pirospaprika
1/2 tk só
1/2 tk kókuszzsír

1 kis marék kesudió / 1 kis pohár tejföl

1 bögre barna rizs
1/2 tk só

A barna rizst 2,5-szeres mennyiségű sós vízben 45-50 perc alatt megfőzzük.

A zöldségeket megtisztítjuk, a gombát vékony szeletekre, a répát, petrezselymet, hagymát apró darabokra vágjuk.
A hagymát kevés vízen megpároljuk, majd hozzáadjuk a gombát és a kókuszzsírt. Megsózzuk, kis lángon pároljuk. Amikor nagyjából elfőtt a leve, hozzáadjuk a pirospaprikát, és a zöldségeket. Felengedjük kevés vízzel.
A kesudiót kevés vízzel összeturmixoljuk. Amikor megfőttek a zöldségek, felöntjük a kapott szósszal, és összefőzzük. 


2015. január 13., kedd

Zserbo-szelet

Mama készített mindig zserbót, gyerekként nem, felnőttként megszerettem. Főleg a szélét, mert ott jó ropogós maradt a tésztája, nem volt túl édes töltelékes, és csokis. Az általa készített sütemények közül azután ez volt a kedvenc, illetve a pogácsa és a kelt kifli, amiről régen már írtam. Már akkor emlegettem, hogy elkészítem a reformosabb változatot, de 5 év kellett neki, mire megérett a gondolat. Közben Ő szépen elballagott...

A gyümölcscukor könnyedén helyettesíthető eritrittel, vagy nyírfacukorral, ha valaki light-osabban szeretné. Az eredeti receptben (Horváth Ilona féle) több cukor van, de a férjem szerint is elég édes volt így.
A csokimáz "hagyományosan" rondára sikerült, pedig tisztességesebb is került már ki a kezem alól. Mama nem tudta szépen elkenni sosem. Valahogy nem ment neki. De senki nem bánta. Ellenben gyönyörű kifliket tudott formázni pillanatok alatt. 

Hozzávalók:
45 dkg liszt (30 dkg tk tönköly, 15 dkg fehér)
25 dkg margarin, vagy 20 dkg pálmazsír
1,25 dl növényi tej
10 dkg gyümölcscukor
1 tojás (vagy 1 ek zabliszt és lenmag)
2 dkg élesztő
1 csipet sütőpor (foszfátmentes, elhagyható)
1 csipet só

15 dkg darált dió
10 dkg gyümölcscukor

20 dkg baracklekvár

1/2 tábla karobcsoki

A lisztet összekeverjük a cukorral, sütőporral, sóval. Vegán tészta esetén beleszórjuk a lenmagot és a zablisztet is. Belemorzsoljuk az élesztőt, majd az egészbe beledolgozzuk a margarint, vagy pálmazsírt, a végén pedig a tejet, és ha tojást használunk, azt is. Kicsit lágyabb, puha tésztát kapunk, amelyet három részre osztunk. Egy közepes tepsit kibélelünk zsírpapírral. A diót ledaráljuk, és összekeverjük a cukorral. Lisztezett deszkán a tésztákat egyenként kinyújtjuk szűken a tepsi méretére. (Kelni fog.) Az első réteget a zsírpapírra helyezzük, megkenjük a lekvár felével, megszórjuk a cukros dióval. Ráborítjuk a második réteg tésztát, majd azt is megkenjük lekvárral, és megszórjuk dióval. A harmadik réteggel mindezt lefedjük.
Bő fél órát kelesztjük.
Közepes hőfokon fél óra alatt kisütjük a tésztát.
Amikor kisült, hagyjuk hűlni. Ezalatt a csokit vízgőzön felolvasztjuk, majd a tészta tetejét vékony rétegben bevonjuk vele.


2015. január 7., szerda

Túrós batyu

Amennyiben a vegán változatot készítjük, a kölestúróval kell kezdeni. Órákkal a tészta begyúrása előtt főzzük, hogy legyen ideje kihűlni. Meleg kölest ne tegyünk a kelt tésztára, különben megpuhul, és szétnyúlik az egész. (Igen, egyszer régen kipróbáltam. :) )

Hozzávalók:

Tészta:
60 dkg tk tönkölybúza liszt
360 ml növényi tej
1 dl olivaolaj
2 ek gyümölcscukor
1/2 kk só
2 g élesztő

Töltelék:
1/2 kg túró
1 kis pohár tejföl
2 ek gyümölcscukor
1 csipet vanília

Köles"túró" vegánoknak:
1/2 bögre köles
2 bögre víz
1 kis pohár szójajoghurt (elhagyható)
20 csepp sztívia
1 marék mazsola
1 csipet vanília
1 csipet só
reszelt (bio) citromhéj

A kölestúró esetében a kölest négyszeres mennyiségű vízben a vaníliával, sóval, citromhéjjal, sztíviával 20 perc alatt megfőzzük. A végén belekeverjük a szójajoghurtot. Botmixerrel finomra dolgoztatjuk, majd belekeverjük a mazsolát. Megvárjuk, hogy kihűljön! 

Az élesztőt belemorzsoljuk 1 dl langyos tejbe, amibe előtte belekevertük a gyümölcscukrot és megvárjuk, míg felfut. Azután a lisztet összekeverjük a sóval, elmorzsoljuk az olajjal. Hozzáadjuk a felfutott élesztőt, és a maradék tejet, majd jó alaposan megdagasztjuk.

Ha rendes túróval készül, amíg a tészta kicsit kel, a túrót a tejföllel és a többi hozzávalóval összedolgozzuk.

A tésztát kinyújtjuk kb. fél centi vastagra, tenyérnyi kockákat vágunk belőle, amiknek a közepébe halmozunk a túróból. Két-két szemben lévő sarkát egymáshoz csíptetjük, majd a széleket összenyomkodjuk.
Hagyjuk kelni kb. fél óráig, majd bő fél óra alatt közepes lángon megsütjük.