2010. december 29., szerda

Reform mézes

A tömény mézes, fűszeres illat átjárta az egész házat. Hatására Apa meg is jelent leellenőrizni, megfelelően haladnak-e a konyhai folyamatok... ;) A kóstolgatás megvolt, most fémdobozban csücsülnek a mézeskalácsok a konyhaasztalon várva a holnap reggelt, hogy teljesen kihűlve pár napra a kamrába vándorolhassanak.
Reformos, így karácsony után. Már hiányzott, mert az ünnepi menü inkább fogyókúrásra sikerült, de általában ez van. Az ilyesmire már nem marad idő, de most nem is volt annyira lényeges. Volt helyette más. Csöndes pihenő, túl rövid napok, beszélgetés, ajándékok. Ez utóbbiak közül csak egyetlen egyet említenék konkrétan, a legkedvesebb. Ez a két tenyérnyi papírdoboz valóban meglepetést rejtett. Apa féle csomagolás, fóliához való vasalható szalaggal átkötve. Benne újabb burkolat, abban egy margarinos doboz. A dobozban papírtörlőbe tekerve valami. Ekkor már nagyon járt az agyam, el nem tudtam képzelni mi lehet, pedig általában jól be tudom "lőni" az ilyen dolgokat. Most nem. Újabb bogozás, és egyszer csak előbukkan egy pici öreg medve megvarrt karokkal. A kulcstartóm. Még az öcsémtől kaptam néhány éve, és nagyon szerettem, de szegényt "baleset" érte néhány hete. Letettem a zongorára, hogy majd lesz vele valami... és láss csodát. :)
Nem vette észre senki, de annyira jól esett a gesztus, hogy teljesen elérzékenyültem, sőt most is, ha belegondolok. S nem tudom igazán megmagyarázni, hogy miért hatott így rám ez az egész, de nagyon köszönöm.

2010. december 7., kedd

Saláta kínai kelből

A lenti tömény egészség ellensúlyozására leírom a vasárnapi ebédhez kínált saláta összetevőit  is. Ez utóbbiak egyébiránt bátran variálhatók ízlés szerint. A norvégoknál csak paprika, paradicsom és uborka került bele. Azonban kiegészíthető olajos magvakkal is, pl. pirított szezámmaggal. 
Vasárnap a kamrában és a pincében talált alapanyagok határozták meg a jellegét. Bár volt morgás, hogy sok a répa benne, szerintem finom lett, és elég jól fogyott a nagy "vájlingból".

Hozzávalók:
1 nagy fej kínai kel
3-4 nagyobb szál répa
1 uborka
4-5 paradicsom
1 nagy fej lila hagyma
 1 citrom
1 ek méz
1 tk só
1 ek dióolaj (vagy szezámmag olaj, hidegen sajtolt oliva)

A kínai kelt apróra vágjuk, a répát megtisztítjuk, megmossuk, reszeljük. Az uborkát legyaluljuk, a paradicsomot vékonyra szeleteljük, ugyanígy járunk el a lila hagymával is.
A citrom levét kicsavarjuk, a mézzel és a sóval, illetve az olajjal összekeverjük. Felengedjük némi vízzel. Érdemes legalább egy órát hagyni összeérni az ízeket.

Mézeskalács

 Mielőtt bármit is írnék, közlöm, hogy járt nálunk a Mikulás (igaz, hogy inkább a neje lehetett) és nekem ilyeneket hozott: :)


Évek óta program a mézeskalács sütés kb. 3 héttel karácsony előtt a családban. Egy nagy dobozba kerülnek, és rájár a csapat újévig. Általában. De ahogy ezt az idei helyzetet elnézem, örülök, ha karácsonyig kihúzzuk a másfél kiló lisztből készül adaggal. :) Vasárnap nagy sikert aratott a frissen sült változat, ha kicsit puhul is, szerintem marad a fogyasztási hajlandóság e fajta tendenciája részükről.
Tény és való, hogy nagyon finom, de receptet nem kéne közölni, mert BioB kb. 20 kiló liszthez használna ugyanennyi mézet és cukrot. Ha mégis nagyon szeretné valaki, megjegyzésben leírom, vagy vegye elő a Horváth Ilona féle szakácskönyvet.
A tetejére tojásfehérje került. Anya biostatisztika dolgozattal harcolt egész nap, csak kb. elmondta, hogyan is szokta készíteni. A cukormennyiség az első változatba szerintem sok lett, a hab tört, és fogyott. A második adagba negyedével kevesebb cukrot öntöttem. Az meg sok lett. Nem mintha az édesszájúak bánták volna a maradék habcsókokat.
Ennek megfelelően az utolsó darabokra kifejezett utasításra jóval több hab került. Volt amelyikkel vicceltem is, és nem sok látszott ki a tésztából. Erre mi a reakció? Na most jó! :)






2010. december 6., hétfő

Körtés gömböc

Mit tegyen az ember, ha rosszat álmodik, és hajnal fél hétkor vizsga előtti napon már nem tud aludni? Ja, tanuljon! Vagy süssön buktát, vagy valami olyasfélét. :)
Cseresznyedzsemmel töltve sütöttem, mert az volt az adott helyen, és a pincében nem mertem keresgélni a sokéves lekvárok között tudván, hogy nem csak a barátom fog belőle enni. Azért ízre nem képes verni azt a friss gyümölccsel készült szuper bucit, ami a tavalyi cseresznyedömpingkor készült.
A saját cukorstoppos lekvárjaim közül nem volt nálam, így az enyémekbe körtedarabokat pakoltam.

Körtés és lekváros bukta

Hozzávalók:
A tésztához:
60 dkg liszt (fele arányban legalább teljes őrlésű)
380 ml növényi tej
1 dl olivaolaj
3 ek méz
1 nagyobb csipet só
1,5 dkg élesztő

Töltelék:
Egész körte, vagy valamilyen lekvár

Mivel dagasztóedényt nem találtam a házban, de még csak affélét sem, előszedtem a 6 literes jó nehéz fazekat, és abban gyúrtam meg a tésztát. Legalább nem ugrált annyira gyömöszölés közben. ;)
Legtöbbször nem futtatom fel az élesztőt, akkor kivételt tettem, mert öregecske volt, de azért felment.
Mindent alaposan össze kell dolgozni, először a lisztet és a zsiradékot, s mikor "csöpög a mennyezet" (magyarul gyöngyözik az ember homloka az izzadságtól) akkor abba lehet hagyni, mondja Nagyanyám. Olyan jó 20 percet érdemes legalább ráfordítani, mivel annál jobb lesz a tészta minél több energiát belefektetünk. Persze a legegyszerűbb a dagasztó-, vagy kenyérsütő gép.
Hagyjuk ezután pihenni fél órát, majd újra gyúrjuk át, és nyújtsuk ki lisztes deszkán ujjnyi vastagra. Annál vékonyabbra azért nem javaslom, mert formázás közben még nyúlik, plusz könnyebben kilyukad a tészta, amin kifolyik a töltelék.
Vágjuk fel tenyérnyi téglalapokra, azokra halmozzuk a lekvárt, vagy gyümölcsöket. Hajtsuk be a négy oldalát, jól nyomjuk össze a széleket, kicsit gömbölygessük, és kikent tepsibe tehetjük egymástól távolabb, mert még kelés közben megnőnek.
Miután tepsit nem leltem, két nagyobb arkopál edényben sültek, a lekvár volt, amelyikből kifolyt, de azért meg lehetett enni. :)
Nekem a körtés is ízlett úgy natúran, de ha valaki édesszájú, egy kis mézet rakhat mellé.

2010. december 1., szerda

Rakott zöldség

Volt öregecske gombám, friss cukkinim, padlizsánom, a pincében krumpli... ez lett belőle. Apa a hugom kérdésére, hogy milyen azt válaszolta, hogy jó... Csak meg kell sózni! :)
Szokás szerint nekem inkább sós volt, de ezen a témán mindig vitatkozunk. Nagyon szeretem, de olykor megőrjít. Pont ez előbbiért tud annyira bántani, ha morcok vagyunk egymásra. Két makacs Molnár fajta erős mennydörgések közepette... aztán jön a puffogás, azután orrlógatás, azt követően nézelődés, hogy nincs e közelben a másik szintén békülékenyebb hangulatban. Merthogy az ember kezd felengedni, és belátni, hogy kicsinység volt az egész. Ezután már sündörgés forog fenn, míg nagy öleléses elnézéskéréssel sokkal szebb lesz a világ.
Az utóbbi időben történt különböző események néha élesen rámutattak számomra, hogy egy egy szituációban mennyire hülye az ember, ha ragaszkodik vélt igazához. Pedig ha máshogyan állna hozzá, tárgyalóképes kommunikáció alakulhat ki, míg így eleve ellenérzést vált ki. A vita pedig nem vezet sehová. "...egymást tiszta szívből buzgón szeressétek" (I. Pét. 1:22) jutott most eszembe azért, mert nem tudhatom, mi lesz holnap. Fogalmam nincs megleszek-e még holnap este is, mert ahogy "öregszem" egyre tapasztalom az élet törékenységét. Csak olykor nehéz. Felpaprikázódott hangulatban mindez kiesik az ember gondolataiból, és csak a vörös posztót látja. Butaság.

Hejj, eltávolodtam a gasztronómiától. Visszakanyargok inkább arra, hogyan is készültek a zöldségek öntettel összesütve.


Hozzávalók:
1 kg csiperke gomba
1 kg burgonya
2 kisebb cukkini
1 padlizsán
1 nagyobb fej hagyma
2 marék olajosmag
2 ek szezámmag
4 ek zabliszt
3 ek olivaolaj
1-2 ek citromlé


A burgonyát héjastól megfőzzük, majd megpucoljuk és szeleteljük.
A gombafejeket megtisztítjuk. A cukkinit, padlizsánt, hagymát tisztítás után felszeleteljük
Az olajos magokat (ez lehet napraforgó, kesudió, mandula, paradió) a citrom levével, szezámmaggal, kevés vízzel összeturmixoljuk. Ha sima, felengedjük vízzel kb. 1-1,5 liternyire, belekevertetjük a zablisztet, és kevés sót.
A zöldségeket szeletekben egymás mögé rakjuk, egy fej gomba, burgonya, padlizsán, cukkini... Ha valaki nem akar ezekkel variálni, fel is kockázhatja a zöldségeket. A tetején szétszórjuk a hagymát, majd az egészet leöntjük a szósszal.
200 C-on alufóliával lefedve 3/4 órát sütöttem, majd fólia nélkül még 15 percet.

2010. november 17., szerda

Leves


 Még azon az ominózus héten főztem ezt a levest. Államvizsgára készülve le-le tiltottam magam mindenféle bonyolultságokról, így is volt azon a héten több, mint elég. Máig sem tudom, hogyan sikerültetett. Illetve tudom. Nem rajtam múlt. De nem is mondhatnék mást, mint hogy fentről egyengették azt a napot is...
Hétfőn megismerkedtem az ottani piaccal, kofákkal. Kisebbfajta súlyemelési verseny győztesének éreztem magam, mire visszaértem a házba, viszont abból a beszerzésből lehetett "gazdálkodni"  valamennyire, s a bevásárlás be lett fejezve arra a hétre. A Spárban örültem, mert találtam jó fajta tönköly kenyeret, amiben nem csak lézeng a korpa, tehát minden klappolt.
Nem tudom, végül is miért lett leves is, de finomra sikerült. Valószínűleg a tészta is dobott rajta, még régebben vettem Naturgold tönköly sodort csigát. Nem hiába lett a 2007-es év bioterméke.

Karalábéleves egyszerűen

Hozzávalók:
2 karalábé
2-3 szál sárgarépa
2-3 szál fehérrépa
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 kis fej paradicsom
1 ek olivaolaj
1 csipet őrölt köménymag 
víz

A zöldségeket felkockáztam, illetve karikára vágtam, sóztam, és kevés vízen pároltam 5 percig. lefedve  egy fazékban. A hagymákat megpucoltam, a paradicsomot bevágtam. Felengedtem vízzel a zöldségeket, majd hozzáadtam a köményt, fokhagymát és vöröshagymát, belecsurgattam az olajat, illetve paradicsomot is beleraktam. Lefedve főztem kis lángon, amíg a zöldségek puhulni nem kezdtek. Akkor beleszórtam a tésztát, és még 10 percig főztem együtt.

Egy nagy félliteres bögréből szürcsölgettem ki, mert ott mindig bajban vagyok az edényzettel, bár nem sok leve lett. Ez utóbbi szándékolt, mert evés közben a folyadékfogyasztás nem előnyös, hiszen felhígítja a gyomorsavat.

2010. november 12., péntek

VKF! XXXVIII.-ra


Reformosítottam a reformosat :)
Avagy a hajdina piskóta utóélete

Régebben írtam arról, hogy hajdinaliszttel kiegészítve készítettem piskótát. Azóta sokszor sütöttem, és osztatlan sikert aratott a családban, a munkahelyen... Abban fele-fele arányban tönköly és hajdina liszt az alap. Végre megembereltem magam, és elkészítettem teljesen hajdina lisztből is, és működik! Finom ízének köze nincs a hajdinához, lúgosító hatású gabona, és most épp kapóra jön a reformételes VKF-re. :)

Hozzávalók: 
60 dkg hajdinaliszt 
1 l növényi tej
1 tányér aszalt gyümölcs felaprítva (datolya, vörös áfonya, füge, szilva)
10 dkg olajos mag felaprítva (dió, mandula)
3-4 ek olivaolaj
stevia cseppek, vagy xilit
1 ek lenmag (kihagyható)
1 csipet só
1 cs foszfát mentes borkősütőpor

1 csipet őrölt szegfűszeg
1 csipet őrölt fahéj 

Egy tepsibe zsírpapírt teszünk, eligazgatjuk. A sütőt 190 C-ra melegítjük.
Ezután a száraz összetevőket egy tálban keverjük össze, majd az olivaolajat, és a végén adagonként hozzáöntjük a tejet. Előfordul, hogy még igényel folyadékot, attól függően, mennyire sikerült finomra darálni a hajdinát. Az a lényeg, hogy galuskatészta szerűen lehessen kavargatni.
Egyébként készítettem már gyümölcslé/tej 50-50%-os arányával is. 
Gyorsan összedolgozzuk finom masszává, a legvégén beleszórjuk a gyümölcsöket, összekeverjük, és mindezt szétterítjük a tepsiben. 45-50 perc alatt 190 C-on sütjük.
Candidások aszalt gyümölcs helyett almát, ananászt tehetnek bele apróra vágva, vagy esetleg házilag aszalt epret, vagy hasonlóan alacsony glikémiás indexű gyümölcsöt, és persze nyírfacukrot, vagy szteviát használjanak.

2010. november 9., kedd

Vaníliáscsiga

Minden héten felmerül bennem a kérdés, hogy hogyan volt időm tavaly a blog írására, mert mostanában aludni sem sok van... Azért sütök, főzök, csak a lejegyzése elmarad. 
Belekukkantottam a fotós mappába, és legalább 5-6 étel motyogott nekem, hogy terveztem róla írni az utóbbi időszakban. Úgy döntöttem, hogy legalább a vaníliás csiga készítéséről írok pár szót, egyrészt finom volt, másrészt mindenki kedveli a környéken.

Hozzávalók:
A kelt tésztához:
60 dkg tk tönkölyliszt
400 ml növényi tej
1 dl olivaolaj
2 ek burgonyapehely (elhagyható)
1 ek szejtán (elhagyható)
2-3 púpos ek méz
2 dkg élesztő
1 kk só

A töltelékhez:
1 cs vaníliás pudingpor 
(Vagy vaníliarúd kikapart belseje + 6 ek keményítő)
1/2 l növényi tej
10 dkg kókuszreszelék
2-3 ek méz/ rizsszirup stb. (ízlés szerint)

A kelt tésztát a kenyérsütőben szoktam összedolgoztatni, de kézzel is összegyúrható, csak kicsit megizzad vele az ember. A burgonyapehely lazítja, de kihagyható, a szejtán ugyanígy.
A tk liszt aránya csökkenthető 2/3-1/3 tk/fehérliszt arányra, de szerintem teljesőrlésűként is finom lett.

Amennyiben nem gépben dolgozik az ember, a száraz anyagokat összekeverjük az olajjal. A tejet kicsit meglangyosítjuk, belerakjuk az élesztőt és az édesítőszert, megfuttatjuk, majd az egészet összekeverjük, és átgyúrjuk.
Fél óra kelesztés után újra átgyúrjuk.

Közben elkészítjük a tölteléket.
Kevés tejet kiveszünk egy lábasba, és a pudingport simára keverjük vele. Hozzáadjuk a kókuszreszeléket is. Katanyaka jó kis ötlete alkalmas a pudingport kiváltani. Pl. ha vaníliásat szeretnénk, akkor vanília + a keményítő, csokisnál karobbal kiegészíthetjük.
A maradék tejet felforraljuk, majd sűrű kevergetés mellett hozzákeverjük a pudingos, kókuszos szószhoz, és még 1-2 percig főzzük, míg besűrűsödik. A végén hozzáadjuk a mézet.
HAGYJUK LEHÜLNI! Fontos momentum, mivel jártam már úgy, hogy melegen a tésztára kentem, és szétmállasztotta a kelt tésztát.
A fotón elég borzasak a csigák, mert most sem volt tökéletesen hűlt a töltelék, és deformálódtak, plusz a kókusz nem bolti reszelék volt, hanem rendes kókusz nagyobb lyukú reszelőn feldolgozva.

A kelesztés után az átgyúrt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk,  rákenjük a krémet, feltekerjük, gyorsan 1,5 cm vastagra szeleteljük, zsírpapírral kibélelt tepsibe rakjuk, és hagyjuk langyos helyen 15-25 percet kelni.
Azután 180 C-os sütőben fél órát sütjük.

2010. október 31., vasárnap

Mikor abban a júliusi bejegyzésemben még egy bejegyzés-szűkösebb hónapot jeleztem előre, nem gondoltam, hogy 3,5 hónappal később rosszabb lesz a helyzet, mint akkor. Persze azt sem hittem volna, hogy valaha szappanoperába illő jeleneteket generálok az életemben, vagy egy nap végén összeráncolt szemöldökkel az kezd el motoszkálni az agyamban, hogy velem forgatják a Truman show-t. Az  pedig végképp nem, hogy sikeres államvizsgáról hazafelé tartva bőgésre áll a szám vigyorgás helyett.
Azóta eltelt két hét, és a helyzet nem tűnt kevésbé utálatosnak, a munkahelyemről "éccaka" jártam haza,  de a tegnapi nap sem volt semmi. A családom reggeltől ment Bükkszentre, én csak délután értem oda a próbára, csakhogy kiderült, hogy a hangszeremet otthon hagyták... No, nem baj, ilyen is kell. Próba helyett próbálkoztam Klárinak az 5 nyüzsgő gyerekre vigyázni. Jelentem pisiltetésben jó vagyok. ;)

Hogy írjak még valami mosolygósabbat az utolsó mondaton kívül is, munkatársaimtól megkaptam egy macis sütőformát, és életem legnehezebb "virágcsokrát" névnapomra. Ma fogyasztottuk el az utolsó darabjait. :)


2010. október 6., szerda

Padlizsános rizs gombafejekkel

Volt megsütött padlizsánom, krémnek készült, nem használtuk el, akkor közbejött valami. Most pedig tudtam, hogy nem lesz aki ennyit kenyérre kenjen. Így nézegettem, mire használhatnám még. A hűtőben volt 1 kg gomba, némi barnarizs a dobozban, a répát szedegetjük aha az idő engedi...

Hozzávalók:
1/2 kg barnarizs 
3-5 db padlizsán
3 nagyobb répa 
3 nagyobb paradicsom
10 dkg szezámmag
10 dkg napraforgómag 
1 fej vöröshagyma
3 cikk fokhagyma
4 ek olivaolaj
1 tk vegamix
borsikafű, bazsalikom, köménymag 

A barna rizst bő sós vízben negyven percig főztem, majd leöntöttem róla a fölösleges vizet.
A padlizsánt sült volt, de szerintem apróra vágva nyersen is bele lehet keverni, vagy turmixolni.
A répát lereszeltem, a vöröshagymát felaprítottam, és az olivaolajjal, vegamixszel, fűszerekkel és a padlizsánnal együtt összeturmixoltam. Majd az egészet a rizshez kevertem némi sóval és olivaolajjal.
A gombát megpucoltam, és egy kiolajozott tepsi aljára viszonylag egyenletesen raktam le a fejeket. A tönkjeit egy két lyukba beillesztettem. Erre borítottam a padlizsános rizst. 
Minderre szeletekben elhelyeztem a paradicsomokat.
A napraforgó- és szezámmagot a fokhagymával, kevés sóval, vízzel összeturmixoltam krémesre. Végül az egész tetejére öntöttem, és egy kanállal eligazítottam, hogy mindenhová jusson a szószból.
220 C-on 1 óra alatt sült meg. Tata annyit mondott, hogy vihetek neki másnapra is. :)

2010. szeptember 28., kedd

Újabb köleses kreálmány

Miután igen régen írogattam, megpróbálom magam rászorítani, hogy foglalkozzak ezzel is. Csakhogy még hátra van az államvizsga, azután meg a másik helyen kellene letenni a félévi vizsgáimat. Szóval sosem lesz ennek vége... :)
De az elmúlt hónapokban valóban lehetetlenség lett volna még írnom. Két végéről égettem a gyertyát, és ha lehetett volna, szerintem még középen is meggyújtom... ennek megfelelően jobban kijött az allergiám parlagfű szezonban, köszönhetően a stressznek, a nagyon kevés alvásnak, meg annak, hogy túl rég voltam tenger közelében. ;) Persze azért dinnyéztem is, ami keresztallergén, és a candida diéta előtt bizony nem ettem a durva tünetek miatt. Most kisebb panaszokat okozott, és időnként mérlegeltem, hogy melyikhez van inkább kedvem. :)
Visszakanyarodva a magyarázkodós részhez, a munkahelyemen volt, hogy este 11-ig voltam, olyan is akadt, hogy 1/2 7-1/2 7-ig különböző személyi problémák és pályázatok miatt is. Ha nem munkahely volt, akkor szakdolgozat, ha nem ez utóbbi, akkor Franciaországból kis időre hazatérő barátnő kétéves poronttyal. Mellette az újabb iskola két hetes konzultációja, aminek az 1/3-n tudtam megjelenni. És akkor hallgattam arról, hogy fólia, befőzés, krumpliszedés, főzés, Anya műtétje, neki is suli... Holmi "Púp", akivel azért hetente legalább egyszer illik összefutni. :)
Szeretném az éjfél előtti alvási időt növelni. Döcögősen halad, de muszáj lesz, így nem is pletykázom többet, hanem írom a többi részét.
A fentiek jegyében a finomításokat mára hagytam, és este kikapcsoltam a gépet 11 előtt. A receptet azt gondolom érdemes közölni, mert nagyon ízlett a köles. Amúgy a padlizsánért nem vagyok annyira oda, de így, ezzel a fűszerezéssel, jól megsülve nagyon bejött. Máskor is készítek majd hasonlót.



Rakott köles padlizsánnal

    • 1,5 bögre köles
    • 4,5-5 bögre víz
    • 2 nagy padlizsán
    • 5 paradicsom
    • 2 paradicsompaprika
    • 1 nagy répa
    • 1 kis fej vöröshagyma
    • 2 ek napraforgómag
    • 4 ek szezámmag
    • 2 ek olivaolaj
    • 1 gerezd fokhagyma
    • 1 ek só
    • 1 ek vegamix
    • borsikafű, bazsalikom, kakukkfű

    A kölest háromszoros mennyiségű vízben kevés sóval, kavargatás nélkül lassú tűzön főzzük 20 percig. Részletesebben leírtam pl. itt.
    A padlizsánokat félcentis szeletekre vágjuk, besózzuk, majd 15 perc pihenés után kinyomkodjuk a levét.
    Egy tepsi alját kiolajozzuk, a padlizsánok felét az aljára rétegezzük.
    A répát megpucoljuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzákeverjük a főtt köleshez a vegamix-et, fűszereket és az apróra vágott vöröshagymát. Mindezt rákanalazzuk a lerakott padlizsánokra, a tetejére a padlizsán került, szeletelt paprikadarabok, és vékony paradicsomszeletek.
    A napraforgómagot és a szezámmagot a fokhagymával, némi sóval összeturmixojuk, majd az öntetet az egész étel tetejére öntjük.

    1 óra hosszáig sütöttem 200 C-on, most lett kész, de olyan illata van, hogy a nyálam csorog miatta... :)

    2010. szeptember 27., hétfő

    Cukkini fasírt, paradicsomszószos spagetti

    Cukkinit rántottunk ki a többieknek tegnap ebédre, illetve vállaltam a panírozását, azután kislisszoltam a fóliába.  :) Az olajban sütés egyre büdösebb... Azért megkóstoltam, de inkább spagettit ettem ebédre.
    Egyre jobban kedvelem az árpatésztát. A Vegetártól szoktam venni, változatosságot is hoz a gabonafogyasztásunkban, meg finom is. Arra jöttem rá, hogy a barna tésztákból a vékonyabbra vágottakat szeretem, a spagettit, vagy a fodros, esetleg széles metéltet, mert a vastagabb kagyló, csavart cső-, vagy csőtészta keményebb marad főzés után is, és nekem al dente nem jön be.
    A szósz ugyanez volt, csak ebbe most szójagranulátumot is kevertem a Hugica kérésére. Előtte 10 percig jó sós vízben főztem, leöntöttem, majd egyszerűen a hagymához tettem, és úgy öntöttem rá a paradicsomot. Ja, és rászoktam arra, hogy teljesen megpárolom vízen a hagymát, és csak a legvégén adok hozzá olajat.  Könnyebben emészthető lesz, és kevésbé ég az olaj, mikor már a többi összetevő is benne van az edényben.

    No, de a vegán fasírtról is szerettem volna beszélni. Kellemes, egyszerű, viszonylag semleges íze lett, máskor is sütök majd, mert gyorsan elkészíthető, nem lett kemény, nem esett szét.

    Hozzávalók:

        1 nagyobb cukkini
        4 kanál tk. rozsliszt
        2 ek szezámmag
        2 ek olivaolaj
        1 ek vegamix
        1/2 tk só


    A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszeltem, majd besóztam. 10 perc elteltével hozzáadtam a rozslisztet is, kb. annyit, hogy galuska szerű masszát kapjak. Ehhez adtam még a vegamixet, az olajat, a szezámmagot. Jól összekevertem, és egy zsírpapírral kibélelt tepsibe kanalaztam a masszákat. 4-5 cm átmérőjű karikákat "simogattam" belőlük. Kb. 10 percig hőlégkeveréssel sült 190 C-on, majd még 10 percet simán 210 C-on.

    2010. szeptember 19., vasárnap

    Kölesfasírt

    Zöldbabfőzelék mellé terveztem valami feltétet, így elővettem a Biblia a helyes táplálkozásról című receptesfüzetet, és böngésztem benne a tej és tojás nélküli fasírozottak közül. Volt egy zellerem, a köles meg pont tetszett, így változtatásokkal, de ízletes lett a végeredmény.  Holmi szimatolós egyének ugyan rögtön megjegyezték, hogy fokhagymásat ettem, meg azt is, hogy a fasírt az bizony húsból van, mivel azonban sem a kolbász, sem a fasírt kifejezések nincsenek még levédve, nyugodtan használom. Főleg azért, mert jobb ötlet nincs a nevére.
    Az eredeti recept mennyiségeit nem igazán vettem figyelembe, szezámmagot sem írt, de kevesebb napraforgóm és lenmagom volt, ezért variáltam.

    A szakácskönyvi változat:
    7,5 dl főtt köles  2,5 dl zellergumó lereszelve 2,5 dl napraforgómag őrölve 3/4 dl lenmag őrölve  1 kis fej vöröshagyma  2-3 cikk fokhagyma 1 /4 teáskanál zsálya  1/2 teáskanál zellersó
     

    Általam készített változat összetevői:
    1,5 csésze köles
    3/4 csésze napraforgó őrölve
    1/2 csésze szezámmag őrölve
    1/4 csésze lenmag őrölve
    1 nagy zeller lereszelve
    1 fej vöröshagyma apróra vágva
    3 cikk fokhagyma apróra vágva
    1 ek vegamix
    1 tk borsikafű
    1 tk bazsalikom
    1 nagyobb csipet őrölt kömény
    1 tk só

    Köles főzése:
    Bő háromszoros mennyiségű vízzel felengedjük a kölest egy fazékban, felforrás után lassú tűzön majdnem teljesen lefedve főzzük kevergetés nélkül, összesen kb. 20 percig. Ha nem kavarjuk, nem ragad le. De vigyázni kell, hogy ne főjjön el a leve. Hagyjuk hűlni. 

    Ezalatt ledaráljuk, megpucoljuk, felaprítjuk a többi összetevőt.
    Egy tepsibe zsírpapírt rakunk.
    Minden hozzávalót összekeverünk egy nagy tálban. Vizes kézzel gombócokat formázunk, majd ellapítjuk őket félcentis vastagságúra. (Könnyebben átsül, ha nem túl nagy.) Egymás mellé helyezzük a tepsiben.
    Ez utóbbit itthon már a húgom vállalta magára, és sütötte ki. Ügyes volt. KÖSZI! :)

    Kb. 200 C-on hőlégkeveréses funkcióval egyik oldala kb. 20 perc alatt sül meg, majd megfordítás után hagyjuk még 15 percet a sütőben. Ha megpirult mindkét oldala kivehető.

    2010. augusztus 30., hétfő

    Családi egészségnap a Pataky Művelődési Központban

    Szeptember 19.-én újra Családi Egsézségnapot tartanak a Pataky Művelődési Központban. Ha valakinek lenne kedve elmenni, információkat ITT találhat a rendezvényről.
    Tóth Gábor, Wolfgang Köbel, Szabó Attila, Dr. Matus István tartanak előadásokat, Klári a nyers ételeket népszerűsíti...

    2010. július 16., péntek

    Blogszületésnap, a második

    231 bejegyzés a két év alatt, ebből akad értelmes, és kevésbé értelmes is, bolondos, és komolyabb, szomorkás, és vidám egyaránt.
    Sajnos bejegyzés-szűkösebb időszak ez, és még egy hónapig biztosan ilyen is marad. Különböző okokból, ami miatt bevallom, el is feledkeztem volna az évfordulóról, ha Léttudatos Reni nem ír a sajátjáról.
    Jó dolog ez a kis közösség, Őt is így ismertem meg, és még sok kedves embert. Okos tanácsokkal, jó ötletekkel, gondolatokkal lettem gazdagabb.
    Köszönöm mindenkinek.


    2010. július 14., szerda

    Kérhetek az idődből?

    Egy kérdőív kitöltésében kérném a segítséged, melyet a szakdolgozatomban szeretnék felhasználni. Ha van egy kis időd, kérlek válaszolj az életmódról szóló kérdésekre.
     Nagyon köszönöm!
       Bridge            

    http://kerdoivem.hu/kerdoiv/349638550/29/

    Rakott cukkini patiszonnal és barnarizzsel

    Rakott karfiol helyett született, mert a cukkini kevésbé bírta volna máig. Nagy pataki tállal készítettem, de elfogyott úgy, hogy holnap ebédre már csak Apának és nekem került dobozba 1-1 adag.
    Egyszerűen elkészíthető, finom is, csak a sütő... az, aminek a használata 30 fok felett kényes... Viszont belerakja az ember a hozzávalókat, néha megnézi, majd kiveszi.

    Hozzávalók:
    1/2 kg barnarizs
    3 közepes cukkini
    1 nagyobb patiszon
    3 ujjnyi gabonakolbász
    1 ek vegamix
    1,5 tk só
    1 ek olivaolaj
    kakukkfű
    bazsalikom
    1 ek sörélesztőpehely
    1 ek szezámmag
    1,5 dl szójajoghurt
    (vagy az utóbbi 3 összetevő helyett vegán sajt)

    A pataki tálat beáztattam.
    A barna rizst 40 perc alatt sós vízben megfőztem, majd leszűrtem.
    A patiszont megtisztítottam, vékonyan felszeleteltem.
    A cukkinit megmostam, és apróra vágtam. Beszórtam kis sóval és a vegamix-szel.
    A tál alját kikentem olajjal, és a patiszon felét elhelyeztem benne, picit megszórtam sóval. Arra rétegeztem a barna rizs felét, majd a cukkinit. Megszórtam fűszerekkel, azután jött egy újabb réteg rizs, és az elmorzsált gabonakolbász, majd a végén a patiszonnal lefedtem.

    A szójajoghurtot összekevertem a szezámmaggal, sörélesztő pehellyel, kis sóval és kakukkfűvel, bazsalikommal, majd rákentem a tetejére.

    Ha valaki tart a szójától, vagy nincs otthon, olajos magvakból növényi sajtot kanyaríthat a tetejére. Olyat, amilyet pl. ITT, vagy ITT készítettem.

    Ezután a tálat lefedtem, 3/4 órát sül így, majd bő 1/4 órát fedő nélkül, hogy a teteje megpiruljon.

    2010. július 12., hétfő

    Jázmin bokortól a VB döntőig

    Ma néztem, hogy pár nap, és Házán is elvirágzik az utolsó, nagy fa árnyékában sokáig kitartó jázminbokor. Azért nem állhatom meg, hogy ne tegyek róla említést, ha már másról nem írok.
    Nem írói válság - bár lehet, hogy az jön ki így. ;) Á, csak szakdolgozat, sűrű munkahelyi napok, fólia. Ezek kitartanak. Tegnap meg bevallom meccset néztem este. Beüzemeltem a TV-t a szobában, és bámultam erősen. (Keveset nézem a dobozt, így ha elé kerülök, kisbirka módjára tudok megállni előtte.) Bár azt is el kell ismernem, hogy két erősebb kar ölelése sokat emelt a VB döntő élvezeti értékén. :)

    Hogy a gasztronómiához is visszakanyarodjak, sörkorcsolya nem volt a szurkoláshoz. Helyette meggy és őszibarack eszegetés, már csak azért is, mert sört nem iszunk, a diós-mogyorós csiga meg szárazra sikerült. Sima kelt tészta recept, csak túl kelt, túl lassan sült, így nem is osztogatom a receptjét, pedig készítettem már jót ebből a típusból. Majd legközelebb.

    2010. június 28., hétfő

    Karácsonyi ajándék

    ... mondtam én nekik, hogy te sütötted, de azt mondták, bolti!
    Most nem tudom, hogy a kiflijeimre nézve sértés, vagy dicséret a fenti mondat. :)

    És mindez hogyan függ össze a karácsonnyal? Ezek a kiflik bizony karácsonyi ajándékként készültek az öcsémnek. Mikor december környékén azon agyaltam, mivel is lephetném meg a barátomat, ami nem pénzért vehető, eszembe jutott, hogy készítek kártyákat, amik egy egy alkalomra szólnak. Mint az étkezési jegyek.
    Mindezt átfordítottam a családomra is, ők főleg "étkezési utalványokat" kaptak. Fehér kiflit sütés, mosogatás kiváltás, rakott tészta készítés, és egyéb igen "értékes" ígéretek váltak tulajdonukká papíron.
    Tesóm egyik szombat este meglibegtette az egyik papírost. Mondtam neki, hogy max. délután, mert másnap reggel Katushoz megyek látogatóba, és az prioritást élvez. Aztán hajnalban felébredtem, kimentem a mosdóba, és visszafelé sajnos hagytam, hogy elkezdjen kattogni az agyam. Nagyon jó alvó vagyok, de néha nem működik a dolog. Így 4 óra 3 perckor újra kimásztam az ágyamból, és a sólámpa gyenge fénye mellett nekiálltam fehér kifli receptet vadászni Limaránál.
    Az öreg tésztás változat kiesett, a 20 perces kelesztésűt ki akartam hagyni, hogy majd visszafekszem... végül 3 receptből alkottam saját változatot. Régen dolgoztam már teljesen fehér tésztával, fura is volt.
    Az viszont még inkább, amikor délután hazaérve emlegették, hogy készíthettem volna barnából is... Jól hallottam? Kérdeztem magamtól, de nem szóltam semmit. :) Külön kívánságra másnap ismételtem, de az egyik adag finomlisztet jelentős mennyiségű teljeskiőrlésűvel váltottam fel. Megdöbbenésemre jobban fogyott, mint a fehér. A barátom is barna kiflivel a kezében jött ki hozzám a fóliába megtekinteni, mit is művelek, pedig szabadon választhatott, figyelő tekintetem 50 méterre volt. ;)

    Hétfőn (Pünkösd lévén itthon voltunk - azóta írom ezt a postot) ismétlést kértek. Így a 2 nap alatt 2,5 kg lisztből készítettem kifliket fehér és tk. lisztből, tehéntejből és szójatejből vegyesen.

     A kiinduló recept a sós kifli és az óriáskifli volt. Ez utóbbival a poszt megjelenése óta szemezek, hiszen a tesómmal nagyon szerettük, Füzesabonyban lehetett kapni a nagy ABC-ben, azonban sosem sütöttem meg, mert túlságosan is fehér. :)
    Akkor hajnalban azonban nem voltam egészen beszámítható, és meg is ígértem, így kaptak valami hasonlót.
    Az öregtésztán akadtam meg. A 20 perces kiváltás sem tetszett, mert terveim között az szerepelt elsődlegesen, hogy bekészítem a gépbe, és visszafekszem aludni 1,5 órára. Aztán csak bekevertem az "előtésztát".


     Sós kifli (10 nagyobb darabhoz) 

    Hozzávalók az előtésztához:
    20+5 dkg rétesliszt
    kb. 2 dl langyos tej
    1 ek méz
    2,5 dkg élesztő

    Az 5 dkg liszt kivételével az össze hozzávalót összekavartam galuska sűrűségűre a kenyérsütő formájában. A tetejét megszórtam a maradék liszttel, és 1/2 óráig kelesztettem, mivel hidegen tettem bele a tejet. Amúgy biztosan elég a 20 perc is.

    További hozzávalók:
    50 dkg finomliszt
    2 dl tej
    1/2 dl víz
    5 dkg vaj
    1 ek szejtán
    1 ek burgonyapehely
    1,5 tk só
    1,5 dkg élesztő
    magok/nagy szemű só


    A kelni kezdett tésztához hozzáadtam a legutolsó összetevők kivételével az összeset. Beindítottam a gépet sima kenyér programon, és hagytam, hogy jól átdagassza, kelessze, majd újra dagassza. Olyan órahosszáig tartott mindez.  Addig bekészítettem a régi gépünkbe egy másik ugyanolyan adagot, mosogattam, meg elpakoltam. Készítettem magamnak reggelit hajdinából, szójajoghurtból, és cseresznyelekvárból. Gyorsan szaladt az idő.
    Ha nem géppel dolgoztatunk, alaposan dagasszuk meg, hagyjuk 1/2 -3/4 órát pihenni, míg legalább a kétszeresére nem kel, azután formázzunk belőle kifliket.
    Amikor már ki akart buggyanni a formából, kiborítottam az egyik adagot egy kilisztezett deszkára. Viszonylag kör alakúra nyújtottam, és hasonló méretű háromszögeket próbáltam vágni, összesen 10-et. A háromszög talpától indulva feltekertem őket, majd sütőpapírra helyeztem. (A sütőpapír jó minőségű, azon nem spórolok, miután néhányszor vakartam már zsömléről, piskótáról a vacakabbat. Így ki sem kell olajoznom.)
    A tetejét megkentem egy kis langyos vízzel, és megszórtam nagy szemű sóval, köménymaggal. Némelyikre szezámmag került, de ízlés szerint süthetjük napraforgó-, vagy tökmaggal is.
    Bő fél óráig kelt. 


    Reform sós kifli (10 nagyobb darabhoz) 

    A teljes kiőrlésű lisztből készül kiflik csak abban különböztek, hogy tönkölylisztet és szójatejet használtam. A vaj maradt, de olajjal is készítettem már. Abból kb. 1 dl szükséges.

    Hozzávalók az előtésztához:
    20+5 dkg tk tönkölybúza liszt

    kb. 2 dl langyos szójatej
    1 ek méz
    2,5 dkg élesztő

    További hozzávalók:
    50 dkg tk tönkölybúza liszt
    2 dl szójatej
    1/2 dl víz
    5 dkg vaj
    1 ek szejtán
    1 ek burgonyapehely
    1,5 tk só
    1,5 dkg élesztő
    magok/nagy szemű só

    A munkafolyamat ugyanaz, mint fentebb a fehérebb társaknál...

    40 percig 180-190 C-on sült két tepsivel. Kb. fél óra után meg szoktam cserélni őket, a fenti megy az alsó rácsra, az alsó a fentire. Kelt tésztánál nem használok hőlégkeverést, mert nem szereti sem az, sem a piskóta. :)
     A Sógornőm vette ki, mert mire elkészült, már Katus mellett ücsörögtem jópár km-rel arrébb, csak egy kedves sms jelezte, hogy köszönik szépen a reggelit. :)


    2010. június 22., kedd

    Almás banános muffin

    Pilchard (KÖSZI) reform muffinja volt az első, amit szimpatikusnak ítéltem a Google találatai közül, 3 percben megkerestem, elolvastam, leírtam, és szaladtam is vissza a földszintre, mert lenn pizza sült, és zöldséges lencseleves főtt.
    Egyébként csak azért készült, mert napok óta sajnálkozva nézek három banánt, amit még egy elmaradt gyümölcssalátába terveztem. Akkor kapálás volt, azóta meg valahogy nem ettük meg.
    Még nem kóstoltam, este 9-kor már nem barátkozunk ilyenekkel, de ha olyan íze lesz, mint illata, akkor nagyon finom.
    És igen, viszonylag könnyen kijött a formából, puha, hamar megsült... lesz még ismétlés belőle.
    Az eredeti recepthez képest változtattam annyit, hogy kicsit több lisztet tettem hozzá, mert a banánt keveselltem, így almát  reszeltem hozzá, de azt meg már sokalltam. :) Almalé helyett mustom volt, plusz belecsempésztem némi lenmagot, és fűszereket.


    Hozzávalók: (kb. 16 db-hoz)

    15 dkg tk tönkölyliszt
    15 deka zabpehely
    3 érett banán
    1 alma
    1 teáskanál sütőpor
    1 teáskanál szódabikarbóna
    0,8 dl olaj
    0,5 dl szőlőlé
    1 ek lenmag
    1 ek méz
    1 csipet fahéj
    1 csipet szegfűszeg

    Előmelegítettem a sütőt. (Pizzasütéssel...;)  Jó, jó. El lehet tekinteni tőle.)
    Az almát megreszeltem, a banánokat szétnyomkodtam, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan összekevertem, és 1-1 púpos evőkanállal tettem a formákba.
    Kb. 25 perc alatt 200 C-on sült meg.

    Várom a reggelt... :)

    2010. június 21., hétfő

    Kálciumrablók

    Egy igen érdekes cikk hivatkozását kaptam ma meg, szerintem érdemes elolvasni ITT.

    2010. június 20., vasárnap

    Árpás csónak

    Hm, hallgattam. Sokáig. Vizsgaidőszak volt, barát, barátnő, kerti munka, fólia... S nem ígérek semmit, mert ezután meg táborok jönnek. Fürkész, főiskolai, romániai esküvő... Ennyire hanyagolni azonban nem szeretném a közeljövőben.

    Csütörtökön este elég későn sikerült hazaérni, azonban annyi segítségem volt, hogy Mama megfőzött előre fél kg árpát a lecsóhoz. Volt cukkinim, padlizsánom, de csak nézegettem, hogy mihez lehetne ebből kezdeni. A múltkori kölessel töltött padlizsánt nem akartam megismételni, mert reggelire pár napig nagy kedvencünk a köles rétes volt, miután körtéhez jutottam. (Bár anélkül is megvalósítható lenne.) Paprika terem a fóliában, az is volt, nézegettem, jöttem-mentem a kamrába be és ki. Anya nevetve csóválta a fejét. :)
    Tofut a töltött paprikában ettem, szintén hanyagolandónak ítéltem. A végén maradtak az egyszerűbb összetevők, és elkészülve nem is bántam meg, mert nagyon ízlett. Valószínűleg a fűszerezése miatt a Nenike (apai nagymamám testvére) által készített régi hurka ízét juttatta eszembe. /Nem mintha vágynék rá, csak úgy emlékeztetett./


    Egyébként miért is jó az árpa?
    Hűtő hatású, ha újra 30 fok fölött lesz, jól fog jönni. :)
    Igen nagy mennyiségben tartalmaz foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot. Viszonylag magas a fehérje tartalma, és sokféle vitaminban gazdag, úgy mint A, B1, B2 , B5, B6, E-vitaminokban. Magas a rosttartalma, és könnyen emészthető. Gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatása ismert.
    A fentiekből kifolyólag tehát jó hatással van az agyműködésre, a szív és érrendszerre, és a csontokra is.

    Töltött padlizsánok - avagy Árpás csónak

    Hozzávalók:
    3 nagy padlizsán
    30 dkg főtt árpa
    5 paprika
    1 kis fej hagyma
    4 ek olivaolaj
    1 ek vegamix
    1 tk petrezselyemzöld
    1,5 tk bazsalikom
    1 kk borsikafű


    2 kis marék olajosmag
    1/2 citrom leve (de elhagyható)

    Az árpát érdemes egy éjszakára beáztatni, vagy 6-8 órára legalább. Akkor 25-30 perc alatt megfő, egyébként 40-45 perc kellhet neki.
    A padlizsánokat kettévágtam, a belsejét kikapartam úgy, hogy kb. ujjnyi vastagok maradjanak.
    Belehelyeztem őket némi olajjal kikent tepsibe.
    A "csónakok belsejét" sóval picit meghintettem.
    A  padlizsánok kikapart belét pár kicsumázott paprikával, némi sóval és egy kis fej vöröshagymával összeturmixoltam. Hozzáadtam az árpát és a fűszereket is, 2 ek olivaolajat, majd mindezzel megtöltöttem a "hajókat".
    A tetejére 1 marék mandulából és 1 marék napraforgóból némi vízzel és citrom levével turmixolt szószt öntöttem, mely sülés folyamán szépen megpirult kb. 1 óra hossza alatt közepes hőfokon.

    2010. május 19., szerda

    33

    Életem legkedvesebb szülinapjai között emlegethetem ezt a mait, ha eltekintünk attól a Párizsban töltöttről, mikor első évben voltunk Katusnál Györgyi barátnőmmel. Az inkább különleges volt, erre jobban illik a fent alkalmazott jelző, mert a legjobb barátaim leptek meg.
    A fél világ ajándékait nem cserélném el ezért a meglepetésért, hiszen számomra fontos emberekkel lehettem.

    Kicsit őrül nap volt, semmiféle szülinapos beütéssel a reggeli Anya féle "fülhúzástól" eltekintve, ami a másik igazán boldogságos dolog volt ma. Hazafelé nem sikerült a tervezett időben indulni, pedig a lelkemre kötötte, hogy Mama miatt haza kell érnem, mert ő nem tud. Ennek ellenére azért még időben voltunk bár én nem tudtam. Csak éreztem, hogy jobban nyüzsög, mint egyébként. Meg kinn telefonálgatott, és rendet akart rakni.
    Nagymamimhoz átbandukoltam, sikerült rábeszélnem egy kis evészetre. Annyi mindent ajánlgattam, de nem kellett, végül egy kis lebutított tzatziki győzte meg. Lereszeltem 1 fürtös uborkát, tettem rá egy csipet só, meg pici mézet, és 3 tk joghurtot. (csak ha már gasztroblog) Összekevertem, és egy fél szelet kenyérrel bevágta. Amennyit eszik egyébként, ez nagy szó.
    Jól eltelt az idő, hazajöttem, eszegettem némi karalábé levest, egy pici töltött padlizsán maradékot. A kamrába bekocogtam pár szem dióért, közben csöngettek. Anya otthagyott csapot, papot, hogy nyissa az ajtót. A kutya úgy vakkantgatott, mintha ismerős jött volna...
    Gyerekhang? Jól hallom? Kikászálódva a kamrából, Katus áll ananász"tortával" az ajtóban! :)
    És aztán még egy vigyorgós csillogó szemű Valaki jelenik meg az ajtóban, és egy még magasabb vigyorgós, meg egy igen régen látott francia, meg azért Ő is...
    Hát. Kicsit döbbenten állhattam a a macigatyámban, igaz vigyorogva, és nem tudtam mit kezdeni a pillanattal. :)
    Később érkezett meg egy szintén régen látott, de nagyon kedves barát. Majd felhívott egy, aki jelen nem lehetett, de szintén nagyon jelentős. Nem baj, majd bepótoljuk a találkozót.
    Ó, hogy ezek milyenek! Zakatolt a fejemben, és tovább mélyültek a nevetőráncaim.

    Nagyon szépen köszönöm ezt a szép estét! Egyrészt a barátoknak, akik tényleg szűkös idejüket képesek voltak rám pazarolni. Másrészt a családnak, hogy aktívan közreműködtek ebben a sumákságban.

    2010. május 18., kedd

    Töltött padlizsán

    Vasárnap a nagy sürgés forgásban már nem akartam külön főzni magamnak, csak valami igen egyszerűt. Padlizsánt terveztem sütni, amit egyébként annyira nem kedvelek.
    Sógornőm beszélt rá, hogy annyi recept van, nem létezik, hogy nem találunk egyet, ami szintén hamar készen van, és számomra is ehető.
    Végül egy receptkártyáról a kölespite, és F. Horváth Ilona töltött padlizsánja keverékeként született meg valami teljesen más, de finom étel.
    És az a jó benne, ahogy a sógornőm is mondta, hogy bárhogyan variálhatja az ember, attól függően, mit kedvel az összetevőkből, és mit nem.


    Kölessel töltött padlizsán

    Hozzávalók:

    1 bögre köles
    3 bögre víz


    1 fej vöröshagyma
    2 paprika
    2 padlizsán
    2 ek olivaolaj
    1 csokor petrezselyemzöld
    1 csipet őrölt köménymag



    100 ml szójajoghurt
    1,5 ek sörélesztőpehely
    pici só


    A kölest felengedjük 3 bögre vízzel, hozzáadunk két csipet sót, és lefedve kis lángon 20 perc alatt megfőzzük.
    A vöröshagymát felaprítjuk, a paprikát félcenti vastag szeletekre vágjuk, sózzuk, fűszerezzük, és kevés vízen 5 percig pároljuk.
    Ezalatt a padlizsánokat kétfelé vágjuk, és a belsejét kivájjuk. A belső részt felaprítjuk és a hagymához keverjük, a "csónakokat" félretesszük. Pár perc párolás után hozzáadjuk az olajat, picit sütjük, majd elzárjuk a gázt.
    A petrezselyem zöldjét felaprítjuk, a főtt kölessel együtt hozzákeverjük a zöldségekhez.
    A padlizsánokat kiolajozott tepsibe helyezzük, és megtöltjük a köleses masszával.
    Egy kis pohár szójajoghurtot összekeverünk sörélesztőpehellyel, és mindezt eloszlatjuk a négy töltött padlizsánon, hogy sütés közben ne száradjon meg a köles.


    Ha nincs szójajoghurtunk, pótolható némi olajos mag és víz összeturmixolt keverékével. Vagy készíthetünk növényi tejfölt, vagy sajtot. Candidásoknak ez utóbbi ajánlott, ők hagyják ki a sörélesztőpelyhet, és pl. napraforgó, vagy mandula és víz keverékét használják, mert a kesudiónak is elég magas a glikémiás indexe.
    Mindez 30 perc alatt hőlégkeverésen 180 C-on készre süthető. 

    2010. május 13., csütörtök

    222. bejegyzés

    Mindkettő! Szokta volt Apa mondani a kilométert jelző táblára, ha elhaladunk mellette. A mindegyet is, de arra ritkábban járunk. :)
    Tegnap Anya szakdolgozatához keresgéltem képeket, majdnem végiglapoztam a 41 gigás könyvtárat. Olykor rácsodálkoztam az egyes fotókon lévőkre, van akivel igen régen találkoztam, de egyből elkapott a vigyorgás, ha ránéztem a képekre. Volt, aki a 6 év alatt sok sok arcát mutatta, akadt az ellenkezője is, aki semmit nem változott ez idő alatt. És volt olyan kép, ami legörbítette a számat, bár jó volt visszaemlékezni, olyanokra, akik már visszatértek a porba. Persze ezen nem kellene szomorkodni igazán, hiszen felkelnek majd sorsukra a napoknak végén. (Dán 12:13) Meg nekik jó, hiszen semmit nem háborgatja pihenésüket, "Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik." (Préd. 9:8)
    Mindezt felfogja az ember ésszel, elfogadja, helyesli, mégis, mikor érintett a kérdésben, vagy a közeli elmúlás jelei érintetté teszik, többet foglalkozik gondolatban ezekkel, de beletörődni nem akar. Mama az orvosok szerint csoda, hogy él, hogy egyáltalán felgyógyult a tüdőgyulladásból. Gyenge. Felkelni alig tud, fullad.
    Ahogy ott üldögélek az ágya szélén, sokszor közli, hogy jobb lenne már neki, ha a "Jóatya magához szólítana", vagy hallom az Ő nagymamája szavaira visszaemlékezni: "Igen, igen... de meddig sugorgatsz még Jóatyám... mint Matuzselemet?!" Ez utóbbin persze mindketten elmosolyodunk, de lassan érteti meg velem, hogy nem mindig az a helyes, ha az ember ragaszkodik a saját elképzeléseihez. Néha el kell engedni. Mert neki úgy jobb, és nem magamra tekinteni, hiszen az merő önzés.
    Hétfőn a reggeli dicséret pont témába vágott, a Boldog élet című könyv "Legyen meg a Te akaratod" fejezetéből idéztek. Megfogott egy mondat: [Isten]"Tudja, hogy életük áldás, vagy átok lenne-e önmaguk és a világ számára." Ezt magyarázza Mama már régóta, értsem meg, ő ezt már átoknak érzi.
     
    De sokszor néz az ember mindent a saját szemüvegén keresztül, és nem is akarja a másik álláspontját megérteni. Lehet, hogy helyes a saját elképzelésem is, hiszen azt szeretném, ha meggyógyulna, és menne minden a régi kerékvágásban, sütne, főzne, lelkesítene, bosszantana, mikor éppen mit. 
    Azonban ha ez nem megy, ne nehezítsem számára a helyzetet. Hagyjam, ha épp nem akar enni, ne tukmáljam. Ha ócska dologhoz ragaszkodik, és nem értek vele egyet, végül is nem mindegy? Nem érdemes vitatkozni valójában semmiségen.
    Üljön oda az ember az ágya mellé, mosolyogjon rá, simogassa meg a kezét, hallgassa meg, szeresse, mert még itt van.
    Remélhetőleg a jövő héten is.

    2010. május 12., szerda

    Paradicsomos gombóc

    Avagy töltött paprika paprika nélkül. Terem már a fóliában szépen, de azért ott még nem tartunk, hogy csak úgy megfőzzük.

    A hugom csütörtök este kijelentette, hogy töltött paprikát enne. Amikor alternatívaként Anyával a bablevest ajánlottuk fel, tovább erősítettük benne a gondolatot. :) Két fajtát készítettem, egy vegánt és egy vegetáriánust.
    A vegánt szójával, a másikat tojással. Mivel ez előbbit nem igazán fogta össze semmi, és a paradicsomos lében sütöttem, kicsit meglazult, de a fél gombóc formát tartották.

    Paradicsomlében sült gombócok

    Hozzávalók:
    1/2 kg rizs
    1 fej hagyma
    7 db tojás
    10 dkg dió darálva
    1 ek vegamix
    3 l paradicsomlé
    4 kanál oliva olaj
    3 kanál méz


    Elkészítés:
    A felaprított hagymát vízen megpárolom, hozzáteszek egy kanál olajat, összekeverem, ráöntöm a rizst, picit pirítom együtt, sózom, majd felöntöm 2x-es mennyiségű vízzel. (1/2 kg-hoz 1 liter ez esetben.)
    Ha barna rizzsel készítem, 2,5x-es vízben 40 percig főzöm.
    Míg a rizs fő, felverek 5 tojást, megsózom, kevés olajon megsütöm rántottának. Amikor kész, egy villával apróra töröm. Belekeverem a diót, a vegamixet, és a főtt rizst. Ezután a maradék két nyers tojást belekeverem, hogy jobban összefogja.
    Egy kiolajozott tepsibe szépen egymás mellé formázok tenyérnyi gombócokat. Amikor a tepsi megtelt, felöntöm a mézzel elkevert paradicsomlével.
    Lassú tűzön sütöm legalább egy óra hosszát.



    Paradicsomos gombócok reformosan
    Hozzávalók:
    1/2 kg barnarizs
    1 fej hagyma
    15 dkg szójagranulátum (vagy gombával, napraforgómaggal vegyesen)
    10 dkg dió darálva
    1 ek vegamix
    1 tk majoranna (kihagyható)
    1 tk borsikafű
    pici fej fokhagyma (kihagyható)
    3 l paradicsomlé, vagy 3 db (170 g-os vagy milyen) paradicsomsűrítmény
    4 kanál oliva olaj


    Elkészítés:
    A felaprított hagymát vízen megpárolom, hozzáteszek egy kanál olajat, összekeverem, ráöntöm a rizst, picit pirítom együtt, majd felöntöm minimum 2,5x-es mennyiségű vízzel és 40 percig főzöm. (Sokszor jóval több vízben főzöm, és inkább leszűröm, egyszerűbb számomra, mert kevésbé égetem oda a lábasok alját. :) )
    Jó sós vízben felteszem a szóját főni. Forrás után kb. 3-5 perc múlva már készen is van. Lecsöpögtetem, kinyomkodom. (így elmegy az a kellemetlen mellékíze) 1 ek oliva olajjal, fűszerekkel, apróra vágott fokhagymával összekeverem, rövid ideig hagyom összeérni az ízeket. Később belekeverem a diót, a vegamixet, és a főtt barnarizst. Meg kell kóstolni, igényel-e még egy kis sót.
    Amikor kész, és hűlt valamennyit, kézzel gombócokat formázok, amiket egy kiolajozott tepsibe  helyezek, majd felöntök paradicsomlével.
    Arra ügyelek, hogy a gombócok tetején mindenképp legyen sűrűbb paradicsomlé, így nem szárad meg a gombóc teteje.
    180 C-os sütőben 1 óráig sütöm. 

    2010. május 4., kedd

    Mazsolás kalács

    Vasárnap egyedül tartottam a frontot, mert a család többi tagja elment Mamát meglátogatni a kórházba. (Ma hozták haza, de harmatgyenge...) Tatával együtt 11 emberre főztem, plusz számítottam 2-3 "csellengőre", akik végül lemaradtak. Pedig szívesen láttuk volna őket is, de gondoskodtak róluk az otthoniak.
    Ebből kifolyólag, a zöldségleves, a töltetlék, a gombaszósz, illetve a nagy tál krumpli pucolása után süteményre már nem futotta. (A salátát is a vendégek állították össze, míg sütöttem a karfiolt, arról nem is beszélve, hogy a krumplipürét sem én törtem, hanem az erősebbje.)
    Akkor jutott eszembe, hogy egy mazsolás kalácsnak valót viszont bekészíthetnék a kenyérsütőbe, délután jó lesz, hiszen gyorsan megvan, és finom is. A vendégeink miatt gondolkoztam rajta, hogy teljesen fehér lisztből készítsem-e, de gyorsan elvetettem az ötletet. Egyrészt nagyon nem egyezik az elveimmel - bár a csirkehúst is kivettem időben a sütőből, ami Anya összekészített... ;) Másrészt pedig tudtam, hogy így is finom lesz, és reménykedtem benne, hogy ők is így fogják gondolni. Hála Istennek, valóban szívesen ették. (Vagy igen ügyesen tudnak hazudni. :) )
    A külseje viszont valami borzasztó lett, ugyanis nem a kenyérsütőben terveztem, hogy kisül, de idő és alkalom híján ott maradt. Felnőtt a tetejéig, majd még tovább is szeretett volna, de már nem volt hely, így a közepe kissé behorpadt. (Hm, elhallgathattam volna, de ez is hozzátartozik a történethez és a konyhai botladozásaimhoz.)

    Hozzávalók:
    45 dkg tk tönkölybúzaliszt
    15 dkg fehér liszt
    4 dl szójatej
    10-20 dkg mazsola ízlés szerint
    3 ek méz
    4 dkg vaj / vagy 4 ek olaj
    1 ek szejtán
    2 dkg élesztő
    1 tk só
    1/2 vaníliarúd kikapart belseje

    A mazsola kivételével az összes hozzávalót a kenyérsütőgéppel összedolgoztattam alapprogramon. Nekünk egy Moulinex gépünk van, karácsonyra kaptuk aznapi - nekem - legkedvesebb látogatónktól. Hm, így is lehet fogalmazni, ámbár remélem inkább otthon érzi magát... Főleg, ha nem "mindig szaladsz van részemről". :)
    Visszakanyarodva a kenyérsütőre, az alapprogram 3:40 percig tart. Talán, de nem esküszöm, mert a barna kenyér programot használom. Nos, ezen végigfutott.
    Épp ezért javasolnám mindenkinek a hosszú kelesztést, a dagasztás utáni 3/4 órás kelesztés utáni újbóli átdolgozást, majd újabb 1 órás pihentetést. Viszont ha tehetem, azért ezen túl is a sütőben sütném a kenyérsütő gép helyett.

    Tehát, ha kézzel dolgozunk, a lisztet elkeverjük a szejtánnal, vaníliával, és sóval, hozzámorzsoljuk az élesztőt, majd beleöntjük a tejet és belecsurgatjuk a mézet.
    Alaposan összekeverjük, majd dagasztjuk, ameddig bírjuk... de legalább 20 percet javaslok.
    A végén hozzágyúrjuk a mazsolát is. (A kenyérsütő ezért külön csipog. Azért érdemes ilyenkor beletenni, mert egyébként szétkeni a mazsolát dagasztás közben a gép.)

    Pihenni hagyjuk legalább 3/4 órát langyos helyen egy konyharuhával letakarva.
    Ha letelt az idő, átgyúrjuk újra az egészet alaposan, formázzuk, majd egy zsírpapírral kibélelt formába tesszük.
    Ha kedvünk van, lehet fonni is, de kerek cipónak formázva is ugyan olyan finom íze van. :)
    Ezek után kelni hagyjuk egy órát, majd 200 C-on 1 óra alatt kisütjük. Vagy benn felejtjük a kenyérsütőben, mint egyesek... 
    Nagyon finom, lágy, ruganyos tészta lett. Rövidre sikerült "anyabarát" délutáni kirándulásunkat követően gyorsan fogyott, amit elégedettséggel nyugtáztam.

    2010. május 3., hétfő

    Waldorf saláta vegánul

    Alma - zeller saláta, így is lehet mondani, de a kiindulási alap valóban a fenti hangzatos nevű receptből született.
    Vegánosítottam. Kicsit tömény lett, de finom. A zeller íze teljesen beleolvadt a környezetébe, így azok számára is fogyasztható lett, aki egyébként nem szerette a növényt magát.

    Hozzávalók
    1 nagy zellergumó
    2 nagy alma
    1 marék dió
    1 citrom leve  
    2 ek vegán majonéz
    1 dl növényi tejszín
    1 kk só 

    Mivel növényi tejszínem nem volt, a majonézt készítettem több folyadékkal, citrommal és kesudióval. Ez esetben a hozzávalók a következőkkel egészülnek ki:

    1 ek szójaliszt
    2 ek szójatejpor
    4 ek mandula / kesudió
    1 kk só
    1 tk méz / stevia
    1 cirom leve
    1 ek mustár
    (vagy 1 kk őrölt mustármag)
    2 ek olaj (hidegen sajtolt napraforgó, oliva)
    víz

    Mindezt turmixgépben ledaráltatom úgy, hogy először az olajosmagokat, citrom levét és a vizet kevertetem össze, majd ha finom az állag, mehet bele a többi anyag is.

    Ezt követően a zellert és az almát julienne-re vágtam.  A citrom levével gyorsan megöntöztem, és átkevertem, hogy ne barnuljon meg. Megsóztam. Ezután hozzáadtam a majonézt, és a diót.
    Ha későbbre is hagyunk belőle, nem csak frissen fogyasztjuk, érdemes a diót utólag beletenni, mert megszínezi a salátát.

    Vegyes zöldség leves töltelékkel (avagy a Fradi leves)

    Az Anyák napi menü között szerepelt Anya kedvéért, neki hiányzik, ha nincs. Ugyan nem egy hagyományos zöldséglevest készítettem, hanem inkább olyan (sajnos a már nem élő) nagyanyám féle "fradi" (mindentbele) levest. Ennek következményeként, a fokhagymát pont azon szívemhez közel álló személy gyűjtötte be tányérjába, akit Anyukámhoz hasonlóan ki lehet vele üldözni a világból. :)
    Ettől függetlenül persze mindketten jóízűen elfogyasztották az ételt, mivel a fokhagyma nem a jellegzetes ízét adja a levesbe, hanem valami kellemes aromát, amit nem lehet külön azonosítani.

    Amiből készült: (nagykonyhai mennyiség)
    1 kg zöldborsó
    5 nagy szál répa
    4 vastag petrezselyem
    5-6 karfiolrózsa
    1 paradicsom
    3 kis fej vöröshagyma
    5 gerezd fokhagyma
    1 kk őrölt kömény
    1 ek só
    1 ek olivaolaj
    víz

    A sárga és fehérrépát megpucoltam, megmostam, vastagabb karikákra vágtam. A 8 literes fazékba borítottam, hozzáöntöttem 1 dl vizet, rászórtam a sót, és kb. 10 percig pároltam lefedve, időnként megrázogatva.
    Azután hozzáadtam az olajat, köménymagot, a zöldborsót, és felengedtem annyi vízzel, hogy ellepje. Feltettem a tűzhelyre nagy lángra. Ezután megpucoltam a fokhagymát, vöröshagymát, azokat is beleraktam. Kb. fél óra főzés után a karfiolrózsákkal egészítettem még ki, illetve a tetején  bevagdosott paradicsommal.
    20 perc elteltével megszúrkáltam villával a zöldségeket, megpuhultak, így elzártam a gázt.

    A  tölteléket már itt leírtam, akkor kissé kalandosabb környezetben. Bár nem vegán, azonban nagyon finom tud lenni együtt, néha kell ez is, főleg falusi tojásból.


    Tehát a lábatlan tyúk, a telkibányai asszonyok módjára:

    Készült:
    8 tojás
    8 ek tk tönkölybúza liszt
    2 közepes fej hagyma
    2 ek olivaolaj
    1 tk vegamix
    só felhasználásával

    Ha valaki nem jött volna rá, ez is szintén ipari mennyiség. ;) (Szándékosan, hogy másnap se kelljen főznünk.) 11-en ebédeltünk/vacsoráztunk belőle, és mára is maradt.
    Mindezt összekeverem a kézi habverővel, belekanalazom 6-8 nylonzacskóba, amiket úgy zárok le, hogy legyen hely fővés közben a tölteléknek növekedni. Egy nagy fazék forró vízben főzöm legalább 10 percig, Amikor megkeményedik, a zacskókból kiborítom a vízbe, hagyom, míg teljesen át nem fő. Ha nagyobb darab, kettévágom. Szervírozás előtt szeleteljük. Jó letakarni, vagy a levesbe tenni, mert különben megszárad.

    (Az eredeti recept: A Biblia a helyes táplálkozásról című könyvből) 

    2010. április 28., szerda

    Frankfurti (vegán)

    Szintén sietős konyhatündérek receptje. 
    Azaz mit főzzön az ember gyorsan és kevés munkával, már ha nem akar tésztát, meg van otthon egy fölösleges kelkáposztája is, és a nagyapja pár foga alá való étel is kell, hogy legyen. 

    Hozzávalók:
    1 nagy fej kelkáposzta
    4-5 szójavirsli
    10-15 dkg olajos mag
    4-5 kanál tk liszt
    5-6 gerezd fokhagyma
    1 ek majoranna
    1 tk őrölt kömény
    1 tk pirospaprika (opcionális)


    A kelkáposztát lereszeljük, felengedjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Hozzáadjuk a fokhagymát, a sót, a majorannát és a köményt. Kb. fél óra alatt fedő alatt főzzük, mikor felforrt, kicsire vesszük a hőfokot.
    Ezután turmixgépben kb. 1 dl vízzel az olajos magot (lehet kesu, napraforgó, mandula, paradió) összedolgoztatjuk. (Candidások a kesudiót hanyagolják.) Ha szeretjük sűrűbben a főzeléket, lehet emelni a mennyiségén. Ha valaki színesen szereti, mehet bele 1 tk pirospaprika is.
    Ezután hozzáadjuk a lisztet, és annyi vizet, amivel a gép össze tudja keverni a "rántást", amit hozzáöntünk kevergetés mellett a káposztához. 
    Negyed óra alatt sűrű kevergetés mellett főzzük.
    A legvégén a felszeletelt szójavirslit beleöntjük, átkavarjuk, és elzárjuk a gázt. Ha azzal még tovább főzzük, hajlamos szétesni.

    2010. április 25., vasárnap

    Rétes spenóttal és kölessel

    Pénteken a véradás miatt itthon maradtam. Anya beteg volt, így helyette "háziasszonykodtam". Amit persze most erős túlzással lehet annak nevezni, mivel összesen 2 óráról és ajtó nyitásról-csukásról volt szó. Meg persze apróságokról. Most így alakult. Kevesen, de voltak, az időbe épp belefértünk, én voltam az utolsó ember, akitől levették. Szerencsére a hemoglobin szintem is teljesen rendben volt hozzá.
    No, de mielőtt kezdődött, még tudtam főzőcskézni. Fittanyuka spenótos pasqualinája volt a gondolatindító recept, azonban kicsit más jellegű étel született a végére.

    Spenóttal és kölessel töltött rétes

    Hozzávalók:
    Tk. réteslapok 4 db rétesre
    1,5 bögre köles
    1/2 kg  mirelit spenót
    1 füstölt tofu
    6 gerezd fokhagyma
    2 tk só
    1 tk vegamix
    1 kk bazsalikom
    1 kk borsikafű
    1 kk majoranna

    A kölest 3,5x-os mennyiségű vízben megfőzöm 20 perc alatt 1 tk sóval. Érdemes  felforralni, majd óvatosan lefedni (hajlamos kifutni még így is), és kis lángon hagyni kavargatás nélkül. Ha felkavarjuk, elkezd leragadni.
    A spenótot  a megpucolt és összenyomott fokhagymával összefőzzük, ha felforrt, még pár percet kavargatjuk. Rövid ideig hűlni hagyjuk, azután belekeverjük a kölest, a fűszereket, a maradék sót. Kis lyukú reszelőn belereszeljük a tofut is.

    A réteslapokat előkészítjük, majd egyenként megpakoljuk őket a spenótos masszával. Feltekerjük, finoman eligazgatjuk a tepsiben mind a 4 tekercset, és egy óráig sütjük 180 C-on.Nem a hagyományos ízvilág, azonban szerintem finom lett. Nagyapám pl. ketchuppal ette, de  másfajta szósszal is el tudom képzelni. Mi többiek karfiolsalátával fogyasztottuk.


    2010. április 23., péntek

    Fólia

    A fóliában egész szépen nőnek a paprikák, a paradicsom még kicsike, de egyszer csak nekiindul az is. Az uborkán már szintén vannak apróságok. Mindez persze szép és jó, csak derékfájással jár... ha hagyom a gazt elszaporodni. 
    Idén nem takartuk le fekete fóliával, mert Apa más módszerrel dolgozott, még utólag kell majd megoldani, a gaz viszont nem várt, nem lapult, hanem nyurgán nő, ha hagyom a paprika fölé is magasodna. De nem csak nem engedtem nekik. Egy sor, egy óra. Több délutánra jut így. Tesz róla, hogy az egész napos üldögélés, és szellemi munka után nehogy eltespedjek a fotelben, és elzsibbadt aggyal lógjak a neten.

    A fólia egyébként még folyamatosan alakul, mert most nagyobbítottuk meg. Még most kerül kiépítésre mindenféle automatizmus.
    Mit gondoltok pl. mi ez?


    Nos? Valaki?
    Segít, ha azt mondom: ablaktörlő motor?
    Ja, egyébként ezt az üveget nem tudom, honnan szedhette Apa, mert szokott mindenféle bűnös dolog a házban  a gyomrukba keringeni, de ennyire szemét csak nem.
    Szóval ez az ajtózár mechanikai része. Ha bizonyos hőfok alá esik a hőmérséklet, a görgőkön behúzza az ajtót a mechanika. Ha meleg van, fordítva működik természetesen. 
    Azért bírom Apát.Ő a mi házi MacGyver-ünk. :)
    Bizonyította már ezerszer. Mint itt,a traktorral, vagy itt a bálaégető kazán elkészítésével. Nem dicsekedni akarok vele, csak megemlítem. Nem kell az embernek elfeledkeznie erről, bár tudni, hogy minden jó adomány és tökéletes ajándék felülről való. Ő szerencsére fejlesztette a kapott talentumait.