Évek óta program a mézeskalács sütés kb. 3 héttel karácsony előtt a családban. Egy nagy dobozba kerülnek, és rájár a csapat újévig. Általában. De ahogy ezt az idei helyzetet elnézem, örülök, ha karácsonyig kihúzzuk a másfél kiló lisztből készül adaggal. :) Vasárnap nagy sikert aratott a frissen sült változat, ha kicsit puhul is, szerintem marad a fogyasztási hajlandóság e fajta tendenciája részükről.
Tény és való, hogy nagyon finom, de receptet nem kéne közölni, mert BioB kb. 20 kiló liszthez használna ugyanennyi mézet és cukrot. Ha mégis nagyon szeretné valaki, megjegyzésben leírom, vagy vegye elő a Horváth Ilona féle szakácskönyvet.
A tetejére tojásfehérje került. Anya biostatisztika dolgozattal harcolt egész nap, csak kb. elmondta, hogyan is szokta készíteni. A cukormennyiség az első változatba szerintem sok lett, a hab tört, és fogyott. A második adagba negyedével kevesebb cukrot öntöttem. Az meg sok lett. Nem mintha az édesszájúak bánták volna a maradék habcsókokat.
Ennek megfelelően az utolsó darabokra kifejezett utasításra jóval több hab került. Volt amelyikkel vicceltem is, és nem sok látszott ki a tésztából. Erre mi a reakció? Na most jó! :)
4 megjegyzés:
Nagyon guszták ezek a mézeskalácsok.
:)
szia Brigi!
Felraktam a mázat, persze nem lesz tőle ilyen szép....
Én már 6-szor sütöttem az idén mézest és még nincs vége: suliba, barátoknak, rendezvényre.
Ennyi jóból is megárt...
Köszi, Reni! :)
Megjegyzés küldése