2017. január 17., kedd

Tökmagos pogácsa

Míg Flóra aludt, az egyik nap Limara oldalán lapozgattunk Ábellel, aki akkor az összes csokis süti és pogácsareceptet kinézte magának. :) Azóta eltelt vagy másfél hónap, kínlódtunk különböző betegségekkel, de azért elkészült a csavart briós, meg a "csokis" mézes puszedli is. A végére maradt a tökmagos pogácsa, ami nagy kedvence. (Nekem is. :) ) Igen finom lett némi reformosítás ellenére, de most nem lett vegán. Azt gondolom egyébként, hogy viszonylag jó vegánosítható vaj helyett pálmazsírral és tejföl helyett szójajoghurttal, illetve növényi tejjel.

Hozzávalók:
60 dkg liszt (fele tk tönkölybúzaliszt, fele fehér)
25 dkg vaj
2,5 dl tejföl
10 dkg tökmag
1/2 dl tej
1 tojás
1 csapott ek só
1 kk gyümölcscukor
3 dkg élesztő  

A tetejére tojás és tökmag.

A hozzávalókat a kenyérsütő géppel megdagasztattam, a tojásból kihagytam egy picit, hogy a tetejüket meg tudjam kenni. Ezután nylon zacskóba került, és ment a "kinti hűtőbe". :) Végül úgy alakult, hogy egy napot pihent. Kinyújtottam a tésztát, bevágtam a tetejét. (Tudom, hogy eredetileg nincs, de a gyerekek szeretik a "ropogóját".) Mivel csak 5 centis pogácsaszaggatóm van, így nagyobb pogácsák készültek. Megkentem a tetejét tojással, megszórtam tökmaggal, és bő fél órát kelesztettem. 25-30 perc alatt közepes lángon sütöttem. A második adag egy órát kelt, az sokkal könnyebb, puhább lett.
Fotó sajnos csak a pár napos maradékról készült.

2016. december 15., csütörtök

Limara csavart briósa másként (Szakácsmustra 21)

Ani meghívott a szakácsmustra játékra.
Mostanában nem igen vettem részt ilyenekben, mert mindig lekéstem a határidőket. :(
Ábel, ahogy nézegettem a recepteket közölte, hogy:
- AZT süssük meg!
- Melyiket? (Görgetem vissza az oldalt)
- Hát AZT! Azt a mákosat!
- Nincs is mákunk. Tegnap beleraktuk a gofriba az utolsó adagot. Majd hozunk a Nagyitól.
- De diónk van...
Meg lettem győzve. :) Végül aztán kókuszos-vaníliás és mogyorókrémes készült. Nagyon finomak lettek annak ellenére is, hogy Limara receptjét reformosítottam kicsit. A tojást már nem akartam kivenni, így nem vegán, de tapasztalatom szerint beáztatott lenmaggal és egy kanál zabliszttel könnyen helyettesíthető lenne.
A mogyorókrémet egy régi postból kerestem elő, mert úgy érzésre készül általában, már el is feledkeztem az ott leírt történetről. Olyan jó volt olvasni. :)
A tészta mennyiségét attól függően, hogy hány darabot szeretnénk, sokszorozzuk. A töltelékek mennyisége kb. egy-egy adag tésztához elég.

Hozzávalók a tésztához:
60 dkg liszt (fele tk tönköly)
1 tk. só
3 ek. gyümölcscukor
1 tojás
kb. 3 dl rizstej
6 dkg puha vaj
2,5 dkg friss élesztő

Hozzávalók a kókuszos töltelékhez:
kb 4,5 dl növényi tej
200 g kókuszreszelék
1 cs vaníliás pudingpor (nekem most Naturás zab volt)
20 cs stevia

Hozzávalók a mogyorókrémhez:
200 g törökmogyoró
1 dl növényi tej / tejpor + pálmazsír
2 ek karobpor
2 ek olivaolaj
2 ek gyümölcscukor / sztívia stb.
vanília por
 
Először a kókuszos tölteléket készítjük el, hogy teljesen kihűljön, mire a tésztára kenjük.
3,5 dl tejet felforralunk, 1 dl-t elkeverünk a pudingporral és a sztíviával. Amikor a tej felforrt, beleöntjük a kókuszt, és folyamatos kevergetés mellett a pudingporos keveréket is. Besűrűsödés után lehűtjük.


A tészta hozzávalóit nálam is a kenyérsütő dagasztotta, mint egyébként az ilyesmit mindig. Kézzel is tökéletesen működik, csak épp időigényes és jó munkás az ilyesmi. Miután a tésztát alaposan meggyúrta a gép, hagytam az üstben kelni, majd újra átgyúrattam, és azután nyújtottam.

A mogyorókrémhez a mogyorót kicsit megpirítjuk (nálam a melegszendvics sütőben), azután a héjának a nagy részét ledörzsöljük. Darálón ledaráljuk, majd késes robotgép tartályában szórjuk. (Ha nincs, turmixgép is jó, de akkor hígabbra kell készítenünk a krémet.) Beletesszük a többi hozzávalót is a tej kivételével. A gépet elindítjuk, és hagyjuk, hogy a massza összeálljon. Kell neki idő. Azután lassan adagoljuk hozzá a tejet, míg finoman kenhető állagot nem kapunk. 
Ha nagyon jó késes aprítónk van, és nem sajnáljuk, a mogyorót addig daráltatjuk, míg egészen sűrű krémszerű nem lesz, és 1 ek pálmazsírral lazíthatjuk. Azután tej helyett növényi tejpor kerülhet bele pár kanállal, illetve a többi hozzávaló, így jóval tovább eltartható, meg hát jobban hajazik arra a bizonyos mogyorókrémre... kristályvanilinnel még inkább azt tenné, de azért már mégse!

A tésztát attól függően, hogy kisebb, vagy nagyobb brióst szeretnénk, több darabra vágjuk. Limara 6 darabot készített ebből az adagból, én a kicsik miatt fele akkorákat szerettem volna, így kb. 12 darabot.
Egyet-egyet kinyújtunk egészen vékony téglalapokra - kb 30x20-asak voltak nálam. Mivel gyorsítani akartam (Flóra ekkor már a hátamon, és Ábel is segített) hosszában a felét kentem meg a töltelékkel, ráhajtottam a tészta másik felét, a széleket lenyomkodtam. Derelyevágóval, mint a csöröge közepét, a tésztákat hosszanti irányban bevágtam 4x. Limaránál a kép jól mutatja.
Azután a végétől spirálisan feltekertem, majd brióst formáztam.
Kb. fél órát keltek zsírpapírral kibélelt tepsin, azután közepes hőfokon kb. 40 percet sültek.



2016. november 26., szombat

Téli saláta

Ábel nagyon szerei a céklát, julienne-re vágva rágcsálja el, így a saláta többi alkotóját is hasonlóan vágtuk. (Már csak abból a kényelmes szempontból is, hogy kevesebbet kell mosogatni. :) ) Egyébként egyszerű, nem is drága, gyorsan megvan, ráadásul finom is. És persze bőszen variálható aszerint, kinek mi van otthon a hűtőben.
Adható hozzá napraforgó mag, vagy pirított dió is, igaz el is hagyható.


Hozzávalók:
2 szál sárgarépa
1 gömb cékla
1/2 kígyóuborka
1 pici fej lilahagyma
1 marék szezámmag (lehet pirított, de el is hagyható)
1/2 citrom leve
1 ek olivaolaj
1,5 tk gyümölcscukor / stevia
1 kk só 

A zöldségeket megtisztítjuk, gyufaszál vékonyságúra vágjuk,  összekeverjük kevés sóval és cukorral. (Candidával küzdők természetesen sztíviával.) A citrom levét kicsavarjuk. Az olajjal együtt a salátára öntjük. A végén megszórjuk szezámmaggal, és alaposan átkavarjuk. 
Fogyasztás előtt kicsit állni hagyjuk.

 

2016. november 17., csütörtök

Még mindig sülnek a vonatok...

Piacon a műanyagos előtt:
- Anya! Anya! Menjünk be ide, vegyünk mozdonyos sütőformát.
- De már van kisfiam.
- De kis mozdonyos sütő nincs.
- De van már nekünk.
- De kicsit vegyünk. Kicsi nincs.
- Nincs nekik kicsi formájuk, ez a nagy van.
- De de van.
- De nincs... Na jó, menjünk be...és tényleg van nekik! Ezt te honnan tudtad?!
(Akkor esett le, hogy egyszer voltak a nyár végén a hugommal vásárolni. Hát nem jöttünk haza a forma nélkül.)

Hozzávalók:
20 dkg hajdinaliszt
10 dk zabliszt
1 ek karobpor
4 dl növényi tej
1 dl oliva olaj
1 marék mazsola (candidások hagyják el)
stevia / gyümölcscukor stb.
1 csomag sütőpor

A sütőt bemelegítjük, a formákat előkészítjük. A száraz hozzávalókat összekeverjük. A folyadékokat egy edényben szintén. A kettőt összedolgozzuk, majd a végén belekeverjük a mazsoltát is.
Formákba adagoljuk - kb. kétszeresére nő - a tésztát, és közepes hőfokon 25 perc alatt megsütjük.



2016. október 31., hétfő

Kevés

Kevés a bejegyzés. 
Igen, tudom.
Mostanában sok este a két gyerek közül valamelyik mindig mondta. Olyan este is akadt, hogy fél kettőig így telt. Nem is egy.
Egyiknek jön a foga, a másiknak a hasa fáj, aztán a betegségek... 
Olykor van, hogy az ember a végére kiakad, de többnyire nagy sóhajjal emeli fel a fenekét, és szedi a lábát, hogy legalább az egyik a másikat ne ébressze fel. Ilyenkor van az, hogy másnap karikás szemmel paprikás krumplit kavargatok, vagy zöldbab főzeléket. Szóval nem blogra valót.
Persze nem csak nyafogás van az életben. Mosolygós kis csemeték is vannak, akik aztán kupacban csemegéznek a tálból, merthogy ilyenek is készülnek... mint a hajdinás süti. De ezek meg már fenn vannak a blogon... no de sebaj. Majd visszarázódunk a rendes kerékvágásba. Addig meg kitartás. :)


2016. október 13., csütörtök

Kenyérlángos vacsorára

Az ember állandóan törheti a fejét, hogy mit lehet adni a gyerekeknek enni, hogy változatos és tápértéke is legyen. Fő szempont, hogy meg is egyék... Így esett egyik délután a választás a kenyérlángosra.



A kenyérlángos receptjét itt már leírtam.
A növényi tejfölhöz egy marék kesudiót és napraforgót fele-fele arányban - egy csipet sóval és annyi vízzel, hogy épp ellepje a magokat - összeturmixolunk. Beledarálhatunk egy fél kaliforniai paprikát is ízesítésnek, illetve aki szereti egy fél gerezd fokhagymával kiegészítheti.
A tetejére kerülhet ezen kívül apróra vágott lilahagyma, paprika, paradicsom, olivabogyó, rukkola saláta. Kinek mi tetszik, ízlés szerint.

2016. szeptember 9., péntek

Bébipapi - cukkinis barnarizs, avagy cukkini krémleves

Avagy gluténmentes cukkini krémleves is lehetne, bár akkor a pároló vízbe tennék egy kis vegamix-et, sót, és azzal hígítanám vissza. Ha táplálóbbá szeretnénk tenni, némi olajos magot is beleturmixolhatunk.

A gázon szoktam párolni, sokkal egyszerűbb, kevesebb mosogatással jár, és nem kell a nagy batár pároló alkatrészeit rakosgatni. Így a pároló vízben a rizst is meg tudom főzni, mert általában addigra az is megfő, mire a zöldségfélék megpárolódnak.
Szóval egy kis cukkinit megpárolunk, azután 2 evőkanál főtt barna rizzsel összeturmixoljuk.

Ha a kicsi nem rajong az ízvilágért, eleinte egy cikkely almát is párolhatunk mellé, vagy sárgarépát. 
11-12 hónapos kora körül elkezdhetünk beleturmixolni pár szem kesudiót is.

Bébipapi - őszibarackos kukoricakása

Ez is mehet az emlékeztető sorba, hogy mit adjunk a cseppnek. :)
Miután előző nap ízlett a leányzónak a kukorica kása, gondoltam megbolondítom őszibarackkal, és együtt kínálom. Bejött neki.
Négyszeres vízben meg lehet főzni a kukoricakását sűrű kevergetés mellett negyed óráig. Ha lehűlt, mehet a turmixba, vagy a botmixer alá kb. kétszeres mennyiségű őszibarackkal. Nem hígítja úgy meg, mint a főtt zabpehely, de olyan sűrű sem lesz, mint főtt kölessel.
Egyébként, ha nem nagy a lelkesedése a picinek az ilyen papik esetén, meg kell próbálni magát a gyümölcsöt apró falatokban külön kínálni neki, és lehet, hogy boldog eszegetés közben a kását is elnyammogja. Mi a zabpelyhes változattal jártunk így.


Bébipapi - Kakukkfüves édesburgonya

Nem recept, de emlékeztetőnek jó, mikor az ember töri a fejét, hogy mivel lehetne változatosabbá tenni egy 8 hónapos manó étrendjét.
Felnőtt "gyors és könnyű" menüben is el tudom képzelni, csak akkor egy kis oliva olajon megpirítva és picit sózva. Mellé valami saláta és mondjuk tökmag fasírt kínálható.

Most úgy készítettem, hogy egy fél édesburgonyát megtisztítottam, felkockáztam, és kevés vízzel egy kerámia serpenyőben puhára pároltam. A végén adtam hozzá kevés oliva olajat és egy csipet kakukkfüvet.
Ha kicsit nagyobb a kölyök, akár egészben is maradhat az édesburgonya, és elcsipegetheti, de nálunk még nem. Amit a kisasszony a kezébe kaparint, azt szétnyomja a tenyerében, kétoldalt leesik a kaja, a maradékot megpróbálja begyömöszölni, de a lényeg már az etetőszéken, és környékén... Hja, az élet sava, borsa. :)


2016. szeptember 5., hétfő

Vegan Food Fest

Szedres őszibarackos turmix

Anyáéktól volt szedrünk, a Nutribullet pedig úgyis elő volt véve a Flóra papija miatt. A gépet Anyától kaptam, még pár éve. Kevés dologra használtam, igaz azokra tökéletes. Például a magtejfölök készítéséhez, mert iszonyú erős. 1-2 perc alatt tökéletes állagú lesz. Vagy a mogyorókrém. Nem Nutella, mert ehhez a géphez mindenképpen szükséges folyadék, de nagyon finom tud lenni. Veri a turmixgépeket simán. Csak a gép hangja ne versenyezne egy felszálló készülő repülőgép felpörgő turbináival! (Ez most komoly, fél perc alatt elkészít mindent, de leállításig másik szobában érdemes tartózkodni.)

Az ilyen turmixok olyan finomak tudnak lenni egyébként, gyorsan készen van, nem kell sokat mosogatni, valahogy mégis ritkán készül. Pedig gofrira, vagy palacsintára is elkészíthető így öntet.

Hozzávalók:
Ugyan. Ami van otthon. Lehet az alma, őszibarack, szeder például, ahogyan nekünk volt. De a banánt is fel lehet dobni a szederrel. Vagy hozzáadni az őszibarack szederhez egy kis mandulát, kesudiót.
Akinek nincs Nutribullet-je, se történik semmi. A mandulát esetleg darálja meg előtte, ha pl. a turmixgépe, vagy a botmixere nem túl erős.
Annyi, hogy a szedreset érdemes a finnyásabbaknak a magja miatt átszűrni.
Ha gyors és komplett reggelit akarunk üvegből, negyed óra alatt szárazon pirítsunk meg finoman egy kis zabpelyhet lábasban, vagy tegyük a sütőbe. (A gabonaféléknek negyedóra hőkezelés kell ahhoz, hogy a szervezet meg tudja emészteni!) Abból rakjunk a pár kanállal a gyümölcsökhöz és magokhoz.




Szedres bejegyzés... lett volna, gyerekes lett.

Ábel állandóan szedret szed(ne) Nagyúton. Akkora izgalommal indul neki, hogy azt hihetnénk ez a kedvenc gyümölcse, azonban nem eszi meg... ahogyan az epret sem. Volt, hogy a piacon bőgött az eperért, én meg szívtelen és/vagy csóró anyának tűntem a kofák szemében, de akkorra már sokadik adagon voltunk túl, és csak megrágta a végeiket.

Amióta gyerekem van, sokat változott a gondolkozásom. Úgy vagyok vele, mint az az író, aki azt mondta, hogy a gyermekei születése előtt a gyermeknevelésről volt hat elve, most hat gyereke van és egyetlen elve nincs... Nekem is voltak meghatározó elképzeléseim, azután a gyakorlat radírozott...

Az ember könnyen ítélkezik látszat alapján. Anya úton a kisfiával, a  gyerek éppen csokoládét töm befelé, koszos is, nyafog is, anyuka telefonál...
"Na, ez is egy olyan anya, aki nincs tisztában a csokoládé teobromin tartalmával, és..." Pedig a csokit a szomszéd néni adta, míg az anya bezárta a lakást, ráadásul a mosógépszerelőnek telefonál...
Ezernyi eset lehet. Amikor az öcsémnek szívizom gyulladása lett, én pedig a terhességem végén jártam, egyik sétánk alkalmával sógornőm és Ábel vágtattak elől, mi meg ketten vánszorogtunk hátul, mint az a bizonyos enyves fazékba esett... Kívülről nagykabátban semmi nem volt ránk írva, gondolhattak akármit... Azóta próbálom az ilyen gondolatokat visszaszorítani, nem rögtön ítélni, bár nehéz.