2010. május 19., szerda

33

Életem legkedvesebb szülinapjai között emlegethetem ezt a mait, ha eltekintünk attól a Párizsban töltöttről, mikor első évben voltunk Katusnál Györgyi barátnőmmel. Az inkább különleges volt, erre jobban illik a fent alkalmazott jelző, mert a legjobb barátaim leptek meg.
A fél világ ajándékait nem cserélném el ezért a meglepetésért, hiszen számomra fontos emberekkel lehettem.

Kicsit őrül nap volt, semmiféle szülinapos beütéssel a reggeli Anya féle "fülhúzástól" eltekintve, ami a másik igazán boldogságos dolog volt ma. Hazafelé nem sikerült a tervezett időben indulni, pedig a lelkemre kötötte, hogy Mama miatt haza kell érnem, mert ő nem tud. Ennek ellenére azért még időben voltunk bár én nem tudtam. Csak éreztem, hogy jobban nyüzsög, mint egyébként. Meg kinn telefonálgatott, és rendet akart rakni.
Nagymamimhoz átbandukoltam, sikerült rábeszélnem egy kis evészetre. Annyi mindent ajánlgattam, de nem kellett, végül egy kis lebutított tzatziki győzte meg. Lereszeltem 1 fürtös uborkát, tettem rá egy csipet só, meg pici mézet, és 3 tk joghurtot. (csak ha már gasztroblog) Összekevertem, és egy fél szelet kenyérrel bevágta. Amennyit eszik egyébként, ez nagy szó.
Jól eltelt az idő, hazajöttem, eszegettem némi karalábé levest, egy pici töltött padlizsán maradékot. A kamrába bekocogtam pár szem dióért, közben csöngettek. Anya otthagyott csapot, papot, hogy nyissa az ajtót. A kutya úgy vakkantgatott, mintha ismerős jött volna...
Gyerekhang? Jól hallom? Kikászálódva a kamrából, Katus áll ananász"tortával" az ajtóban! :)
És aztán még egy vigyorgós csillogó szemű Valaki jelenik meg az ajtóban, és egy még magasabb vigyorgós, meg egy igen régen látott francia, meg azért Ő is...
Hát. Kicsit döbbenten állhattam a a macigatyámban, igaz vigyorogva, és nem tudtam mit kezdeni a pillanattal. :)
Később érkezett meg egy szintén régen látott, de nagyon kedves barát. Majd felhívott egy, aki jelen nem lehetett, de szintén nagyon jelentős. Nem baj, majd bepótoljuk a találkozót.
Ó, hogy ezek milyenek! Zakatolt a fejemben, és tovább mélyültek a nevetőráncaim.

Nagyon szépen köszönöm ezt a szép estét! Egyrészt a barátoknak, akik tényleg szűkös idejüket képesek voltak rám pazarolni. Másrészt a családnak, hogy aktívan közreműködtek ebben a sumákságban.

9 megjegyzés:

Kata írta...

Hű, ez nagyon jó lehetett!!! Szuper jófej barátaid és szüleid vannak ám! Isten éltessen sokáig!! Puszillak!

Zizi írta...

Gratulálok! Krisztusi kor, élvezd ki minden pillanatát! :)

Pixie Pie írta...

Isten éltessen! És még sokszor harminchármat! :)

harmony írta...

Isten éltessen sokáig!:)

Bridge írta...

Igazán kedvesek vagytok, nagyon szépen köszönöm!
Igen, valóban csupa jó ember vesz körül, igazán hálás lehetek érte.

Brigitta írta...

BOOOOOOOldog Szülinapot Brigi!!!!

Bridge írta...

:) Köszönöm.

Hamritka írta...

A tortát lehetett volna részemről "csinosítani", de minden olyan gyorsan történt! Azért jó volt ez az este Nekünk is! Mégegyszer boldogságos szülinapot......Katus

Bridge írta...

A torta igen finom volt, nem a külcsín számít! :)
ÉS CSODÁS BARÁTOK VAGYTOK!