2010. április 8., csütörtök

Mogyorós hajdinasült a 33. VKF-re

A Limara által kiírt gabonás VKF-re mindenképp szerettem volna postot. Talán azért, mert egy hónap múlva épp ennyi éves leszek, de a gabonafélék egyébként is fontos szerepet kapnak a konyhánkban. A Biblia legelső sorai között ajánl minden maghozó füvet és gyümölcsöt az embernek fogyasztásra. 
Úgy alakult, hogy a kiírásba beleillik  a mai hajdinasült. Készítettem már régebben is, de most más zöldségfélét használtam.
Ahogyan a felvetések között Limaránál tisztázásra is került, a hajdina valóban a keserűfűfélék közé tartozik, azonban a hétköznapokban a gabonafélék közé soroljuk.

És hogy miért érdemes fogyasztanunk?
- Magas rosttartalmú
- Alacsony glikémiás indexszű
- Magas fehérjetartalmú
- Telítetlen szírsavakat, 
- B, E és P  vitaminokat tartalmaz
- Magas kalcium, kálium és magnéziumtartalmú (Forrás: Natúrsziget)

Tehát kiváló élettani hatású, és ráadásul lúgosító jelleggel bír!

Az íze jellegzetes és szokatlan az átlagember számára, azonban értékes tápanyag tartalma miatt érdemes vele kísérletezni. Idővel hozzászokik az ember, sőt van amilyen formában kifejezetten a kedvencek közé lép. Mint nálam a hajdinapiskóta, vagy a hajdina palacsinta. :)
Csíráztatott formában ízvilágának semmi köze a kifejlett magokhoz, nagyon semleges, de kellemes ízű, mindenkinek ajánlom akár müzli alapnak is, mint itt.

Mogyorós hajdinasült

Hozzávalók:
1,5 bögre hajdina
10 dkg mogyoró
3/4 bögre szójaliszt
3/4 bögre őrölt lenmag
2 fej vörös/póréhagyma
1 kisebb zeller
1,5 tk só
2 gerezd fokhagyma
8 dl víz
2 ek olivaolaj
1 ek Fredheim ételízesítő (bazsalikom, és borsikafű)

Először gyorsan leírom az ételízesítő összetevőit, mielőtt valakit kétségbeesésbe sodornék. ;) Sörélesztő pehely, paprika, bazsalikom, zellermag, kurkuma, fokhagyma van benne. Most nem kavartam ki, hanem csak bazsalikomot és borsikafüvet használtam 1-1 kávéskanállal, illetve 1 gerezddel több fokhagymát.
Az eredeti recept a Biblia a helyes táplálkozásról című könyvben szerepel, a neten is elérhető

A hajdinát a felforrt vízzel leöntöm, pár percig állni hagyom, majd  leöntöm róla.
A mogyorót ledarálom, a vöröshagymát felaprítom. Az eredeti recept póréhagymát ír, és zeller helyett spárgát, de egyik sem volt itthon.
A zellert julienne-re vágtam a jó kis szeletelőnkkel.
 Megdöbbenve láttam egyébként a héten, hogy a fent említett eszközünkhöz hasonlót a Metro most akciósan tízezerx Ft.-ért ajánlgat. Az első többfunkciós szeletelőnket Apa vette a BNV-n vagy 30 éve Anyunak. Drága, nagydíjas magyar termék volt. 20 évig biztosan bírta, azután jöttünk mi gyerekek a konyhába, és leamortizáltuk. :) No meg elérett a műanyag is, de ennyi idő után elnézzük neki.

Visszatérve a receptre.A hajdinát összekevertem a mogyoróval, hagymával, zellerrel és lenmaggal, majd rászórtam a szójalisztet. A fokhagymát megtisztítottam, majd apróra vágtam, és szétszórtam a massza tetején, erre került a fűszer és a só.
Ezután az egészet átkavartam, hozzáadtam a folyadékot, azután még egyszer átdolgoztam.
Kiolajoztam egy tepsit, majd a masszát beleöntve elsimítottam, és 1,5 óráig 180 C-on sütöttem.

Feltétnek ajánlják eredetileg, de mi párolt gombával és salátával ettük.

Nincsenek megjegyzések: