Barátkozás

Gitta és Marica volt olyan kedves, és megkeresett.

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blogíróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

Megint válogatni kell, ezt a részét nem szeretem... No jó, legyen a következő 8 személy: Kata, mert ő nekem félig "Jonathán" ;)
Csillus, hátha így ihletet kap, ezen kívül Alma, Írisz, Norci, Ági, Vera és Nana.

Hajdinás egytál

Volt egy padlizsánom, és pár paradicsomom, amit már ideje volt elhasználni. Agyaltam rajta, hogy kence legyen belőle, vagy valami más. Ez utóbbi győzött, mert volt még főtt hajdinám és egy füstölt tofu is lapult a hűtőben.

Hozzávalók:
1 padlizsán feldarabolva (kicsit besózva fél órára ha már öregebb)
1 kis fej hagyma
2 paprika
3-4 paradicsom, vagy paradicsomlé
olaj
őrölt kömény (bazsalikom esetleg)
1 fél tömb füstölt tofu
30 dkg főtt hajdina
só

Wokban kis olajon érdemes a padlizsánt megpirítani, szerintem jobb íze lesz, mintha nyersen kerülne a többi közé. Lehet játszani fűszeres olajokkal is. Nekem általában van egy kis üvegben többféle fűszerrel összekevert olaj, azt szoktam alátenni, de anélkül is megfelelő.
A sütőedényt vékonyan ki kell olajozni. Belekerülhet azután a hajdina, az apróra vágott hagyma, kisebb szeletekre vágott paprika, paradicsom, és persze a padlizsán is. (egyébként a tojásgyümölcs el is hagyható)
Hozzáöntöm a felkockázott tofut, megszórom az egészet sóval, őrölt köménnyel, és összekavarom.
A tetejére reszelt tofu, vagy sajt mehet, de anélkül is finom.

Most wokban elősütöttem az összes zöldségfélét, mert másnak indult... :) Viszont jobban kiadja az ízét a nyers változat. Mindez működik barnarizzsel is.

Falafel

Hosszabb ideje terveztem, hogy készítek falafelgombócokat. Sok receptet néztem végig, de mind túlspirázottnak tűnt. A túl egyszerű meg gyanús volt - pedig tudhatnám már régen, hogy a kevesebb sokszor több.
A végén Kata falafel receptje, Nagy Zsuzsa recepteskönyve és egy vegetáriánus piros szakácskönyv alapján elkészítettem a saját verziómat. Amiben túl sok lett a sütőpor. :)

Összetevők: (3 nagy tepsire volt elég, 70-75 db)
1/2 kg csicseriborsó
1 kis fej vöröshagyma
1 ek só
1 kk őrölt kömény
1 tk sütőpor
2 ek petrezselyemzöldje
2 ek zabpehely (elhagyható)
2 ek főtt köles (elhagyható)

Előző este beáztattam 1/2 kg csicseriborsót.
Elkészítés előtt leöntöttem az áztatóvizet, majd felengedtem annyi folyadékkal, hogy ellepje, és babérlevéllel, sóval 1 óra alatt megfőztem.
A csicserihez került: 1 kisebb fej vöröshagyma felaprítva, 1 ek só, 1 kk őrölt kömény, 5 gerezd fokhagyma áttörve. S mindezt botmixerrel pépesítettem.
Hozzákevertem még 2 ek zabpelyhet, és ugyanannyi főtt kölest is. Jó volt az íze így is, de legközelebb kevesebb - vagy semennyi - gabonaféle kerül bele, had érvényesüljön a csicseriborsó finom íze.
Ezután felaprított petrezselyemzöldjét, és 1 fél csomag borkőmentes sütőport kavartam még hozzá. Utólag látom, hogy ez utóbbinak elég a harmada is.

Vizes kézzel kanálnyi adagokat ellapítottam, megforgattam tk kenyérmorzsában. Kiolajozott tepsibe raktam, és magas hőfokon sütöttem. Amikor megpirult a fasírtok alja, megfordítottam, és már csak 10 percig sütöttem.

Zöldséges fasírt

Legutóbb zöldséges fasírtot készítettem a gombamártás és a rizs mellé.
A gombamártást kevésnek találtam hozzá, és a család nem minden tagja szereti. Megjegyzem én sem, zöldbabfőzeléket is ettem helyette. :)
Régebben többször készítettünk, csak akkor nagyobb arányban került bele tojás. Most megpróbáltam lecsökkenteni a mennyiséget, kihagyni azonban nem mertem, mivel nem kizárólag csak a családnak készült. Egyébiránt barna rizsliszttel, lenmaggal és egy kis zabliszttel váltottam volna ki, és valószínűleg kiolajozott tepsiben sütöm, nem olajban.
Így viszont a finnyásabbaknak is ízlett.

1 kg aprított zöldségféléből készült. (apróra vágott krumpli, répa, petrezselyem, zöldborsó...)

6 kanál tk liszt
1 tojás
2 ek zsemlemorzsa
3 ek szezámmag
2 ek napraforgó mag
só

A zöldségfélét megfőztem, ezután leszűrtem.
Hozzákevertem a 2 tojást, majd a lisztet, és még 2 kanál tk kenyérmorzsát, mivel túl hígnak éreztem. Beleszórtam a szezámmagot és a napraforgót, végül megsóztam.
Feltettem egy nagy lábast másfél újjnyi vastag olajjal, abba kanalaztam bele a masszát. Mikor szépen megpirult, megfordítottam, és a másik oldalát is átsütöttem.
Papírtörlőre szedtem ki.

Szép vidékem

Pénteken Kékesen nem győztem betelni a látvánnyal. Csak kószáltam a hidegben a géppel a nagy hóban, majd lefagyott az orrom, és a kezem, de nem adtam volna semmiért azokat a pillanatokat.

Volt bohóckodó kislány hason a hóban, bolondos mókus nyoma a fa körül, vendégváró pad 15 centi fehérséggel, sötét ágak közül napsütés...

Másnap pedig Telkibányára utaztunk. Ebéd után mindig sétálunk egyet, a következő kép ott készült. Az ottani asszonyok egyébként nagyon finom leveseket tudnak készíteni, a zenekar mindig jókat eszik ott. Most sem lehetett egy szavunk sem. A töltelék "Telkibányai lábatlan tyúk volt", amit örömmel eszeget mindenki. Ez egy finom levesbetét, bár nem vegán. Egyszerű. Le is írom gyorsan.

Összetevői: 4 tojás, 4 ek tk liszt, 1 kis fej hagyma, 2 ek olivaolaj, 1 tk vegamix, pici só
Mindezt összekeverem a kézi habverőel, belekanalazom 4-5 nylonzacskóba, amiket úgy zárok le, hogy legyen hely fővés közben a tölteléknek növekedni. Egy nagy fazék forró vízben főzöm. Amikor megkeményedik, kiborítom a vízbe, tovább hagyom, míg teljesen át nem fő. Vagy főzhető ilyenkor a levessel tovább. Szervírozás előtt szeleteljük. Bármilyen zöldségleveshez kínálható.
(Eredeti recept: A Biblia a helyes táplálkozásról című könyvből)

Gesztenyepiskóta

Hétvégén volt próba, sütés, főzés, havazás, meg iskola is. Illetve sütés az péntek délután, de nekem, mikor pénteken hazaérek a munkából, már hétvége van :)

Anyu diplomaosztójára sajnos nem tudtam elmenni, viszont a fiúk szülinapi tortáját még naplemente előtt sikerült elkészíteni. A csicsázásra már nem volt idő, de az íze még a sógornőm szerint is jó volt. Így duplaszülinapi és diplomaosztós "nemtortát" ettek.

Az öcsém nagy mákkedvelő, de azt mondta, tortát abból nem akar, viszont a gesztenyét kedveli. Így kiindulási alap ez és ez a recept volt.
Senki ne számítson egészséges süteményre, azt erre az alkalomra nem mertem volna alkotni, viszont már megvan a fejemben, hogyan fogom vegánosítani.
Másnap, mikor a csapat evett belőle, Ildikó megszólalt: - De ez most vegán?
- Á, dehogy...
- Akkor nem is kell. Azt hittem végre egy olyan egészséges süteményt eszek, ami ízlik :)

(Na igen, amikor nem az elveinek megfelelően tesz az ember valamit.)

Hozzávalók, ahogyan én variáltam nagy tepsire:
10 tojás
7 ek tönköly fehérliszt (nem egészen púpos ek, de nem is csapott)
7 ek porcukor
10 dkg darált mandula
400 g gesztenyemassza
3 ek olivaolaj
1/2 cs sütőpor
1 csapott ek keményítő (mert nem volt édesmorzsám)
1 cs vaníliáscukor
1 dl tejszín

Alapvetően a piskótatésztából indultam ki. Onnan totózgattam készítés közben, hogy ne legyen túl sűrű, de azért ne essen össze a végén a tészta. Kivételesen sikerült jól eltalálni.

Az elkészítés menete:
Sütőpapírral kibélelek egy tepsit, és begyújtom a sütőt.

Külön tálba kerül a tojások fehérje és sárgája. Arra kell ügyelni, hogy a fehérjébe ne jusson a sárgájából, mert akkor nehezebb felverni. Illetve akkor is, amikor nagyon friss a tojás.
Azután a sárgáját a porcukorral és olajjal jól elkavarjuk, míg kivilágosodik. Akkor belekeverjük a gesztenyemassza felét, tovább kavargatjuk, míg a gesztenye kevésbé lesz darabos.

Általában ilyen szinten kapja elő az ember a gépet, és kavartatja tovább azzal :)

A lisztet összeöntöm a mandulával és a sütőporral is, majd beleborítom a gesztenyés masszába. A géppel tovább kavartatom, míg viszonylag egynemű nem lesz.
Akkor gyorsan felverem a habot jó keményre, és kb. 3 részletben kézzel belekeverem az előző masszába. Az első adaggal inkább fellazítom, akkor még jól összetörik a hab. A többinél óvatosabban, inkább beleforgatom a fakanállal, mint keverem. (De azért haladósan.)
Ezután beleöntöm a tepsibe, eligazítom kicsit, majd a forró sütőbe teszem.
Általában 180C-t írnak, azonban az új sütőnknél úgy tapasztalom (Elektrolux) magasabb hőfok kell neki. Inkább 190-200 körül sütöm kb. fél óráig.
És persze 15-20 percig véletlenül sem nyitom ki!

Amíg sült, a maradék gesztenyét a tejszínnel elkevertem úgy, hogy viszonylag szilárd, de kenhető állagot kapjak.

Közben a piskóta elkészült. Egyáltalán nem ragadt a sütőpapírhoz, szépen kiborult.
Középen kettévágtam, majd ügyesen keresztben is elfeleztem őket. S mivel az idő sürgetett, elővettem az adu ászt. A baracklekváros üveget. :)
A keresztben elvágott piskóta lapok közé az került. Azután az egyik lap tetejére a gesztenyekrém, arra a másik piskótalap. A tetejét pedig megszórtam porcukorral.

Egyébként be lehet borítani a gesztenyekrémmel az egészet, szépen kidíszíteni, a szélére mandulaforgácsot szórni.

Sárgaborsó

Tegnap este nem volt hangulatom sokat a konyhában időzni, későn is értem haza, másnapra viszont kellett valamit készíteni.

Sárgaborsó főzelék mellett döntöttem, mert a hugom nagyon szereti.

1 kg sárgaborsót háromszoros vízben feltettem főni, hozzáadtam 1 kk őrölt köményt, 1 babérlevelet, 1 kanál sót.
A többiek kedvéért 1 kis fej hagymát felaprítottam, megpirítottam vízen és olajon, beleszórtam két kanál tk lisztet, felengedtem kicsi vízzel. A rántást belekavartam a majdnem kész sárgaborsóba, főztem még 5 percig, majd elzártam a gázt.
Összesen szerintem 1 óra alatt elkészül. (Persze ha előbb gondolkodom, és beáztatom, az idő lerövidíthatő.)

Egyébként a rántás, és a hagyma elhagyható, annyira besűríti önmagát. Csináltam már úgy is, hogy csak úgy beledobtam egy kis fej hagymát, ami jól szétfőtt.
Viszont ez is elhagyható, ha van benne só és fűszerek.

A maradék gombapörkölttel és finom barna kenyér szeletekkel ettük.
(Így a komplettálás is megvolt.)

Most ilyen a Mátra

Zöldséges barna tészta

A gombához használt napraforgósajtból maradt még jókora adag. Szombatra a többieknek úgyis tésztás étel készült, ezért magamnak – illetve annak, aki hajlandó volt még megkóstolni - zöldséges tésztát sütöttem. Igen egyszerű elkészíteni, nincs vele sok baj. Ha akarom köret, de önmagában is elégséges egy kis salátával.

Hozzávalók:
1 kg mexikói zöldségkeverék
1/2 kg tészta (szarvacska, csavart cső, cső)
2-3 ek olivaolaj
4 ek szezámmag
1 ek napraforgómag
só
1 l vegán sajtszósz

A vegán sajszósz alapja a Napraforgó sajt, csak több vizzel hígítom. Az alábbiak szerint készíthető el:

1 csésze hántolt napraforgó
1/2 csésze zabpehely
kicsit kevesebb, mint 2 csésze víz + 1 csésze a szósz jelleg miatt
fél citrom leve
3 gerezd fokhagyma
1 tk só
½ pritaminpaprika, vagy 1 kiskanál pirospaprika
1 közepes fej vöröshagyma apróra vágva
kis olaj és víz
¼ csésze sörélesztőpehely

A hagymát kis olajon és vízen megpároljuk.
A napraforgót a zabpehellyel és vízzel összeturmixoljuk (vagy megőröljük, majd elkeverjük vízzel, ha nincs turmixunk). Mindezt néhány percig főzzük, míg be nem sűrüsödik, majd az áttört fokhagymát hozzáadjuk a többi ízesítővel együtt még néhány percig főzzük. (Forrás részben a Balázs Katalin - Kiss Balázs: A Biblia a helyes táplálkozásról c. könyv.)

A zöldségkeveréket kis sóval megfőzöm, a tésztát sós vízben kifőzöm, majd mindezt egy olajjal kikent tálba, vagy tepsibe teszem. Ráöntöm a sajtszószt, átkeverem, a tetejére szezámmagot és napraforgó magot szórok, majd közepes hőfokon átsütöm. Mikor a teteje megpirult, már ki is vehető a sütőből.

Ez az adag kicsit több sajtszószt elbírt volna, illetve sót is. Ezért a maradék gombából mellé raktam 1-2 fejet, és azzal együtt ettem. Olyan jól összeillett.

Viszont fejcsóválás, mert úgy virít az a pritaminpaprika a képen... :)

Salátaként egy fél fej vöröskáposztát vékony szeletekre gyalultam, megszórtam kevés sóval, őrölt köménymaggal, és fél citrom levével, illetve vízzel felöntöttem. Egy kis fej lilahagyma is belekerült.
Elég sok vizet szoktam hozzá tenni, mert ilyenkor már hamar megkeseredik a káposzta, viszont ha ebben a kicsit citromos lében áll, semmi baja nem lesz.

Tavaszodik

Hihetetlenek. Még tavaly bújtak ki a nagy fagyok előtt. Jöttek a minusztizenfokok, de kibírták. Kiengedett az idő, sőt... ma, mintha a tavasz előszele érintett volna bennünket egy kis napsütéssel vegyítve.

És fönn is. Bár hó van, csivitelni kezdtek a madarak. Az a jellegzetes tavaszi válaszolgatás. Csi-ti-vi, csi-vi-ti, cse-ve-te, cse-ve-te... állandó visszhang a fákról.
A kis mütyűrök jelzik, pedig még lesz itt néhányszor hó, fognak még fázósan összebújni. Mégis, érzik, nemsokára melegebbre fordul az idő.

Mindez szép és jó. Két nappal később van. Lehetne új bejegyzés is, de annyira összefügg. A fentiek továbbgondolása, illetve az időjárás fricskája.

Tehát kedd. Ma délelőtt úgy alakult, hogy fel kellett szaladnom Kékesre. Amit azért képletesen kell érteni, mert 5 km ugyan, de 300 méternél többet sajnos nem szeretek egyszerre szaladni.
Inkább felásom a kertet. :)

Fenn -4 fok volt, 3 centi hó. A nap elbújt.
Elkisértem az asztalosunkat megmérni a szekrények helyeit, s míg ő dolgozott én ráértem nézelődni, illetve egyik kollégával beszélgettünk, majd figyeltük a tájat, és hallgattunk.

Belül csönd volt, az épület fölött, a fenyők között viszont szabadon száguldozott a szél. A hatalmas zöld ágak jobbra-balra dűlöngéltek egymásnak különleges mély, suhogó hangot produkálva. Ez a hang mindig merengővé tesz, nagyon szeretem.
Átnéztem a másik oldalra is. Tekintélyes, öreg fenyők, lágy szellő kavarta hópelyhek. Nem esett, csak a légáramlat hozta-vitte őket. Emitt némi "mórikálás" részükről, porló hó az ágaikon, kórincáló madarak.
Mögöttük, egészen messze, komor égbolt, ez a szürkés homály hóeséskor szokott lenni. De egyéb jel nem mutatott ilyesmire.

Itt még bizony tombol a tél.

Aztán délután Mátraházán is megmutatta, van még a tarsolyában némi hideg is, téli csapadék is. Ami ilyenkor csak essen. Jobb szeretem, mint az esőt. Lapátolom, ha kell, tolom a kocsit is, nem zavar. (Nehogy azt higgye valaki, hogy nem volt részem ilyesféle kalandokban, azért gondolkodom így.) Egyszerűen szeretem a havat.

Töltött gombafejek

Kedden esett az eső. Ebből kifolyólag nem ment a piac. Anya későn ért oda, a zöldséges meg kicsit olcsóbban számítva rábeszélte egy nagy szatyor gomba megvételére. Nagyon szépek voltak, s úgy alakult, hogy csak csütörtökön este sikerült elkészíteni. Eszembe jutott, hogy kirántom esetleg, de olajos, tele megy az egész ház a szagával, a többeik a tojásos bundát preferálják. Felvágni pedig nem volt lelkem, ezért nekiálltam töltött gombát készíteni. A rizs főzésével nem akartam még az időt húzni, így kölest tettem a tűzre. Ugyan ebben szója volt, de legközelebb lehet, hogy diót keverek inkább hozzá. Bár ez így ízletes.
Régebben, mikot hasonlót készítettem, a tönköket felaprítottam a töltelékbe, de most inkább meghagytam a többieknek gombás tojáshoz. Hozzávalók: 30-40 fej közepes gomba 20 dkg köles 1 kis fej apróra vágott vöröshagyma fűszerek (Bazsalikom, pici rozmaring, majoranna, vegamix) 10 dkg szójagranulátum só A tetejére vegán sajt (az ott készített adag fele elég) A kölest felteszem háromszoros vízmennyiségben főni 1 tk sóval. A szóját jó sós vízben szintén főzöm. A szójakészítmények kezelésére Zakor János és Horváth Róbert "Vegán és vegetáriánus szakácskönyv húsfogyasztók- nak is" című receptkönyvéből olvastam jó tanácsokat, azóta mindig megfőzöm, nem csak áztatom. Így nincs az a jellegzetes "műanyag" íze. Amíg a fentiek készülnek, a gombát megpucolom.

A szójáról leöntöm a vizet, olykor még egy lében át is mosom. Ráöntöm a kölesre, hozzáteszem az apróra vágott hagymát, és megszórom fűszerekkel, majd mindezt összekeverem.
Kiolajozok egy nagyobb tepsit, odakészítem az asztalra.
A gombafejeket elkezdem megtölteni egyenként a kölessel, és szorosan egymás mellé rakosgatom a tepsibe.
Miután ezzel megvagyok, jöhet a sajtkrém. Ha nagyon sűrűre sikerült, érdemes pici vízzel felhígítani, mert a köleses kupakokra könnyebben kenhető. (Az enyém most sűrű lett, látszik is a formáján.)

A család felének Anya trappista sat darabokat rakosgatott a gombák tetetjére, míg a másik részére én kenceficéltem a napraforgó sajtot..

Lassú tűzön sütöttük kb. 40 percig.

Macskabajusz

Furcsa. Eddig élesztős nem is került fel a blogomra, kivéve a pizza tésztát, most pedig kettő is.

Bár egyszer készítettem élesztő nélkülit is chron beteg unokatesómnak. Az sem rossz tészta, vékony, könnyű, ropogós. Majd egyszer leírom.


A kenyérfélékhez visszakanyarodva, általában jön a kérdés, mit tegyek rá, mi kerüljön a szendvicsbe?
Az egyik kedvenc kencém "Macskabajusz" névre hallgat, igen egyszerű elkészíteni. (Nagy Zsuzsa egyik recepteskönyvéből való.)

1 doboz paradicsomsűrítmény (150 gr körüli)
1 kanálnyi apróra vágott vöröshagyma
1 gerezd szétnyomott fokhagyma
1 csipet só
1 tk méz
1 ek citromlé
1 marék apróra vágott mandula (vagy paradió)

Mindezt összekeverjük, kicsit állni hagyjuk, majd kenyérre kenve feketeretek szeletekkel elfogyasztjuk.

Sütöttem zsömlét is

A család azért mértékkel hajlandó fogadni a teljes őrlésű alapanyagokból készült ételeket. Kenyeret általában fele-fele arányban készítek, vagy 40 tk/20 finomliszt, de olyankor mindig megkapom: Ez most teljeskiőrlésű? :)
Egyik este a legutolsó vizsgám után hamarabb hazajöttem, és a bekészített kenyértésztát megbolondítottam kicsit. Miután a géppel újra átdagasztattam, szépen zsömléket formáztam, és kisütöttem. Szendvicsekhez nagyobbak készültek, csak úgy eszegetni olyan tenyeremnyiek. Persze ha kenyértésztából készül, hamar megkeményedik, viszont egy kis tejjel (én sokszor szójatejport keverek hozzá, és kész), picit több olajjal szép bucik készíthetőek a következő módon:

60 dkg liszt (kinek hogy, ebben 10 dkg fehér volt)
200 ml növényi tej
180 ml víz
3-4 ek olivaolaj
1 ek méz
1,5 tk só
1/4 kocka élesztő
magok (napraforgó-, szezám-, len-, kömény-, tökmag)

Átalában a géppel kavartatom meg, de ha úgy alakul, kézzel is megdagasztom. Csak arra kell ügyelni, hogy az ember ne agyon akarja nyomni a tésztát, hanem laza kézzel csukóból dolgozzon, ujjaival a tészta széle alá nyúlva, beforgatva a nagyujj alatti párnácskával megnyomva.

Élesztő: ha por, a Francia élesztőt (barna zacsis saf instant feliratos) ajánlom. Az a legdrágább, de kevesebb kell belőle, és jól dolgozik. Ehhez az adaghoz pl. 1 púpos teáskanálnyi elég.
Folyadék: Ha több tej van, akár az egészhez is azt rakok, de a fele-fele arány teljesen korrekt.

Mituán a kétszeresére kelt, lazán átgyúrom, kikent sütőpapírral kibélelt, nagy tepsibe rakom a megformázott bucikat, és kisütöm. Kicsit több, mint fél óra alatt vannak készen közepes hőfokon.

Kenyér teljeskiőrlésű lisztből

Mostanában, hogy eszegetek néha élesztőset is, tehát kenyér is kiegészíti olykor a menüt, nem hoznak lázba a péksütemények. Egy frissen sült fehér kenyér egész nap jöhetne velem ;) nem csábítana annyira, mint egy ruganyos, magokkal teli szép barna cipó.
Bár némelyik illat nagyon gonosz tud lenni, pl. a Princesse a metróban vizsgázni menet... E tekintetben két főgonosz volt a vaníliaaroma és a baracklekvár illata. Fél kilóméterről kiszúrtam. :)

De vissza a kenyérsütéshez. Jó lenne nekiállni kovásszal készíteni a kenyeret, de nem érzem magam elég felkészültnek. Ahhoz Anyókámnak itthonról, nekem a munkahelyről kellene eltűnni néhány napra. :) De valamikor csak megemberelem magam, addig marad a "közellenség" élesztő. Így nem eszem frissen a kenyeret, és ha lehet, megpirítom.

Pár napja sütöttem egy szép kis cipót, annak a receptjét osztanám meg veletek.

60 dkg teljes kiőrlésű liszt (általában 20 dkg rozsliszt, 40 dkg búzaliszt belőle)
360 ml víz (ha a sütőben sütöm 380 is lehet)
1,5 tk só
2 ek olivaolaj
1 tk méz
1/5 kocka élesztő
1 ek őrölt lenmag
1 tk napraforgómag
1 tk tökmag
1 tk szezámmag
1 csipet őrölt köménymag

Liszt, só, méz, élesztő, magok... ezt sorolom magamban mindig, mit hagytam ki? :)
Ezt most a kenyérsütő géppel dagasztattam meg, és Anya névnapjára kapott kacsasütő edényét avattam fel vele. :)
Arra kell ügyelni, hogy a só ne kerüljön közvetlenül az élesztőhöz, mert nem szeretik egymást. Egyébként a sorrend mindegy, csak ne maradjon ki belőle semmi... Az élesztőt sohasem futtatom fel, majd a maga erejéből, ott a méz a tésztában.
Jól átdagasztattam a géppel, mikor a kelesztés után másodjára is átkavarta, kiöntöttem a kikent formába a tésztát, megigazgattam, bevágtam a tetejét, megszórtam szezámmaggal, és hagytam fél órát pihenni.
Mikor a kétszeresére kelt, jó fél óra elteltével, 180 C-on sütöttem 1 óráig.

Olyan jó kis ruganyos tésztája lett, kicsit morzsálódó. Nem túl sűrű, de nem is felfújt. Nekem pont megfelelő.

Brigikenyér

Az öcsém nevezi így az az életmentő valamit, ami candida diéta idején oly sokszor jelentett hocolható táplálékot... Nekik viszont egy igen kellemes ropogtatnivaló.

Alapanyagait tekintve "mindig más ízű" korpás-magos kekszecske, attól függően, hogy mi bújik ki épp a reformdobozomból; van-e kedvem hajdinát őrölni, találok-e elég korpát.
A prototipus úgy született, hogy agyalni kezdtem, mit lehet enni egy candidásnak.
Korpát, mert az lassítja a szénhidrát hirtelen vérbe kerülését. Az olajok és a lenmag szintúgy, tehát az is mehet bele. A magok megint csak, meg egészségesek, meg finomak. Szóval ott kínlódtam, és összeállt belőle valami ehető ;)

Alap. Teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt. Jó, önsünk hozzá még egy kis korpát, az nem árthat.
Mikor Anyu nem nézett oda, kicsit még jobban megborítottam. (Az olajnál meg úgy csináltam, mintha borult volna... de ez egy másik történet :) )
Mivel az alap recept egy szezámmagos keksz volt, abból tettem először többet...
Aztán az idők során bővült a hozzátevők listája, merészebb lettem a korpa mennyiségével, bátrabban variáltam. Persze akadt olyan adag is, amit kinyújtás helyett kézzel voltam kénytelen a tepsi aljára nyomkodni, mert szanaszét szakadt a tészta. (több volt a korpa, kevesebb a liszt, több a hajdina, és a mag)

A következő felsorolás borzasztónak tűnik, de 1-2 kivétellel kihagyhatók, és szabadon variálhatók. Ráadásul semmi bonyolult nincs benne, kb. szemre öntöd a hozzávalókat, összekevered, sütöd.

A következő adag kb. 5 tepsire elég. Az egy nagy tálnyi kisült kenyérkét jelent.

20 dkg tk búzaliszt
10 dkg tk rozsliszt (kihagyható, helyette búzaliszt)
10 dkg hajdina (kihagyható, de finom benne)
30 dkg korpa
20 dkg szezámmag (őrölve, fele lehet anélkül)
1 dl olaj (ha ropogósabbra szeretnéd, lehet több)
3 ek zabliszt (lehet több is, akkor ropogósabb lesz a keksz, viszont később megpuhul, és az ennél a változatnál nem szerencsés)
3 ek rizsliszt (kihagyható, inkább "ragasztónak" használom)
1 ek szójatejpor (kihagyható)
3 ek napraforgómag (ízléstől függően lehet több, finom benne)
3 ek tökmag (ízléstől függően lehet több, finom benne)
3 ek lenmag
1 tk őrölt kömény
1 csapott ek só (ez nem jó sótlanul)
pici sütőpor, vagy szódabikarbóna, de többnyire kihagyom
1/2 l víz, vagy amennyit felvesz

Minden száraz összetevőt az olajjal átmarizsgálok (vagy belerakom a kenyérsütő gépbe, és átkavartatom), azután hozzáöntök 4 dl vizet, összegyúrom, majd öntök még hozzá, ha a tészta úgy kívánja. Kicsit keményebb állagúnak kell lennie, mint a kenyértésztának.
Ezután állni hagyod (van amikor 1-2 napig is elvan a hűtőben), de az sem lényeges, tegnapelőtt azonnal sütöttem a tészta felét, tegnap délután pedig a maradék 2 tepsire valót.

Gyúródeszkát megszórok jól korpával, vagy liszttel, és azon nyújtom egészen vékonyra a tésztát. Amennyire csak lehet. Minél vékonyabb, annál finomabb, de vigyázat. Annál könnyebben meg is ég. Darabokban átrakom a tepsibe (ha elszúrom, csak darabonként belenyomodom :) ) összeillesztem, illetve nyomkodom a széleket, és derelyevágóval téglalapokra vágom. Illetve nem vágom át, csak a nyoma látszik, ott majd törik úgyis.

Magas hőfokon sütöm, mikor az alja sül, kb. 10 perc után mikor már kemény, kikapom a sütőből, megfordítgatom a kekszeket (ha szerencsém van, nagy telepekben fordul az egész) és apróra töröm. Pár percre még visszarakom sülni, azután kiveszem és egy nagy tálba öntöm.
Készen is van.

Soknak tűnik így leírva a munka, de nagyon hamar készen van.


És íme az eredmény 1/5 része az öreg kis tálban: