Töltött képek

A múltkoriban készült ételhez nem voltak képeim, ezért betettem egy bogáncsot fotónak. Biciklizés után azok voltak "kéznél". :) Anya ma megsütötte újra, míg mi a "gyerekek" kiszedtük a répát. Macerás munka volt, elfáradtunk, a nap is sütött eléggé. Amióta emlékszem, répát mindig fázósan szedünk, minimum lefagynak az ujjaim, most pedig a póló is soknak tűnt. Csak fejcsóválva tudok gondolni erre a melegre, bár el kell ismernem, hogy a fűtésszámlán pozitívan jelentkezik mindenkinél. Mégis ha bele gondol az ember, elég figyelmeztetőnek tűnik, bár becsukhatjuk a szemünket, és észrevétlenül főhetünk lassan a fazékban, mint az a bizonyos béka...

Duende is megemlítette ezt, mikor Gyuri bácsiról írt.

Legközelebb jobban kifejtem, mire gondolok. Azért az említett képeket (Mutty  fotózott) felrakom, de kíváncsi lennék, más hogyan látja ezt...

 

Puding

Puding, puding. Az addig oké, de hogyan kellene ehetővé tenni cukor és tej nélkül? Hehe, elgondolom, candidás tejcukor érzékeny ember... vagy csak vegán. Nem bonyolult dolog. Az ilyen főzött, sütött dolgokban a tej pótlása nagyon egyszerű. rengeteg változattal pótolható. Szójával, szója nélkül. Gabona alapúval, vagy olajos magvakból készítettel...

Mandulatej készíthető 1 csésze hántolt mandulából, 3-4 csésze vízből, 1 csipet sóval kiegészítve. Ha friss fogyasztásra készül, vagy müzlihez használjuk, akkor kerülhet bele édesítésnek méz 1 kanállal.

Amikor olajos magvakkal dolgozunk, ajánlott őket egy éjszakára beáztatni. Könnyebb turmixolni, de ha nem gondolkodtunk előre, sem baj. Az a lényeg, hogy kevés vízzel kezdjük finomra turmixolni, és csak azután engedjük fel az összes folyadékkal.

Rizstej 1 csésze főtt barna rizs, 2-3 csésze víz , 1 csipet só , és ízlés szerint méz kiegészítésével állítható össze. A rizst a szokásos módon meg kell főzni, majd finomra szükséges turmixolni. Le is szűrhető. A maradék némi darált olajos maggal összekeverve és édesítve (akár datolyával is), golyókká formázva finom sütemény lehet.

Vissza térve a pudingra, többször használok szója tejet, mert szeretem. Hasonlóan viselkedik, mint a bocié, beltartalmi értékei nagyon jók. Ezt is azzal készítettem, plusz steviával. Ugyan ez utóbbi eléggé megbarnítja a végterméket, de engem nem zavar. 

Mostanában a kész pudingot aszalt áfonyával és mandulaforgáccsal egészítem ki. Nagyon finom tud lenni!

5 dl tej

4 ek keményítő (35-40g)

2 ek gyümölcscukor v. 15 csepp stevia (ízlés szerint)

1 vanília kikapart belseje v. vaníliapor

1/2 marék aszalt áfonya

1/2 marék mandula felaprítva

Az édesítésnél figyelembe kell venni, hogy az aszalvány elég édes.

4 dl tejet felteszünk főni.

Összekeverjük a cukrot, a keményítőt és a vaníliát. Hozzákeverjük a maradék 1 dl tejet, csomómentesen elkeverjük, majd ha forr a tej, hozzáöntjük folyamatos kavargatás mellett a masszát.

Pár perc alatt besűrűsödik. Azonnal kis tálkákba öntjük, mindbe szórunk a mandulából és áfonyából.

Akár vegán piskóta tetejére is el tudom képzelni, vagy valami keksz mellé. Önmagában is kellemes édesség.

Mákos rakott árpa újabb változata

Régebben már készítettem, kissé másképp. Most volt friss barackom egy regiment, ebből kifolyólag könnyű szívvel megsütöttem belőle nagyobb adagot is.

Hozzávalók:

 1/2 kg árpagyöngy
20-25 dkg darált mák
6-8 nagyobb őszibarack (vagy konzerv)
4 ek gyümölcscukor (xylit, stevia)
1 ek olivaolaj
1 csipet só
 

Az árpagyöngy beáztatható éjszakára. Ha netán nem gondolkodunk időben, az sem baj, mi kuktában szoktuk készíteni. Mióta megvan a gyorsfőző, azóta még gyorsabb a dolog.

Hagyományos módon háromszoros mennyiségű sós vízben 40-50 percig főzhetjük.
Egy mély kiolajozott tálba kanalazhatjuk az árpagyöngy felét. Azután kerülhet rá a fele mák és gyümöcscukor mennyiség. Át kell kavarni, majd a fele barackot eligazítjuk a tetején. Egy újabb réteggel ugyanezt az eljárást lefolytatjuk. A tetején a barackokat igyekezzünk úgy igazítani, illetve elvágni, hogy teljesen beterítsék.

Minél több a gyümölcs, annál finomabb. Azonban a másik változat, amit az előbb említettem - almával kiegészítve is ízletes, bár ez egy fokkal jobb.

180 C-on fél óra alatt összesütjük, majd mire szétnézünk, reggelire felfalta a társaság. :)

Az eredeti recept Nagy Zsuzsa Legyen néktek eledelül sorozatából származik.

Petrezselymes burgonya másképp

Krumpliszedést követően kiválogattunk az aprókból egy tállal, hogy majd megsütjük tepsiben. A sütés elmaradt, én viszont egyik este nagyon éhesen kocogtam haza, kaja meg nem volt. Eszembe jutott Anya jó kis gyorsfőzője, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, mert 10 perc alatt pl. olyan rizst készít, hogy csak na! :) De a csicseriborsót is jó omlósra tudja főzni, szóval szeretjük használni.

A burgonyákat körömkefével megsúroltam, töltöttem az edény aljára némi olajat és vizet, majd ráraktam a burgonyát, amiből a nagyobbakat kettévágtam, egy csokor apróra vágott petrezselyem zöld és só került még rá. 15 perc múlva készen volt, az alja picit meg is pirult.

Így héjában még sosem készítettem, ízlettek a vékonyabb héjúak, de ami másnapra maradt, azt meg kellett később pucolni. Friss fogyasztása az előző napokon készített zakuszkával és füstölt tofuval nagyon finom volt.

Padlizsán tisztítása, eltevése télire

Valaki rákeresett arra a blogomon, hogyan kell tisztítani a padlizsánt. Mosolyogtam, de értettem, miért. Kínlódás, mikor nagy tömegben készíti az ember, főleg, ha kemény fa tüzén süti az ember, és kissé kormosan fekszenek egymás mellett. Mosni ugye nem lehet, a fekete darabok ragadnak össze-vissza.

Mi úgy szoktuk, hogy odakészítünk egy tál langyos vizet a kezünk mellé, papírtörlő szeletekkel. Ugyan nem szívesen támogatom az erdőkivágást, de ilyenkor lehetetlenség másképp megoldani azt, hogy a füledről is ne a padlizsán leve csorogjon egyébként.

Mivel a padlizsán még többnyire meleg is szokott lenni, általában papírtörlőre vesszük ki a tenyerünkbe, és késsel húzzuk le a héját. A kést időnként a vízbe mártogatom, olykor a kezem is, hogy ne kenjük a kormos darabokat a bél részébe. Kb. ennyi az egész. Nem nagy tudomány, szerintem ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, neki hogyan könnyebb.

Egyébként az elkészítése nagyon egyszerű, csak sok idő kell hozzá.

Apa most kiásott neki egy 50x100x50 cm-es gödröt, ahol később égett a tűz. Erre rakott egy rácsot, amire kerültek a padlizsánok. Anya mellé ült, és kesztyűvel forgatta, mikor már jól átsült az egyik oldala.

Azután a tisztítás következik.

Majd egy nagy fazékban kissé összeturmixolhatjuk, de a magjait hagyjuk egészben, hogy ne legyen kesernyés. Összefőzzük, majd tiszta üvegekbe töltjük. 

Van aki tartósító szert tesz hozzá, van aki olajat önt a tetejére, kinek mi tetszik, lehet választani. Nekünk a tavalyi éviből sem romlott meg, pedig nem adtunk hozzá semmit.

Télen aztán elő lehet venni az üvegeket. Anya többnyire hagymát  aprít hozzá, majonézzel összekeverni, és tálalja. De lehet csak némi olajjal, vöröshagymával összekeverve is tálalni, vagy ezt még kiegészíteni fokhagymával. Több változata ismeretes.

Ketchup

Tegnap este Anya rábökött a sütőre, jelezve, hogy estére még némi munka akadna kettőnk számára. 

Kicsit fancsali pofával néztem, mert a hétvégi éjszakai vitézkedés, plusz, a tegnapi esti rosszullét  után nem éreztem magamban ambíciót ilyesmire. Aztán rávettem fondorlatos módon az agyamat, hogy kezdje el érdekelni a dolog, mert régebb óta tervezgettem a ketchup készítést... Felvetettem Anyának is, hogy a nem túl nagy adagból paradicsomlé helyett nem főzhetnénk-e azt. Nyitott volt a kérdésre, így nézegettünk recepteket a Mindmegettén, itt-ott, végig bogarásztunk 3 fajata gyári szószt, végül megalkottuk a saját verziónkat.

Annyival voltunk előrébb, hogy egy adag átsült-főtt paradicsommal kellett dolgozni, ami kb. 6-8 kg paradicsomból állhatott össze. Ezt már csak passzírozni kellett. Olyan bő 8 liternyi leve maradhatott, mert elég sok héját, és magját szűrtünk ki.

Amíg ő passzírozott, én mosogattam, majd pucoltam 6-8 nagyobb fej hagymát. A zellerszár majdnem kimaradt, de miután feltúrtam mindkét mélyhűtőt, találtam az egyik alján zacskóban eltéve egy csokorral.

A levet feltettük főni, belekerült a hagyma, zellerlevél, 1 rúd fahéj, 6-8 db babérlevél, egy nagy csipet szegfűszeg, és teatojásban 2 tk koriander és 2 tk mustármag. Sót is írtak, de azt kifelejtettük.

Kb. 2 órát kavargatta Anya - igen most Ő volt az áldozat - mire készen lett. Végig nézte az összes sorozatot, Híradót, meg még közéleti műkorokból is jutott... sajnos nekem is.

Berakhattuk volna újra a sütőbe is, de gyorsítani akart a folyamaton, mert így is 11 óra múlt, mire üvegbe mertük.

Az ecet íze kicsit hiányzik belőle, de csak azért sem rakok bele. Nagyon savasít, a természetes bélflórának sem tesz jót. Majd esetleg ha elővesszük, és hiányzik némi savanykás íz, csepegtetünk bele citrom levet.

A végén olyan 6 liternyi mennyiség maradt, de nem volt elég sűrű. Keményítőt, ami eredetileg a gyári szószokban is megtalálható, csak módosított formában, nem mertem bele rakni, nehogy elromoljon, ezért másfél tk agar-agart kevertünk hozzá. Semleges ízű, jól sűrít, nem káros. 4 ek gyümölcscukorral édesítettük a legvégén.

Azon forrón üvegekbe töltöttük. Nekünk nagy láda van kibélelve régi ágyneműkkel, azon lepedő. Abba kerül a befőtt, majd bebugyoláljuk minden oldalról, a tetejére rakunk még egy  takarót, és 1-2 napi abban dunsztoljuk.

Majd ha felbontunk egy üveggel, elmondom mennyire működik, addig a most kóstoltak alapján tudok nyilatkozni, hogy egészen finom szósz lett.

Vegyes gyümölcs lekvár

Apa találta ki, de lehet, hogy már írtam róla régebben. Egyik évben mondogatta nekünk, hogy ott romlik meg a sok gyümölcs a kertben, csináljunk belőle lekvárt. Már hullák voltunk, mert minden este munka után befőztünk éjszakákig, látni sem volt kedvünk még további almának csúfolt férges gubicsokat, meg ilyesmit.

Válaszul elhatározta, hogy majd ő megmutatja! Nos, erre, amióta emlékszem nem sok  példa, volt. No jó, mikor régen hét közben Pesten volt, többször főzött tésztát, meg zacskós levest, de itthon...

Szóval órákig farigcsált, mire egy 8 literes lábas tele lett alma, szilva és körte keverékével. Még kavargatta is, Anya pedig tüntetőleg távol tartotta magát az egésztől. Ritkán csinál ilyet, de most ez volt. Az üvegbe töltésnél már azt hiszem részt vett. Egyrészt nem akart égési sérüléseket kezelni, másrészt semmi kedve nem volt szétkent lekvártól vakarni a konyha padlóját. :)

Aztán a télen az üvegeket felbontva kénytelenek voltunk megkövetni Apát, mert a lekvár nagyon finomra sikerült. Azóta minden évben készül, szeretem, mert ez a fajta cukor hozzáadása nélkül is nagyon finom.

Tegnap este Anya: -  Rosszabb vagy mint Apád! Ő legalább csak itthon gyűjtöget. - közölte velem, miután kipakolta a piacról hozott szatyromat. Így a 20 literes lábas tele lett.

Arányában nézve kb. 45% alma, 30% körte, 25% szilva most, de ez minden évben változik, attól függően, hogy mi van otthon, milyen gyümölcsöt kapunk stb.

Mivel későn lettünk készen, megszurkált alufóliával lefedve bekerült a sütőbe. (Ha valaki azonnal készíti, össze kell főzni, a végén esetleg turmixolni is lehet, de a többség szereti, ha kicsit darabos.) Pár órát ment, azután lekapcsoltuk, napközben a Hugom szórakozott vele, és este ment a befőttes üvegekbe.

Sok levet engedett, azt lekanalazgattam, és a szilvás sütemény tésztájába használtam fel pl.

Azután turmixoltam, olyan fél órát kavargattam még, mire felfőtt. Még így is elég hígnak találtam, ezért 4 tk agar-agar port szórtam bele, ami később kellemesen megsűrítette a lekvárt. 

Kimosott kis üvegekbe került, azok dunsztba, azután palacsinta - hű de finom lesz - tejberizs, zabkása, köleskása, egyéb ilyen ételek mellé kanalazva gyorsan fogy az üvegekből a télen.

Falafel gombóc, rizs és répa saláta

Mivel a boltba menés helyett alvás lett a program (Function2011 volt) abból kellett gazdálkodni, ami a mélyhűtőben, hűtőben, polc tetején, és itt-ott volt megtalálható a házban. Nos, ha otthon vagyok, ez azt jelenti, hogy 10 fő részére egy hónapig változatos ételek készíthetők, de ebben a másik "otthonban" nem ez a helyzet.

Vagy lencse leves készülhetett volna, vagy paradicsom, esetleg főtt tészta, vagy valami pogácsa féle, netán bukta. Végül a főtt rizsnél maradtunk a mélyhűtőből előbányászott húsgolyókkal, illetve falafel gombócokkal kiegészítve.

Falafel gombóc

A falafel gombócot már régebben leírtam itt és itt, de ez most bolti volt. Köretként barna rizst és salátát készítettem. Az előbbit megbolondítottam egy kis zöldségfélével, ízletes lett.

Tisztában vagyok vele, hogy a répa paprika saláta sem hangzik valami biztatóan, de szerintem nagyon finom lett, így arról is írok majd lentebb. Ráadásul sok benne a karotin, így a szemnek különösen jót tesz, plusz hámvédő is.

Barna rizs

Hozzávalók:
25 dkg barna rizs
750 ml víz
3 db paprika
1 kisebb fej hagyma
1-2 ek olivaolaj
1 tk vegamix

1 tk só

A hagymát pucoljuk, aprítjuk, a paprikát megmossuk, fél centi vastagra karikázzuk, és a két összetevőt kevés olaj és víz keverékével megpároljuk. Hozzáadjuk a rizst, kicsit kavargatjuk, majd a sót, a vegamixet is. A két és félszeres mennyiségű vizet beleöntjük, összekavarjuk. Kb. 40 perc alatt fő meg, nem kell kavargatni közben, csak egészen kis lángon hagyni főni.

A végén vágható hozzá petrezselyem zöldje. De ugyanígy működik borsóval, vagy egyéb zöldségfélékkel.

Répa-paprika saláta

Hozzávalók:
4-5 nagyobb répa
4-5 db paprika (ha lehet jó húsos fajta)
1/4 citrom leve
1 ek hidegen sajtolt olaj
1 tk gyümölcscukor vagy méz
1 nagyobb csipet só

A répákat megpucoljuk, lereszeljük. A paprikákat megmossuk, felszeleteljük egészen vékony csíkokra.

Besózzuk., jól összegyúrjuk, kicsit állni hagyjuk. (Ha nincs időnk rá, csak gyúrjuk alaposan össze, hogy egy pici levet eresszen.)

Utána hozzáadjuk a mézet, a citrom levét és az olajat. Még egyszer átkeverjük.

Esetleg szelhetünk bele vékony lila hagyma karikákat is, de enélkül is kellemes ízhatású.

A kibolult zöldségleves

Nem tudom, hogyan működik ez, de a "másik" otthonomban szinte minden lábas megsínyli, hogyha a közelben vagyok. Ez egy nagymamáról maradt háztartás, amiben magas minőségű csoda dolgok, és rozsdás reszelők egyaránt megtalálhatóak. Ami nincs, arról is kiderül egy idő után, hogy mégis van a házban, csak jól elrejtették. :) Az első alkalmak egyikén hajdinát pirítottam dupla fenekű edényben, majd ráöntöttem hirtelen a kétszeres mennyiségű vizet, ahogy szoktam otthon. Egyszerűen levált az alja, én meg álltam ott, mint bálám szamara, hogy ilyen is van. Az "Örökös" csak csóválta a fejét, hogy úgy egyébként két embernek két óra kellett volna legalább, ha ezt szét akarja verni.

A múltkoriban elfeledkeztem arról, hogy műanyag a fazék füle... ferdén raktam rá a lábast a nagy lángra, mert a vashoz igazítottam, és nem az égőfejhez. (Amikor rutinból dolgozik az ember nem a szokásos helyen.) Bementem a nappaliba, és boldogan bogarásztam az új párolóedény leírását. Egy idő után, mikor szúrós szag terjengett a levegőben, már ugorhattam, az fazék egyik füle feketéllett. Azért meg lehetett menteni jó kis súrolószerrel, de a mostani hétvégét nem bírta ki. (Felesküdtem az edények ellen!)

Ebéd után felkaptam a fazekat a levesmaradékkal, körbementem az asztalon. Jólesően hallgattam az elégedett közlést: Finom ez a leves. A következő pillanatban az edény a földön, a mindenütt répa, és zöldségdarabok, a füle meg a kezemben. De nem ám az égett füle, hanem a másik, csak hogy csavarjunk a történeten.

Először röhögtem, azután sírtam kínomban. Azért az nagyon jól esett, hogy egy csöpp szemrehányás nem volt, hogy mit műveltem már megint, csak vigasztalás. Amíg van edény a szekrényben, addig apríthatom őket, azután szerezzek. :)

Bár lehet, hogy csak mondta, de erősen elgondolkozott azon, hogy kellett-e ez neki, miután benézett a konyhába, és befogtam gyorsan répát reszelni a salátába, meg paprikát szeletelni. Szétnézett, és nevetett, hogy feldúltam a konyháját, de kicsit megvigasztalódott az ebédlőasztal látványától. Éhes volt már.

Zöldségleves töltelékkel


Hozzávalók:
Leveshez:
4 nagyobb sárgarépa (hehe, 1x azt írtam nagyon)
5 nagyobb petrezselyem gyökér
1 szál zellerlevél
1 csokor petrezselyem zöldje
1 db paradicsom
1 kis fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tk vegamix
1 csipet őrölt kömény
1 tk só
1 ek olivaolaj

Töltelékhez:
2 egész tojás
2 ek tk tönkölybúza liszt
1 kis fej hagyma
1 ek olivaolaj
1 tk vegamix
2 csipet só

A zöldségféléket megpucoljuk, mossuk, aprítjuk. Sózzuk, és kevés vízen és olajon pároljuk kis lángon 10 percig egy nagyobb fazékban. Közben a hagymákat megpucoljuk, a paradicsomot megmossuk, a végét bevágjuk, a petrezselyem zöldjét aprítjuk, és hozzáadjuk a zöldségekhez. Picit még pároljuk, majd felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Rászórjuk a fűszereket, és amikor puhára főttek a hozzávalók, elzárjuk a gázt.

Kipróbáltam az új párolóedényt is, mert eddig a zacskós megoldással készítettem a tölteléket. Használható, és legalább nem műanyag.

Tehát a tojást felverjük, a hagymát megpucoljuk, apróra szeleteljük, belekeverjük az olajat a fűszerekkel együtt, majd a végén hozzáadjuk a lisztet is. Csomómentesen elkeverjük. Mindezt elterítettem a pároló tál részében, és 20 perc múlva készen volt. A pároló nélküli megoldás a fentebbi linkre rákattintva elolvasható.

Szilvás gombóc

Hugicám már vagy két hete gombócot tervez főzni. Egyik délután végre nekiállt, és bizony egészen finomra sikerültek, pedig csak mostanában kezdett főzőcskézni.

Készített nekem krumplit, és már csak össze kellett gyúrnom, a szilvát leszedte, megmosta, így nagyon hamar ehető formában csücsültek a tálban a teljes kiőrlésű "bajtársak" is.

Összetevők:
1  kg burgonya
4,5 dkg tk tönkölyliszt
1 dl olivaolaj / pálmazsír
só

szilva
fahéj

25 dkg. tk. zsemlemorzsa
2 ek olivaolaj

A burgonyát héjában meg kell főzni kevés sós vízben. Pucoljuk, krumplinyomóval finomra törjük, majd összegyúrjuk a többi hozzávalóval. A mostanihoz oliva olajat tettem, de Siccike pl. margarint szokott. 

A szilvát mossuk, kimagvaljuk.

Egy kilisztezett deszkára borítjuk a kész tésztát. Viszonylag vékonyra szükséges nyújtani, hogy átfőljön.

Tenyérnyi kockákat szükséges vágni, majd 1 szem szilva kerül minden téglalapra megszórva némi fahéjjal. Mivel a szilva magában édes, nem szoktam cukrot tenni hozzá, utólag lehet a gombócokat megszórni nyírfa, vagy gyümölcscukorral.

A két szemben lévő sarkot egymásra hajtjuk, kissé összenyomjuk, majd a másik két sarkot is. A "csücsköket" összenyomjuk, gömbölyítjük, majd az összenyomott részére rakjuk le pihenni. (Képi részletezés régebbi bejegyzésben ITT.)

Közben vizet teszünk fel, és amikor forr, sózzuk, és a gombócokat belerakjuk. Forrás után jó 10 percig főzzük.

Ezalatt a kenyérmorzsát kevés olajjal összekeverjük, és kis lángon aranyszínűre pirítjuk.

Amikor a gombócok már feljöttek, és a kijelölt idő is eltelt, ha lehet szűrő kanállal kiemeljük őket. Lecsöpögtetjük, majd egyenként megforgatjuk mindet a zsemlemorzsában.

Egy kis szilvalekvárral még megbolondítható a tálalás.

Nagyon szeretem még sárgabarackkal, de sajnos az idén nem alakul úgy, hogy tudtam volna a kedvenc gyümölcsömmel gombócot készíteni, de már jövőre beterveztem! ;)

Rakott padlizsán

Rövid idő alatt egyszerű összetevőkből kellett összeraknom valami ételt. A parlagfüves gyötrődés miatt a legjobb ételféleségek kiesnek, mert kereszt allergének. Ilyen a dinnye, sárgadinnye, uborka, paradicsom, fokhagyma, cukkini, az összes tökféle. A barack, szilva kevésbé, de nagy mennyiségben az is tud gyötörni, mint ahogyan tegnap, amikor reggelire, ebédre, vacsorára ettünk belőle. Befőztünk.

Visszatérve a rakott padlizsánra, az még csütörtökön készült, és sajnos nem fotóztunk, csak megettük. Egyszerű, és finom étel volt, viszonylag semleges ízzel. Fűszerekkel, mint pl. bazsalikom, borsikafű lehetne megbolondítani, de a petrezselyem zöldnek is olyan kellemes aromája van, hogy most csak ezt használtam.

Hozzávalók:
1 közepes tepsihez
3 db padlizsán
2 nagyobb répa
3 paradicsom
1 szójajoghurt (elhagyható)
1 marék szezámmag
1 nagy fej vöröshagyma
1 bögre köles
2 ek napraforgómag
3 ek olivaolaj
2 tk só
2 tk vegamix
1 csokor petrezselyem zöldje

A kölest háromszoros sós vízben felrakjuk főni. Víz, köles, só. Tűz. 25 perc alatt megfő. Nem kell kavargatni!!! Csak forrásig kell figyelni, hogy ne fusson ki.

1 ek olajjal a tepsit kikenjük.

A padlizsánt felszeleteljük, és a felét lerétegezzük a tepsi aljára.

A zöldségeket megpucoljuk, a répát nagy lyukú reszelőn lereszeljük, a hagymát felszeleteljük. Ha megfőtt a köles, egy nagyobb tálban összekeverjük a répával, hagymával, napraforgóval, vegamixxel, sóval, illetve a maradék oliva olajjal és aprított petrezselyem zöldjével.

Mindezt a padlizsánra önjük. Rárétegezzük a köleses tölteléket, elsimítjuk, majd a tetején eligazgatjuk a maradék padlizsán szeleteket. Néhány paradicsom karikát is tehetünk a tetejére.

A végén egy szójajoghurtot összekeverünk szezámmaggal, és elkenjük a padlizsánok tetején.

180 C-on 50 percet sütjük. Ha lassúnak tűnne, lehet hőlégkeverésre is tenni.

Előadássorozat

Töltött szója

Az utóbbi idők legfinomabb étele volt, amit ettem. Ünnepi menüként, mikor kisebbek voltunk anya a füstszínű jénaiban sütött mindig csirkecombot burgonyával. Ha a kedvembe akart járni, töltötte a combot.

Persze furán hathat mindezt olvasni egy vegetáriánus blogban, de majd mindjárt megmagyarázom hogy jön ez ide.

5*os élményeim után maradék töltött káposzta, meg müzlit, illetve gyümölcsök jelentették a túlélést némi barna pogácsával fűszerezve. Ezután mentem haza, és azt gondoltam, másnap nyersevészet lesz, úgysem találok otthon semmi értelmeset a hűtőben. Nagyot tévedtem. Békési vendégünk töltött szóját készített a kedvemért, ami Anya töltött csirkéjét idézte minden falatjában. Vittem a Fő szójautálónak is, de aztán elmaradt a kóstolás, pedig lehet, hogy erre még Ő is azt mondta volna, hogy "nem olyan borzasztó". :) 

Rukkolát csipegettem hozzá, meg paradicsom salátát, nagyon ízlett, így közlöm Kati néni receptjét.

Töltött szója

Hozzávalók:

12 szelet szója

2 nagy szelet tk kenyér

5 dkg gomba

1 paprika

1 kis fej hagyma

20 dkg tk zsemlemorzsa

5-6 kanál tk liszt

1-2 dl növényi tej

1-2 tojás

2-3 ek olivaolaj

1 csomag petrezselyem zöldje

só

A szóját jó sós vízben megfőzzük. (Akkor megy ki legjobban az íze, ha 2x leöntjük a levét forrás után, de bevallom, többnyire egyszer főzöm.)

Ezalatt elkészítjük a tölteléket. A hagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a gombát megtisztítjuk, felaprítjuk, a paprikát kicsumázzuk, felszeleteljük. Kevés olajon összepároljuk ezeket, elzárjuk a gázt. Rátesszük a kenyérszeleteket, felöntjük annyi növényi tejjel, hogy össze lehessen keverni. Sózzuk, és hozzáadjuk a felaprított petrezselyem zöldet is. Egy picit a tojásból hozzáadunk.Összedolgozzuk.

Lehet, hogy a tojás pótolható is lenne lenmag őrleménnyel pl., majd egyszer kipróbálom.

A szójáról lecsöpögtetjük a vizet. Felébe vágunk  minden szeletet, de nem teljesen.

A szeletek közé rakunk 1-1 kanál tölteléket, ráhajtjuk a tetejét. Panírozzuk.

Egyik tányérba liszt, a másikba tojás, a harmadikban zsemlemorzsa.

Ügyesen össze kell fogni, de később már nem esik szét.

Aki vegán, a sárgaborsó lisztbe forgatásos módszerrel is próbálkozhat. Ennél még nem próbáltam, úgyhogy csak ötlet szintjén említem.

Egy kiolajozott tepsibe fektetjük a szeleteket, és 20-20 percet sütjük mindkét oldalát.

Kép sajnos nem készült.

Diós-mogyorós csiga

Nem nagy ördöngösség. Kelt tészta, dió, gyümölcscukor, sütő, aztán időben kivenni! :)

Hozzávalók:
60 dkg liszt (fele-fele arányban tk/finom liszt)

1-2 ek zabliszt

3,6 dl növényi tej
10 dkg gyümölcscukor 
2,5 dkg friss élesztő
1 dl olivaolaj / 15 dkg növényi margarin
csipet só

20 dkg darált dió és mogyoró keveréke

20 dkg gyümölcscukor

fehéj

A liszteket összekeverjük a cukorral, sóval. Ráöntjük az olajat, és összedolgozzuk a tésztával. Hozzáadjuk a növényi tejet, és az élesztőt, majd átgyúrjuk az egészet alaposan.

Fél óra kelesztés után újra gyúrjuk, majd kinyújtjuk téglalap formájúra.

A tetejét megszórjuk a darált dióval-mogyoróval, cukorral, és ízlés szerint fahéjjal.

A cukor mennyiségét mindenki igazítsa a saját szájízéhez! (Csak jelezem, hogy nem édesítem túl az ételeket általában.)

Feltekerjük, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, kiolajozott sütőpapírra tesszük, és kelni hagyjuk 15-20 percet.

Azután 200 C-os sütőben 30-40 perc alatt elkészül.

Csak egy gondolat

Mindegy, hogy éppen mit és hol olvastam, de már többször találkoztam azzal a hüvelyeseket támadó gondolattal, hogy magas fitát és lektintartalom miatt nem érdemes fogyasztani ezeket az ételeket. Maga a szerző le is írja, hogy mindezek lebomlanak hő hatására. Csakhogy problémának tartja a hosszú főzési időt.

Lehet, hogy hülye vagyok, de nem bánom igazán a hosszú főzési időt, merthogy nem szeretem a fővetlen babot..

Nem hiszem, hogy ilyen okok miatt ki kellene zárnunk az étrendünkből ezeket. A hüvelyeseknek megvan a maguk főzési ideje, és a gabonaféléket is minimum 15 percig főzni kell. Mi ezzel a probléma? Húst sem esznek nyersen - néhány kivételtől eltekintve, és annak is vannak egészségre ártalmas hatásai, de most nem erről van szó, nem ragozom. Ráadásul igen sok hasznos tápanyagot tartalmaznak, amit kár lenne "veszni hagyni", plusz magas a rosttartalmuk, ami a bélfalra rakódott sok vackot segít eltávolítani.

Javaslom ezzel kapcsolatban olvasgatni az Új életmód magazin utóbbi két számát.

Bocs, hogy ilyen "értelmes" gondolatokkal jövök vissza hosszabb idő után, ez most úgy "felböffent", csak hogy maradjunk a gasztronómiánál. Ez ügyben amúgy sem tudnék saját tudományomról beszámolni, csak a Stefan Gebhardt és a Katinéni által alkotott csúcsgasztronómiáról. Azért persze az Anya által készített tökfőzelék is megemlítendő, mert ebédre azt ettem. Nem épp 5 csillagos menü, de legalább annyira jó tudott lenni, mint a gourmet étterem teraszán elfogyasztott zellerkrémleves.