Megbolondít a tavasz. Főzni nincs igazán kedvem, annál többet kinn lenni, mászkálni, tenni-venni a kertben. Inkább megkapálom a borsót, hagymát, elnézegetem a párcentis salátákat, morogok, hogy ritkán kel a mák, gyönyörködöm a fóliában az első pici gombóc paradicsomban, rácsodálkozom a cseresznyefára, a centis szőlőfürtöket nem is említve...Persze van miről írni, mert elég sokféle étel készült az elmúlt időszakban. Majd megnézegetem a képeket, és válogatok, de nem várható kajadömping. :)
Helyre kellene raknom inkább néhány dolgot magamban. Olyanokat, amitől néha rugdosódni, néha mosolyogni támad kedvem. Ami elég ciki, ha a buszon szaladnak el így a gondolataim, és a szemben ülő kénytelen olvasni az arcomból. Ezért is jobb kinn. A természet mindig helyre tudja hozni az embert, ráadásul a jó kis fizikai munka ki is kapcsol. Nem utolsó sorban, zsenge borsó lesz az eredmény, meg hagyma, hersegős karalábé... amit majd jól megeszünk.
4 megjegyzés:
nem baj mindennek vége van egyszer...nekem is volt ilyen időszakom...meg van is:)))
MGL
Köszönöm az együttérző szavakat :)
Persze, majd elmúlik. Vagy könnyebben, vagy nehezebben... csak attól félek, hogy amíg vagyok, ez az állapot addig kisér majd... újra és újra felszínre kerülve jól meggyötör. Nem baj... talán megtanít a türelemre, a türelmes elfogadásra.
Brigi, légyszi nézz majd be hozzám a szavazáshoz mert kérdeztem. köszi és szép hétvégét!
"A "hányszor eszel" szavazást kérdezted, mert arra pár napja válaszoltam." - igen, de ott kérdeztem megint, ha van időd légyszi nézz be. köszi
Megjegyzés küldése