Apus önkénytelenül is gondoskodik a család egészségéről. Ugyanis a múlt héten az Öcséméknek szaladt kivenni búzát, de nem zárta le a zsákot, közben pedig keresztben-hosszában esett a hó... A teteje egy kicsit elázott, így azt kénytelenek voltunk kicsíráztatni. Már régen végeztünk úgyis hasonló műveletet, merthogy őszig van friss gyümölcs, zöldség.
Finom, de ezt eddig is tudtam. Most este viszont azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi lenne, ha darálnék mákot, és azzal ennénk, meg egy kis baracklekvárral. Rakott tészta félig nyers változat. :)
Végül inkább ananászt és almát eszegettünk Anyussal hozzá, a fentiek holnapi menüként szolgálnak.
Még filozofálok majd, mit is lehet belőle kerekíteni, de nincs kedvem most turmixolni, meg hasonlók.
3 megjegyzés:
fú, volt egy régi magyar sütemény, aminek valami nagyon nyomi neve volt, kábé mint a krampampuli meg a gezemice meg ilyen értelmetlenségek, na, az majdnemhogy csak csítáztatott búzából készült...ilyen paraszti filléres böjti édesség volt régen...fúh, nem jut eszembe a neve, de ha eszembe jutna, már recept is lenne...
csiripiszli! megvan.
vagy csak simán csíramálé!
Szia Mókus!
Az életemben nem hallottam ilyen nevű ételt, ahogy emlékszem, de most "kiműveltem" magam. A csirimálét már igen, de nem tudtam hogyan készül.
Ahogy olvasgattam a recepteket, csak az az egy bajom volt, hogy mit csinálnak az értékesebbik felével a csíráztatott búzának, vagyis a csíráztatott növénnyel. Merthogy a sikért kigyúrmásszák, de megmarad az összedarált növény.
No mindegy, az valószínű, hogy csiripiszlit az életben nem fogok készíteni.
Ennek ellenére köszi a megjegyzést, mert jót mosolyogtam rajta.
Brigi
Megjegyzés küldése