Az előbb készítettem két piskótát. Hétvégén nagyobb vendégség lesz nálunk, és Anya lúdlábat tervez, meg kókuszosat. A piskóta sütéssel sosem volt gondom, összekavartam, aztán betettem sülni. (No jó, a régi sütővel néha fekete lett a feneke.) Most viszont meglepetten észleltem, hogy a 8 tojásból készül tésztamennyiséget a tepsi alján alig tudom elsimogatni úgy, hogy mindenhová jusson. No, nem lett olyan kétségbeejtő, de sütöttem már vastagabbat. Nem értem. Lehet, hogy kisebbek voltak a tojások, és nem is figyeltem.
Mindegy, fölösleges keseregni rajta, a második jó lett. Azért megállapíthatom, hogy kimentem a formámból a hagyományos konyhát tekintve. Cserébe viszont perfekt hajdinapiskótát sütök. :) Ez utóbbi persze pl. a Férjséget biztos nem vigasztalja.
Szóval a konyha megvan. Főztem is, sütöttem is az utóbbi időben, csak vagy nem ide való - meg amúgy is a piskóta recept nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne. - vagy pl. fénykép nem készül. (Pedig ha tudnátok, hogy mindez olyan házban történt, ahol legalább 10 fényképezőgépet össze tudnék szedni. De pszt.)
Főztem példának okáért paradicsomlevest - konzervből - irtó savanyú lett, többet olyan fajtát nem veszek. Pedig nem is az olcsóbbik volt. Vegyes zöldséglevest is, az jól sikerült. Arról még lehet, hogy írok.
A gombás rakott burgonya viszont a felejthető kategória. Számunkra. Miután nem szeretem a gombát, lehet, hogy nem vagyok kompetens személy a megítélésében.
A káposztás krumpli ellenben bejött. És egyszerű az elkészítése. Csak vennünk kell "lépcsőn érlelt savanyú káposztát" almát, burgonyát... :) Itt már leírtam régebben.
No, további szöveg helyett inkább ide rakom az egyik nagyon kedves videómat, még úgyis tart a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése