Bekocogok a műszaki osztályvezetőhöz, tévesen nekem címeztek valami levelet. Visszafelé az egyik műszakos kolléga jön velem. Fél éve van kb. nálunk, de amióta az összes kedves barát jól itthagyott, nincs kedvem közelebbről ismerkedni senkivel, így ritkán beszélünk. (A közelebbről alatt nem párkapcsolat céljából való ismerkedést értek, csak egyszerű barátságot.) Nem jól fogalmaztam, inkább tartom a távolságot.
- Brigitta, te nem fogytál mostanában? - kérdi.
- Nem, csak keveset aludtam, és karikás a szemem.
- Csak mert nem olyan pufi az arcod, mint szokott.
(Pff. Most rögöhjek?) Jövök előtte, szinte pánikszerűen rázom a fejem, hivatkozva a kevés alvásra és egyéb hülyeségekre, becsukom az ajtót, és kitör a nevetés. Fura számomra a kimért udvariassága, és a kicsit úri modor. Nem mintha rossz lenne, csak szokatlan. Csak ez most rosszul jött ki.
Mint a múltkor az egyik kolléganő, mikor megfordulok:
- Ahh, Brigi te vagy az?! Nem ismertelek meg. Olyan fiatalos vagy ebben a rövid szoknyában.
Hát igen. Ha 50 éves lennék, bóknak is venném. :)
- Brigitta, te nem fogytál mostanában? - kérdi.
- Nem, csak keveset aludtam, és karikás a szemem.
- Csak mert nem olyan pufi az arcod, mint szokott.
(Pff. Most rögöhjek?) Jövök előtte, szinte pánikszerűen rázom a fejem, hivatkozva a kevés alvásra és egyéb hülyeségekre, becsukom az ajtót, és kitör a nevetés. Fura számomra a kimért udvariassága, és a kicsit úri modor. Nem mintha rossz lenne, csak szokatlan. Csak ez most rosszul jött ki.
Mint a múltkor az egyik kolléganő, mikor megfordulok:
- Ahh, Brigi te vagy az?! Nem ismertelek meg. Olyan fiatalos vagy ebben a rövid szoknyában.
Hát igen. Ha 50 éves lennék, bóknak is venném. :)
2 megjegyzés:
Igaz..
Most mi igaz? Hogy kevésbé pufi az arcom, vagy hogy hízelegni tudni kell? ;)
Megjegyzés küldése