2009. május 31., vasárnap

Gyümölcsös napok

Vigyorognom kell, ha rápillantok a gyászkeretes körmeimre és a feketéllő barázdákra az ujjaimon. Bár úgy tűnik, mintha fél nap traktort szereltem volna, nem bánom. Megfőtt kb. 40 üveg cseresznye, aszalódott pár tálca eper. Közben a fiúk közfalaztak az imaháznál és nagyon jól haladtak vele.
A cseresznye szedés azért nem volt egyszerű. Először csak csöpögött, majd rendesen esni kezdett az eső. Erősen fejcsóválva állapítottuk meg az öcsémmel, hogy valami nagyon nem stimmel, mert bakancsban, nagykabátban, sapkában szedjük a cseresznyét május utolsó vasárnapján, és az jár a fejünkben, hogy lehetne kesztyűt is húzni. :)
1/2 1 felé tesómnak elege lett, és beindult. Nekem még volt egy kis terület, amit elértem, és addig nem akartam már lekászálódni. A víz csak rendületlenül jött az égből - jólvanno, nem szólok egy szót sem, kell az eső, csak rosszul esett :) , mert a pulcsi ujja lassan a könyökömig szivacsot játszott.
Azon kezdtem el gondolkozni, hogy most szívós vagyok, vagy hülye, hogy ezt csinálom. Azután rájöttem, hogy a legrosszabb fajta, mert együtt a kettő :)
No, de eredménye van, és reménykedem abban, hogy holnap reggelre kisüt a nap a mi udvarunk felett is, és kicsit jobb időben lehet a munkálatokat folytatni. Addig meg megyek aludni.

4 megjegyzés:

Renata Kalman írta...

én is mindig elfelejtem a kesztyűt.
jó az új fotód!

Bridge írta...

Köszönöm. Sajnos mindig utólag vagyok okosabb :)

siccike írta...

Mi is ma értünk haza, és "döbbentem" látom, beérett a rengeteg cseresznyénk!:-) Most aztán agyalhatok, mit kezdek vele...:-) Nagyon szép ez a cseresznyés fotó!

Bridge írta...

Ne is mondd! Amit vasárnap nem szedtünk le, és gyönyörű érett volt, hétfőre kirepedezett. Abból lekvár lett, és sajnos azzal kicsit több munka van. 1 órakor már indultam aludni az este (ehh, este - kora hajnalban :) )