Mi már az megint...?

Ma reggel újabb kérdés? Már megint mi van abban a dobozban? Ami nem hús, nem egészségtelen, bio, és borzasztóan néz ki...
Munkatársam ráértében cikiz. Már megszoktam. Megrántom a vállam, és azt mondom: marhapörkölt. ;)
(A bio cimke nála egyébként váltófogalom az egészségesen borzalmassal.)

Ma sült zabpehely volt meggyel, fekete ribizkével, és olajos magvakkal. Inkább sütemény, azonban sajnáltam volna, ha elromlik, este pedig zöldségfélét akarok enni, azt nem keverem gyümölccsel.

Egyszerű. Az alaprecept valamikor almás zabpehely süti volt, amit a Biblia a helye táplálkozásról című recepteskönyvből vettem:

Almás zabpehelysüti

50 dkg zabpehely
1 dl olaj
kevés búzadara
1 kg reszelt alma
10 dkg darált dió
1 citrom reszelt héja
1 teáskanál vaníliaőrlemény, fahéj vagy karobpor
2 alma (szeletelve)

A zabpelyhet és az olajat jól összedolgozzuk. Belekeverjük a többi hozzávalót. A tészta puhaságát zabpehely vagy búzadara hozzáadásával szabályozhatjuk. (Én nem szoktam bele tenni.) Jól összekeverjük, majd magas oldalú, kiolajozott tepsibe nyomkodjuk a masszát, tetejét almaszeletekkel fedjük le. Kb. 20 percig sütjük, míg a teteje szép aranybarnása sül.

Persze aktuális idénygyümölcsökkel mindenki variálhatja.
Jelen esetben meggy került bele, fekete ribizli és sárgabarack darabok, illetve a tetejére kajszi szeletek. A darált dió helyett diódarabok, kókuszreszelék és némi törökmogyoró. A mézet és az egyéb fűszereket is kihagytam.

Szerintem jól mutatott, vidám színekkel tarkította az irodai szalámis zsömlés összképet, és nem utolsó sorban igen kellemes íze volt.