Hehe, azzal kezdtem a kreativitást, hogy alig tudtam bepötyögni a címbe az első szót. :) Esztertől kaptam a díjat már régen, és nem érdemlem meg. Keveset foglalkozom a bloggal, s az alkotószellem a munkahelyem kapujáig tart, mert ott kénytelen vagyok sokszor minden eszemet összeszedni ahhoz, hogy a kötéltánc folytatódhasson.
Ilyen labilis helyzetekben nagyon sokszor tapasztalom, hogy amikor a saját eszem nem elég, fentről jön a segítség, amiért is az első helyen számomra is Isten áll a felsorolásban. Hogy kit, s mit szeretek, és azt 10 csoportra összeszedve mondjam meg? Lehet, hogyha holnapután írnám ugyanezt a bejegyzést, teljesen más dolgokat sorolnék fel.
No jó, van ami/aki iránti rajongásom nem változik.
Szeretem a természetet, a hegyet, völgyet, vízeséseket. (2)
Ugyanilyen fontos számomra a családom (3) és a zene, a zenekar is. (4)
Jelentős szerepet töltenek be az életemben, és tanítanak is közben szeretni a barátaim. (5)
Szívesen főzőcskézek, hogy az elkészült étellel örömet szerezzek annak, akinek tálalom. (6)
Szeretem a munkahelyem is, aminek gyönyörű környezete előnye és hátránya egyben. Arról most bölcsen hallgatni kellene, hogy néha bizony erősen radíroznám az előbbi mondatot. (7)
Szeretem a fényképezőgépemet használni, amellyel oly sok bolondos fénykép készült már. (8) Szeretem azt, aki miatt a kezemben lehet. (9) Nem csak szívesen nézegetem a képeket, az olvasás legalább annyira fontos. (10)
Annyit még megjegyeznék, hogy számok a zárójelben nem a sorrendet jelölik, ezek között rangsort képtelen lennék felállítani.
Hát itt a vége, pedig folytatható lenne a leírás a végtelenségig.
Kedves Eszter! Köszönöm, hogy elgondolkodtattál.
Annyit még megjegyeznék, hogy számok a zárójelben nem a sorrendet jelölik, ezek között rangsort képtelen lennék felállítani.
Hát itt a vége, pedig folytatható lenne a leírás a végtelenségig.
Kedves Eszter! Köszönöm, hogy elgondolkodtattál.
1 megjegyzés:
hol dolgozol?
Megjegyzés küldése