Almás-pudingos sütés nélkül

Kifehéredett az alig zöldülő táj pár nap alatt. Virágzik a kökény, a fehér szirmok tömkelege nagyon széppé teszi a még mindig kopár határt. Reggel a szél hívatlanul mindenhová be akart bújni,  de nem törődtem vele, csak örömmel nézelődtem, mielőtt felszálltam volna a vonatra.

Különösen szeretek kinn lenni ebben az időszakban, valóban úgy érzi magát az ember, mintha burokból szabadult volna. Még a kerti hajlongás is másképp esik legyen szó hagymaduggatásról, vagy almafa ültetéséről. Nagy megelégedésemre most ez utóbbira is sor kerülhetett, néhány újabb gyümölcsfa között 3 fajta alma is helyet kapott. Persze még soká fog teremni, de kivárjuk. Addig esszük a Nyírségből hozott gyümölcsöket legtöbbször nyersen. Vagy ritkábban süti lesz belőle. Mint legutóbb az almás-pudingos.

Kollégáktól kapott receptet reformosítottam részben, viszont bolti kekszet használtam, de az legalább korpás volt.

Hozzávalók:

1 csomag korpás keksz (pl. Korpovit)

10 alma lereszelve

1 l almalé (fele az alma kicsavart levéből)

2 cs pudingpor

2 ek méz

Az almát kimagozzuk, lereszeljük. (Sokszor nem magozom ki, hanem körbe reszelem a magházat.) A levét kinyomkodjuk amennyire lehet. Azt kiegészítjük annyi almalével, hogy 1 liternyi folyadékot kapjunk. Az almaléből 9 dl-t felforralunk, 1 decinyi folyadékba viszont hidegen belekeverjük a pudingport. Amikor felforrt az almalé, belekeverjük a mézet és a pudingot, egy perc alatt sűrű kavargatás mellett összeforraljuk.

Egy üres szögletes tál alját kirakjuk keksszel, teszünk rá egy réteg almát, némi pudingot, majd újabb réteg keksz, alma és puding jön. A végére annyi pudingot hagyunk, hogy teljesen el lehessen igazgatni a süti tetején a maradékot.

Egy napot érdemes pihenni hagyni, és csak azután fogyasztani el. De hát ki győz addig várni. :)

Hagyományosan vaníliapudinggal készíthető.  Almalé helyett tejjel. Reformos lelkületűeknél a tej egyszerűen kiváltható valamilyen növényivel, ízre nem tűnik fel senkinek amikor már készen van.