A mák miatt 12 hónapos kor fölött szólnak az ajánlások, bár a dr. Kerekes Judit féle babatáplálási kézikönyv már 8-10 hónapos kor körül javasolja megpróbálni az olajos magvakat.
Általában a kását vízben főzöm meg, mivel mindketten azt reggelizünk, így igen nehéz meghatározni az 1 adagos mennyiségeket is, de kb. 5 dkg kölest gondolok két adagra elégnek egy kis ember számára. Újabban elkezdtük a mélyhűtő tartalmát elhasználgatni, így anyatejjel hígítom fel neki a kását. Ha nincs, valamilyen növényi, vagy babatejjel egészíthetjük ki, vagy pedig hozzáadhatunk darált mandulát, vagy diót.
Ha a babus szereti az ínyenc dolgokat, egy kis biocitrom héjat is reszelhetünk a fővő kölesbe, az a mákhoz nagyon illik.
Egyébként nagyon finom, magam is azt reggeliztem, csak nem reszeltem olyan finomra az almát.
Hozzávalók:
Mini adag
5 dkg köles
15 ml víz
10 ml anyatej
1 púpos ek darált mák
pici citromhéj
1 tk méz
1 csipet vaníliapor
1 db alma
A kölest a vízzel, citromhéjjal és vaníliával 15-20 percig főzzük, míg elfő a leve. Ilyenkor érdemes összeturmixolni, sokkal finomabb az íze is. Mikor már kicsit hűlt, az anyatejet belekeverjük, hozzáadjuk a mézet és a darált mákot is.
Az alma héját levágjuk, lereszeljük, és a kásához keverjük.
Felnőtt adag 1 személyre kb.
1/2 bögre köles
1 bögre víz
1 bögre szójatej
1 ek gyümölcscukor / sztívia
3 ek darált mák
citromhéj
vaníliapor
1 csipet só
2 db alma
A kölest a vízben a vaníliaporral, citromhéjjal, sóval addig főzzük, míg elfő a leve. Akkor beleöntjük a szójatejet, és összességében kb. 20 percig főzzük, míg a szemek teljesen megdagadnak. Ha finom állagúra szeretnénk, turmixoljuk. Ezalatt az almát nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A végén belekeverjük a gyümölcscukrot, majd ha kicsit hűlt, a darált mákot és a lereszelt almát is.
2 megjegyzés:
Mint gyakorló ételintoleráns anyuka szeretnélek óvatosságra inteni. Az ajánlások arra épülnek, hogy egy átlagos bélrendszerű gyerek hogyan fejlődik. Ettől nagy eltérések lehetnek. A bélrendszer fejlődését siettetni nem lehet, a korábban adott ételek viszont olyan bélnyalkahartyairritációt okozhatnak, ami csak nagy visszalépésekkel, hosszas diétával hozható rendbe. És meggyőződesem, a legtöbb anyukának fogalma sincs az intolerancia, allergia tüneteiről. Akár 1-1 kis kiutes, foltos arcpirossag, szájnyalkahartyagyulladás, elhúzódó kosztmó, vagy fenéken kiutes is figyelmeztethet, a nem hurkas szeklet, emésztetlen eteldarabok mellett, de ha nem tudjuk, mit kell figyelni, nem vesszük ezeket észre. Es bizony sokszor csak 3 éves kortól lesznek nyilvánvalók a tünetek:asztma, krupp, nem jó immunitás, viselkedészavar...
Én a mai eszemmel mákot, diót, mandulát 3 éves korig semmiképpen nem adnék. De fahejat, zellert, hibiszkuszt, szojat sem. Durva allergének.
Szia Eszter! Köszönöm, hogy írtál.
Sajnos az iskolában ezeket nem tanítják, pedig érdemes lenne külön tantárgyként egy két alapvető információt az emberek fejébe csöpögtetni a gyerek nevelésével kapcsolatban is. Ilyen a hozzátáplálás is, és az allergiák kérdésköre, ami igen nagy átok tud lenni.
Nyilvánvaló, hogy minden gyerek más, és nagyon kell figyelni. Ábel pl. a tejtermékeket nem nagyon bírta, pedig jóval az ajánlott idő után kezdtem bevezetni, akkor is csak savanyítottat, de hagytam, és hosszabb idő elteltével kapott újra, amikor az ekcéma nem jelentkezett.
Egyébként nagyon nem mindegy az ételféleségek származása sem, sokszor a dió pl. azért okoz problémát, mert penészgombák telepednek meg rajta, és nem maga a növény a ludas. A mák amit boltban, itt-ott lehet kapni nagyrészt avas, vén, mint az országút stb.
A hibiszkuszt nem tudtam, hogy okozhat allergiát.
Egyébként azon gondolkoztam, hogy mennyire jó, ha csak jóval később találkozik ezekkel a növényekkel a szervezet, mint pl. a gluténnél is 6-8 hónapos kor között javasolják, mert kimutatott tény, hogy ez esetben kevesebb a cöliákiás probléma.
Persze igen, ha jót akarsz a gyermekednek, nagyon figyelned kell, hogy mit adsz neki, és inkább megvonni ebben a kezdeti időszakában, mint egész életében azután...
Megjegyzés küldése