Zsuzska játékra hívott pár napja, azután pedig Vegalife is. A játék célja, hogy mind jobban megismerjük egymást, és 7 kevésbé ismert dolgot mondjunk el magunkról. Valamikor száz éve már volt egy hasonló bejegyzés, de most direkt nem nézem vissza, majd utána.
Fura dolog ez a játékosdi egyébként, mert "jár az ember szája" amúgy is, de ha kell, az más. Akkor nehéz, és semmi nem jut eszébe, és a hétszer annyi még mindig csak nulla. :)
1. Tériszonyom van, ennek ellenére érdekes módon nagyon szeretek repülni nagy gépekkel. Egyszer vitorlással is próbálkoztam, de végig úgy remegtem, mint a kocsonya. Még Ábel megszületését sem vártam úgy, mint akkor a leszállást. :)
2. Jó a szemem, viszont rossz a fülem. Molnár betegség...
3. Kicsiként arról álmodoztam, hogy mohatetős, fa gerendás passzív házban fogunk lakni valahol Izland környékén, és vízgőzzel fűtünk. (Delta hatás.) Apával azóta is beszéljük időnként, hogy meleg vízzel kellene fűteni a fóliát... vagy strandot építeni oda elénk... :).
4. Szeretek kézműveskedni, de nem varrok túl szépen (vasalni se). Pedig jobb lenne, ha a kreativitás hasznosabb dolgokban realizálódna, mint pl. a kötés, horgolás. Ehelyett raffia kis kosarat tudok fonni, meg helyre királykisasszonyt rajzolni, ha épp úgy hozza a sors.
5. Könnyen megjegyzek számsorokat, kódokat. Sok telefonszám van a fejemben. Mégis akadt olyan pillanat, hogy semmiképp nem tudtam felidézni a PIN kódomat, amit máskor gondolkodás nélkül is beütök.
6. Múlt hét csütörtökig azt hittem "Pesten nincs Mátraháza", de rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Kár, hogy éppen ebben az időszakban történt, és nem hamarabb. Bár nem hiszek a véletlenekben, inkább abban, hogy Isten igazgatja az útjainkat, ezért biztosan oka van.
7. A szülés óta sokat fáj a derekam. Ez arra volt jó, hogy könnyebben megértsem azokat körülöttem, akik különböző erősebb fájdalmak miatt panaszkodnak. Az ember együtt-érzőbbé válik ilyenkor, pedig enélkül is jóval empatikusabbnak kellene lennie. Egy decemberi dolog kapcsán elhatároztam pl., hogy soha nem szabad ítélkeznem (egyébként sem) az utcán, ha számomra furcsán viselkedik valaki, mert sosem lehet tudni, épp mi van mögötte. Hogy nem lóg az iskolából, hanem épp gipszlevételre megy, vagy a néni azért ideges a buszon, mert közben iszonyúan fáj a feje, az az anyuka pedig aki délben is fürdőköpenyben szalad ki a postaládáig, egész éjjel nem aludt, mert...
És akiket játékba hívok? (Fura választásnak tűnhet, de van benne logika, csak nem írom le. Azért nem 7, mert több nem fért bele.)
