Apa a múltkor szántásból hazahozott egy nagy zacskó csicsókát. Valamikor volt nekünk is otthon, aztán Anya nagy örömére egyszer kamaszkorunk közepe felé kihalt, már nem tudom, hogy érte el, mert hogy elég rezisztens fajta. :) Nagyon utálta, akkor még nem tudta, mennyire hasznos a szervezetnek, pedig magas inulin tartalmú és prebiotikus tulajdonságokkal is bír.
Azután kolléganőmtől kaptam, illetve innen-onnan.
Most Ábelnek készítem natúran, szívesen megeszi, főleg, ha egy darab kenyércsücskét is majszolhat hozzá. Persze felnőttek is ehetik, mint krémleves.
Recept nincs hozzá, inkább csak emlékeztetőnek jó. Ötletelésnek, mit is adjunk enni az elején.
Az a lényeg, hogy a picik miatt a csicsóka héját nem elég ledörzsölni, hanem rendesen le kell vágni, úgy viszont olyan lesz, mint a vaj pár perc főzés után. Kis kockákra vághatjuk, pici sóval kb. 10 perc főzés után már turmixolható, vagy villával összetörhető.
Pedig nem bio, csak többnyire egészséges táplálék akar lenni... viszont a név rajtam ragadt.
2013. december 19., csütörtök
2013. december 18., szerda
Napraforgós kölesfasírt
Zöldbab főzelékhez ötletelgettem abból, ami éppen kéznél volt. Frissen nagyon finom lett, ropogós, bár bevallom kifelejtettem belőle a sót. Ennek ellenére jó párat bekaptunk belőle ebédkor.
Hozzávalók:
1 bögre köles
1/2 bögre napraforgómag
1/3 bögre szezámmag
1 tk vegamix
1+3 ek olivaolaj
1 kk só
1 kk vöröshagymapor / kis fej vöröshagyma apróra vágva
1 csokor petrezselyem zöld apróra vágva
1/2 bögre tk zsemlemorzsa
A kölest az olajon kissé megfuttatjuk, hozzáadjuk a vegamixet és a sót. Felengedjük 3 bő bögre vízzel, és kb. 20 perc alatt megfőzzük.
A napraforgómagot és a szezámmagot kávédarálón összedaráljuk, majd a vöröshagymaporral, petrezselyem zölddel együtt a köleshez keverjük.
Vizes kézzel fasírtokat formázunk, majd a zsemlemorzsába forgatjuk őket. Kiolajozott tepsibe tesszük, és kb. fél óra alatt hőlégkeveréssel 180 C-on sütjük (sima sütőben 200 C körül). Félidőben megfordítjuk a fasírtokat, hogy a másik oldaluk is ropogósra süljön.
Kékes
Hajdú Lajos készített egy time-lapse videót Kékesről. Olyan jóleső érzéssel néztem meg, pedig mostanában a Mátra csak azt jelenti, hogy lassan hazaérünk, ha már látom a vonulatait. No de az elmúlt 11 év az csak ott telt, és bizony nosztalgiázva gondoltam erre az egészre.
Egy pillanatra gondolatban ott ültem a buszon, és néztem a be-bepárásodó ablakon keresztül a havas tájat, miközben a busz feljebb, és feljebb kanyargott a mátrai úton. Felvillant a Sástói kilátó, az új kőépület, a kisvendéglő, meg a "lángos kapható" felirat. Aztán tovább döcögtünk az adrenalinpark előtt, és már az akadémiai üdülő "csodaszép" kerítésén keresztül néztem, mekkorát nőttek a fenyőfák. Nyugtáztam előtte, hogy a református üdülő még áll, magamban beköszöntem egy kedves ismerősnek. A busz lassít, a fejembe húzom a sityakot, az orromra a sálat, az ismerős kapu, a sok százszor megtett lépések, az öreg gesztenyefák... Komótosan lépkedek befelé, a hó alatt jég van, nem kellemes a fenékre esés. A korláton még vastagon áll a hó, az ágakat is húzza lefelé a súlya. A levegő friss és hideg. Mélyen beszívom, haladok lefelé a lépcsőn, kanyargok az úttal. Raktározom el az agyamban a természet szépségeit. Egyik percben bolondul lekapom a kesztyűt, és a markomban megforgatok egy marék havat, elvigyorodok, tovább indulok.
A nagy fenyők. Elhúz felettük a szél, az ágak elkezdik dobálni lefelé terhüket, ha nem figyelek a nyakam tele lesz hóval, de nem bánom. Tovább nem megyek.
Képváltás, a kis mazsola felsír, felszaladok, megölelgetem a kis hüppögőt, és mosolygok. Jó csere ez.
Egy pillanatra gondolatban ott ültem a buszon, és néztem a be-bepárásodó ablakon keresztül a havas tájat, miközben a busz feljebb, és feljebb kanyargott a mátrai úton. Felvillant a Sástói kilátó, az új kőépület, a kisvendéglő, meg a "lángos kapható" felirat. Aztán tovább döcögtünk az adrenalinpark előtt, és már az akadémiai üdülő "csodaszép" kerítésén keresztül néztem, mekkorát nőttek a fenyőfák. Nyugtáztam előtte, hogy a református üdülő még áll, magamban beköszöntem egy kedves ismerősnek. A busz lassít, a fejembe húzom a sityakot, az orromra a sálat, az ismerős kapu, a sok százszor megtett lépések, az öreg gesztenyefák... Komótosan lépkedek befelé, a hó alatt jég van, nem kellemes a fenékre esés. A korláton még vastagon áll a hó, az ágakat is húzza lefelé a súlya. A levegő friss és hideg. Mélyen beszívom, haladok lefelé a lépcsőn, kanyargok az úttal. Raktározom el az agyamban a természet szépségeit. Egyik percben bolondul lekapom a kesztyűt, és a markomban megforgatok egy marék havat, elvigyorodok, tovább indulok.
A nagy fenyők. Elhúz felettük a szél, az ágak elkezdik dobálni lefelé terhüket, ha nem figyelek a nyakam tele lesz hóval, de nem bánom. Tovább nem megyek.
Képváltás, a kis mazsola felsír, felszaladok, megölelgetem a kis hüppögőt, és mosolygok. Jó csere ez.
2013. december 9., hétfő
Vadas szószos tészta
Az előbbi bejegyzéssel szorosan összefügg. Talán azért is, mert a répa igen jól termett az idén, és mindenbe lehet tenni, a joghurtba sült krumpli mártogatósnak, salátába, még pogácsába is.
A vadas szósz egyébként gyerekkorom óta különleges kajának számított, ritka alkalmakkor készült, pedig nem nagy munkás étel, nem is túl drága, a szójaszelet is olcsó, nem tudom miért alakult így.
Hozzávalók:
1/2 kg árpatészta
1 kk só
4 db nagyobb sárgarépa
4 db nagyobb petrezselyem gyökér
2 db nagyobb burgonya
1 kis fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
1 pohár szójajoghurt (vagy olajos mag finomra turmixolva)
1 tk mustár
majoránna, őrölt kömény, babérlevél
1 kk só
1 kk vegamix
1 ek olivaolaj
8 szójaszelet
1,5 tk só
1 kk vegamix
1 ek pálmazsír
Az árpa tésztát bő vízben megfőzzük. (Jóval hosszabb ideig készül, mint a hagyományos tészta, de finom ez is, és változatosságot hoz az étrendünkbe.)
A zöldségféléket megtisztítjuk, apróra vágjuk, kevés olajos vízen pároljuk 5-10 percig, majd vízzel felengedjük és fűszerekkel, sóval megfőzzük. Kivesszük a babérlevelet, hozzáadjuk a mustárt, a joghurtot, összeturmixoljuk az egészet. Ha olajos magot használunk, azt érdemes az utolsó percekben összefőzni a zöldségekkel.
A szójaszeleteket közben jó sós vízben megfőzzük, hogy megdagadjanak, majd leszűrjük. Kevés pálmazsír felolvasztva mindkét oldalukat átsütjük. (Ez utóbbi mozzanat ki is maradhat.)
A vadas szósz egyébként gyerekkorom óta különleges kajának számított, ritka alkalmakkor készült, pedig nem nagy munkás étel, nem is túl drága, a szójaszelet is olcsó, nem tudom miért alakult így.
Hozzávalók:
1/2 kg árpatészta
1 kk só
4 db nagyobb sárgarépa
4 db nagyobb petrezselyem gyökér
2 db nagyobb burgonya
1 kis fej vöröshagyma
1 cikk fokhagyma
1 pohár szójajoghurt (vagy olajos mag finomra turmixolva)
1 tk mustár
majoránna, őrölt kömény, babérlevél
1 kk só
1 kk vegamix
1 ek olivaolaj
8 szójaszelet
1,5 tk só
1 kk vegamix
1 ek pálmazsír
Az árpa tésztát bő vízben megfőzzük. (Jóval hosszabb ideig készül, mint a hagyományos tészta, de finom ez is, és változatosságot hoz az étrendünkbe.)
A zöldségféléket megtisztítjuk, apróra vágjuk, kevés olajos vízen pároljuk 5-10 percig, majd vízzel felengedjük és fűszerekkel, sóval megfőzzük. Kivesszük a babérlevelet, hozzáadjuk a mustárt, a joghurtot, összeturmixoljuk az egészet. Ha olajos magot használunk, azt érdemes az utolsó percekben összefőzni a zöldségekkel.
A szójaszeleteket közben jó sós vízben megfőzzük, hogy megdagadjanak, majd leszűrjük. Kevés pálmazsír felolvasztva mindkét oldalukat átsütjük. (Ez utóbbi mozzanat ki is maradhat.)
Zöldséges szósz (8+) barna rizzsel
Valahogy úgy alakult, hogy az utóbbi időben többször nyúlkáltam a mélyhűtőbe instant dolgokért, ürültek is a rejtett fokhagymás tartalékok a Férj legnagyobb bánatára. (Fokhagyma tekintetében olyan az orra neki is, mint egy vadászkutyának, három nap múlva is megmondja, hogy azt ettem, pedig hol van az már...) Volt ebben Mamutos bioboltból származó fasírt, DM-es szójás négyes, Goody-Foody is. Ez utóbbi nagyon ász tud lenni, csak győzze az ember kifizetni, meg nem hiszem, hogy egyébként beltartalmi értékben egyenlő lenne mondjuk egy lencsefasírttal. No, de ha az embernek nincs ideje fasírtot gyártani, csak keres valamit, főleg akkor, ha az alternatíva egyébként tényleg nagyon finom. (Bocs, nem meggyőzni akarok, sem a Vegetárnak reklámot. :) )
A zöldséges szósz egyébként Ábel papijának része, így két legyet ütöttem egy csapásra, sőt hármat. Mert hogy a kunyerálós gyereknek így nyugodt szívvel lehet a tányérról adni olyat, ami nem generál kuc-kucokat, nem fájdítja meg a pocakot, és még egészséges is. 8 hónapos kortól ajánlott az olajos mag miatt.
Hozzávalók:
1 bögre barna rizs
1 tk vegamix
1 kk só
2 szál répa
2 szál petrezselyem gyökér
1 kk vegamix
1/2 kk só
majoránna, babérlevél, őrölt köménymag
1 ek olajos mag
A barna rizst két és félszeres mennyiségű vízben megfőzzük a vegamix-szel és a sóval kb. 45-50 perc alatt.
A répát és a petrezselyem gyökeret megpucoljuk, mossuk, aprítjuk. A sóval és a fűszerekkel megfőzzük, majd a végén hozzáadunk 1 ek kevés vízzel összeturmixolt olajos magot, pl. kesudiót, mandulát, vagy napraforgómagot. Candidásoknak ajánlott inkább az utóbbi kettő. Pár perc főzés után az egészet villával összenyomkodjuk, vagy turmixoljuk.
Készíthetünk hozzá különböző fasírtokat és finom salátát.
A zöldséges szósz egyébként Ábel papijának része, így két legyet ütöttem egy csapásra, sőt hármat. Mert hogy a kunyerálós gyereknek így nyugodt szívvel lehet a tányérról adni olyat, ami nem generál kuc-kucokat, nem fájdítja meg a pocakot, és még egészséges is. 8 hónapos kortól ajánlott az olajos mag miatt.
Hozzávalók:
1 bögre barna rizs
1 tk vegamix
1 kk só
2 szál répa
2 szál petrezselyem gyökér
1 kk vegamix
1/2 kk só
majoránna, babérlevél, őrölt köménymag
1 ek olajos mag
A barna rizst két és félszeres mennyiségű vízben megfőzzük a vegamix-szel és a sóval kb. 45-50 perc alatt.
A répát és a petrezselyem gyökeret megpucoljuk, mossuk, aprítjuk. A sóval és a fűszerekkel megfőzzük, majd a végén hozzáadunk 1 ek kevés vízzel összeturmixolt olajos magot, pl. kesudiót, mandulát, vagy napraforgómagot. Candidásoknak ajánlott inkább az utóbbi kettő. Pár perc főzés után az egészet villával összenyomkodjuk, vagy turmixoljuk.
Készíthetünk hozzá különböző fasírtokat és finom salátát.
2013. december 3., kedd
Hmmm, az a saláta...
Hetekkel ezelőtt készítettem, ennek ellenére a hugom még most is említette igen kellemes jelzők mellett. Pedig nagyon pórias az összetevők tekintetében, nem veri földhöz az embert a hozzávalók beszerzése sem, bármi kimaradhat, és bármivel kiegészíthető.
Akkoriban húzogattuk ki a répát, két nagy szálból egy fél vajling reszelt répa lett, nem kellett sokat kínlódnom az ujjhegyeim védelmével. :)
Hozzávalók:
3-4 szál répa
1 kis fej lilahagyma
1-2 paradicsom
1 marék szezámmag
1 marék napraforgó mag
1-2 ek hidegen sajtolt olaj (nekem dió volt)
1 csipet só
1 csipet gyümölcscukor (candidásoknak sztívia)
pár csepp citromlé
A répát megtisztítjuk, mossuk, reszeljük. A lila hagymát felkarikázzuk, a paradicsomot kockázzuk. Nekünk ez utóbbi is házi volt, olyan jó lédús édes, bár apró, fonnyadás közeli, a termés vége, de pont ezért nagyon finom. Emiatt a citromlevet el is hagytam, elég volt a paradicsom savassága.
A magokat serpenyőben finoman megpirítjuk.
Egy nagy tálban mindezt összekeverjük, megszórjuk a sóval, gyümölcscukorral, és a végén meglocsoljuk némi olajjal.
Kakukkfüves /fokhagymás/ édesburgonya
Na, ez sem recept, inkább emlékeztető, ha később visszanézem.
Ábel miatt mindenfélét próbálgatok, úgyis állandóan azt akarja enni, amit mi, gondoltam ez esetben mi igazodunk. (Na jó, a hétvégi rakott káposztával nem, arra mindenki csurgatja a nyálát erősen, de azt úgyis Anyu csinálta.)
Vettem hát édesburgonyát a szokásos kofánál a piacon. (Nyolcvan-egynéhány éves, de legtöbbször az ötven-egynéhány éves vejét a férjének nézik.) Megtisztítottam, 1 ek olajon 25 pedig sütöttem az Actifry-ban (sütőben hőlégkeverésen kb. fél óra lehet 180 C-on) és a végén megszórtam kevés kakukkfűvel, némi sóval. Egy másik változatban apróra vágott fokhagymát is adtam hozzá pár perccel kikapcsolás előtt.
A kis mazsolának nagyon ízlett, bár ő úgy kapta, hogy a közepéből kinyomogattam a puhább részeket, és enyém volt a "ropogója".
Különböző fasírtok mellé köretnek jó alternatíva.
2013. december 1., vasárnap
Kovászos kenyér
Már néhányadik hete péntekenként kovászos kenyér sül nálunk, mert Szilvi sógornőm most nem eszik élesztőset. A múltkor már fel akartam tenni, hogy azért sikerült jobb változat is a múltkori mérleg nélküli kenyérsütésből. Azóta többször készül már mindenféle változatban, még teljes őrlésű rozslisztes is. Az őrölt köménymaggal kiegészítve lehet igazán finom, és aki szereti némi dióval kiegészítheti.
Finom kenyérke lesz belőle, és a kovásszal való "kínlódás" csak az elején az, azután elég naponta 1x etetni, ha nem kell, elvan a hűtőben, az ember pedig hamar belejön a kezelésébe.
Az eredeti bejegyzés a következő helyen található: ITT.
Annyi a kenyér változatnál, hogy elég 1 ek olivaolaj, és a fűszerek kihagyhatóak.
Finom kenyérke lesz belőle, és a kovásszal való "kínlódás" csak az elején az, azután elég naponta 1x etetni, ha nem kell, elvan a hűtőben, az ember pedig hamar belejön a kezelésébe.
Az eredeti bejegyzés a következő helyen található: ITT.
Annyi a kenyér változatnál, hogy elég 1 ek olivaolaj, és a fűszerek kihagyhatóak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)