2014. június 30., hétfő

Vándordíj

Csiki Judittól kaptam a következő vándordíjat, ami nagyon meglepett. Köszönöm szépen.



1. Miért tartod fontosnak a blogod?
Az emberek igen kis százaléka foglalkozik azzal, hogy a tápláléka egészséges-e, vagy sem. Ennek nagyrészt az az oka, hogy nincs információja arról, hogy ennek milyen mélyre ható következményei lehetnek. Ráadásul azt sem tudja, hogyan lehet változtatni, hogyan lehet egészségesebb ételeket készíteni. Sok összetevőt soha nem is kóstolt, és nem tudja, hogy azok milyen finomak is lehetnek, és jó alternatívái sok slágerterméknek. Pl. lehet nagyrészt lúgosító gabonából gofrit sütni, piskótát tojás nélkül hajdinából, tejfölt olajos maggal helyettesíteni, csak növényekből ízeset készíteni... Reménykedem benne, hogy tudok ötleteket nyújtani tejallergiásoknak, gluténérzékenyeknek, candidásoknak is. Néha csak úgy jár a szám, a gyerekről, vallásos témáról, ami hátha felüdít valakit.

 2. A blogod neve bulváros, hiteles vagy személyes?
Inkább személyes, az egyik volt kollégám adta viccből, mikor először kóstolgatta az ételeimet. A blog évekkel később indult.

3. Témáid terv szerint választod vagy az élet hozza?
Többnyire az élet hozza. A piacon a kofa, nyáron a kert, egy kedves barát, vagy szomszéd, az Isten adta jó idő. Mert hogy többnyire növényi alapanyagokat használok, és ha épp a zöldbab nő a kertben, akkor készül főzelék, saláta, rakott zöldbab és a többi... :)

4. Képeid a témához keresed vagy néha fordítva?
Többnyire a téma van előbb, azért ritkán fordítva is előfordul.

5. Mit közvetítsen a blog: értéket, információt?
Jó, ha mindkettőt tudja, hiszen akkor van haszna. Bár olykor az ember - a másoknak egyébként lényegtelen - örömeiről, siralmairól is hangot ad. Ettől picit személyesebb, érthetőbb lesz. Persze mértékkel.

2014. június 24., kedd

Meggyes -mákos pite

Anya a múltkor rengeteg meggyet kapott, így kreált egy nagy tepsi meggyes-mákos pitét, ami úgy fogyott el, mintha nem is lett volna. Kisülés után mire hazaért a szomszédból, már egy egész sornak hűlt helyét találta. :)
Most pénteken úgy gondolta megismétli két tepsivel, lesz úgyis rá jelentkező. Hát volt. Még én is, hogy nekem meg barna tésztából süssön egy adagot, mert tényleg nyálcsurgató volt. 
Ő általában omlós, linzer tészta szerű alapot használ több féle sütinél. A habos diósnál és a habos kókuszosnál is pl. Én inkább egy vegán változatot kevertem be neki, ez nem olyan omlós, de nem is vártam el tőle, a mák és a meggy úgyis viszi.

Hozzávalók:
40 dkg tk liszt
300 ml 100%-os gyümölcslé / növényi tej
6 kanál oliva olaj / 50 g kókuszzsír
2 ek gyümölcscukor / 40 sztívia csepp
2 ek kukoricadara
2 ek zabliszt
1 ek lenmagpehely
1 cs sütőpor (foszfátmentes borkő)

1 kg magozott meggy
1,5 bögre darált mák
1-2 ek gyümölcscukor / nyírfacukor
 
A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd beleöntjük az olajat, és a gyümölcslé nagy részét. (A meggy levét érdemes használni.) Ha a tészta kívánja a teljes folyadékmennyiséget hozzáadhatjuk, a liszt minőségétől függően igényelhet többet-kevesebbet.
Amikor összeállt a tészta, a 2/3-át ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, és egy magas falú zsírpapírral kibélelt tepsibe helyezzük. 15 percig sütjük. Ezalatt kinyújtjuk a tészta maradékát, ez lesz a süti teteje. A 15 perc eltelte után a mákot gyorsan egyenletesen eloszlatjuk a félig sült tésztán. Rárétegezzük a levétől részben kinyomkodott meggyet, megszórjuk kevés cukorral, a tetejére kerül a tészta 1/3-a. Együtt még 20-25 percig alacsony hőfokon sütjük, míg kissé megpirul.


2014. június 16., hétfő

Pizza

Vannak időszakok, amikor úgy bekattan az emberben, hogy pizzát, hamburgert, vagy sült krumplit enne, vagy általánosságban valami jó egészségtelen kaját. Aztán ha sikerül, elkészíti magának finom és egészséges formában. Legutóbb, mikor a Corner-es pizza félujjnyi vastag sajtréteggel érkezett a többieknek, érlelődött meg bennem a gondolat, hogy ideje vegán sajtkrémet készíteni.
A másik fajtából én is ettem, és nem is rossz, de összehasonlíthatatlan a frissen sült barna tészta és a sok zöldség együtt. A sajtkrém megpirulva kifejezetten fenomenális, bár senki ne várjon totális sajt ízt, mert az nem űberelhető. Már csak azért sem, mert a sajt addiktív, bár nagyon kevesen tudnak róla, a tejben lévő kazein lebontása okozza. Ezek kívül nehezen emészthető, magas a só és zsírtartalma is, nem is szólva a gazdaállat kérdéses egészségi állapotáról.

Hozzávalók: (2 tepsire való adag)

PIZZATÉSZTA:
50 dkg teljes kiőrölésű liszt
10 dkg fehér liszt
360 ml víz (amennyit felvesz)
2 ek olivaolaj
2 dkg élesztő
1 tk só
1 tk méz

Ha van kenyérsütő gépünk, a tésztát abban kidolgoztatjuk, vagy kézzel jó alaposan összegyúrjuk. Kinyújtjuk, zsírpapírral kibélelt tepsibe tesszük, hagyjuk pihenni fél órát.


FELTÉT:
Zöldségek: Brokkoli, gomba, tv paprika, paradicsom, hagyma, cukkini

Bármilyen más fajta gabonakolbász is jó, a Vagabondé is pl, de leggyakrabban ezt használom, finom is, magyar is, nem méregdrága, nem utolsó sorban házhoz jön, mert a sógornőm hozza kérésre. :) Akinek egyébként ma van a születésnapja, így ezúton is kívánok neki nagyon sok boldog születésnapot!
A cukkinit nem nagyon szeretem, de legutóbb felvágtam karikákra, és megforgattam egy kis magyaros fűszerkeverékben, úgy tettem a tésztára. Finom volt.
A zöldségeket tisztítjuk, felvágjuk, a tésztára igazgatjuk, a gabonakolbászból közé morzsálunk egy darabot.
Erre paradicsomszószt nem teszünk, mert a sajtkrémmel együtt, már nem sül át.


VEGÁN SAJTSZÓSZ:
1/2 csésze hántolt napraforgó
1/4 csésze zabpehely
kicsit kevesebb, mint 1 csésze víz
1/4 citrom leve
1 gerezd fokhagyma
1 tk só
1/4 pritaminpaprika 
1 ek sörélesztőpehely

A napraforgót kevés vízzel turmixoljuk, majd hozzáadjuk a a zabpehelyhet, a citromlevet, fokhagymát, sót, pritaminpaprikát. Addig turmixoljuk, míg finom szósz nem lesz. A vizet lassan adagoljuk addig, míg sűrű, de önthető krémet nem kapunk, amelyet egyenletesen ráöntünk a pizza tésztára, és óvatosan eligazgatunk a zöldségek tetején. Forrás: Balázs Katalin - Kiss Balázs: A Biblia a helyes táplálkozásról c. könyv. 

Közepes hőfokon 45-50 percig sütjük, míg a szósz szépen meg nem pirul a tetején, és a tészta is átsül.





Goffri alma-eper szósszal

A keddi nagy eperlekváros menet után maradt valamennyi nyers gyümölcs is. Terveztem sütit, krémet, turmixot, szószt... Aztán a legtöbb "hammbekaplak" módszerrel jutott egyszerűen a pocakba. Mert úgy a legfinomabb.
Az almás változat gofri mellé készült, aminek a tésztájában most több volt a hajdina, mint egyébként, és így is működött. Szerencsére a hugicám őrölt nekem fél kiló hajdinát, amire már nem maradt volna időm, mikor hazajöttünk, így bátran használhattam a tésztába. Hasonló, mint a kókuszos, de se kókusz, se rozs nem volt benne. Majd 1x lemérem pontosan, és posztolom.

A szószt nem turmixoltam, mert nem akartam zajongani, egyszerűen összetörtem az epret villával, az almát pedig lereszeltem a gyümölcsreszelőn. Ha valaki teltebb ízt szeretne, kesudiót turmixolhat hozzá, én akkor csak a friss gyümölcs ízre vágytam. Ez se recept, csak ötletadó.

Hozzávalók:
20 dkg eper
1 nagyobb alma
1 ek gyümölcscukor / pár csepp sztívia
vaníliapor
citromfű levél

A gyümölcsöket megmossuk, az almát meghámozzuk. Az epret villával összetörjük, az almát lereszeljük, és a kettőt összekeverjük. Hozzáadjuk a gyümölcscukrot és a vaníliát. Candida betegek használjanak nyírfacukrot, vagy sztíviát. Citromfűlevéllel díszítjük.


2014. június 5., csütörtök

Barackos gírz 6+, 8+



Mindig agyal az ember, hogy mit kéne adni a gyereknek. A múlt héten egyik bejegyzés alatt elgondolkoztam azon, hogy  komolyan, a cici a legjobb "találmány" gyermeketetés céljából, mert ott van bármikor, nem kell melegíteni, mindig megeszi a gyerek. Tökéletes az összetétele, egészséges, tápláló, és nem utolsó sorban viszonylag tiszta. Nem keni össze vele az etetőszéket, a kanapét, nem repül a kanálból a kaja, amibe aztán a kisokos beletenyerel, és boldogan keni, ahol csak éri... :) Nem kell gondolkoznod azon, hogy ugyan megeszi-e, és hogy megfelelő-e a fehérje tartalma, vagy elegendő ásványi anyagot viszel-e be vele a szervezetébe. Persze egy idő után nem elég, mostanra inkább már csak immunanyag átadás és bújás, megnyugvás. Ellenben agyalhatok rajta nap mint nap, mit együnk.
Persze ez utóbbi is lehet cuki, ahogy tátja a kis csipogóját, vagy épp megrázza a fejét, ha jön a kanál, mert még van a szájában. Sőt olykor az is, ha szétmarcangol egy darab kiflit, vagy krumplit, és keni szét a házban, azután csodálkozva nézi, hogy az anyja mit puffog már megint. Neki meg kell tapasztalni, rá kell jönni, hogy működik, mi miért van. Ha ezt megértem, már könnyebb a vele való bánás.

A barackos gríz is egy egyszerű étel. A grízt meg kell főzni vízben (vagy babatejben), majd hozzá adni az anyatejet ha hűlt, és összekeverni kevés cukormentes baracklekvárral. Bár pár hét, és jön a sárgabarackszezon, a legjobb lesz friss barackkal.
Sárgabarackkal 8 hónapos kortól adható, az őszibarackot már 6 hónapos kortól már kínálhatjuk.

Hozzávalók:
1 ek tönkölybúzadara
1 dl víz szűken
pár kanál anyatej
1 ek baracklekvár vagy 1 érett barack
1 pici vanília

A búzadarát hozzáadjuk a forrásban lévő vízhez, és sűrű kavargatás mellett a vaníliával megfőzzük. Amikor kissé hűltebb, hozzákavarjuk az anyatejet, majd a baracklekvárt is.
Télen keverhetünk bele némi almát a vitamintartalom növelése céljából.


2014. június 3., kedd

Vegán krumplipüré 6+

Mikor Ábel még egészen pici volt, a krumpli nem volt a kedvence, ellenben az avokádót nagyon szerette. Kenyérrel számára a mennyei mannák közé tartozott. Amióta ilyen "nagyfiú", (15 hónapos) külön eszi a kenyeret, és néha elvisz egy-egy nagy darab avokádót. Egyébként mindennel így van. A pizza tészta sem kell neki, ha az "anyagos", inkább visszaadja, vagy körberágja. Próbáltam már neki vajas kiflit adni úgy, hogy "begombócoltam" a vajat, de a második falatnál már kiköpte, mert rájött. :)
Azért nem fog éhen halni, nem is erőltetem tovább ilyenkor, csak jobb szeretném, ha máshogyan lenne.
Amikor még nem született meg, akkor járt az agyamban, hogy majd az én gyerekem mindent (növényit) megeszik, mert hozzászoktatom, és nem lesz hisztis, mert nem hagyom, és következetesen fogom nevelni, étkezések között iszik, de nem eszik, stb. Aztán elmentünk a boltba egyszer, kétszer, hússzor, és Anya már gondolkodás nélkül tömi a gyerek szájába a perecet, hogy a pénztárnál ne üvöltsön a hátán, mert az előírás az ilyen kis kölyköknél. A kenyér után mindig szomjan akar halni, hát adok neki, mert szinte máskor nem is hajlandó inni (szerencsére még szopizik). Meg ilyenek... 
Ekkor elgondolkodom, hogy is jutottunk idáig, és bizony rájövök, hogy bár elég jól tudtam, hogy mire vállalkozom, még így is voltak nagy meglepetések, és idegőrlés felsőfokon. (Mert valóban a gyereked türelemre tanít a legjobban.) Mégsem fogtam fel igazán, hogy bizony minden gyerek egy önálló kis lény, aki bizony már akarattal születik (de még milyennel), és sosem azt csinálja, ami a szülő szerint logikus. Mert számára minden új, mindent tanul, nincsenek előismeretei, és eleinte nagyon nyitott az idegenre, azután ahogy fejlődik, lesz egyre óvatosabb. Így van ez a kajakóstolgatással is.
Aztán ahogy haladnak a napok, csak felderül, mert olykor kevesebb a hiszti, többet megért, és hajlandó is máshogyan csinálni, de ez egy igen lassú folyamat. Anya is tanul közben, jó sokat, öntelt magáról, türelmetlen feléről ettől a nagyon pici, de szívemnek legkedvesebb kis lényétől a világnak.

Hogy hol van itt a krumplipüré? Nos, máskor készült. :)
Egyszerű, mint a faék, és annak ellenére, hogy nem tejes, vajas, nagyon finom. Ez is inkább ötletadó, mint recept.

Hozzávalók:
1-2 szem burgonya
1/2 érett avokádó :)
1 halovány csipet só

A burgonyát megfőzzük a kevés sóval bő vízben (héjában lenne a legjobb), jó melegen villával összetörjük. Majd az avokádót is hozzátörjük, alaposan elkeverjük a kettőt.
Ha a pici szereti, később uborkát is reszelhetünk hozzá. Vagy utána egy darab édesköményt kaphat rágcsálni.