Gitta a blogján épp most tett fel hasonlót. (Ja, megírtam félig, csak nem postoltam. Vagy két hete volt.) Örülök, hogy látok bejegyzéseket, mert a régi arcok valahogy elmaradoztak. Pont a napokban gondolkoztam ezen, és nézegettem meg az I. VGB (vegablogger) találkozón készült fényképeket. Szilda, Vajaspánkóék, KatAnyaka, Siccike, VegaVera, Napmátka Ildikó, Dulmina, Lét-tudatos Reni... és még persze sokan mások, de most ez jutott eszembe. Egészen más jellegű volt a légkör, sokat reagáltunk egymás bejegyzésére, valahogy mostanában ez pl. elveszett. Még a "nagymenő" blogokon is újabban olykor alig-alig árválkodnak megjegyzések, ami meglepő.
Persze nekem is kevesebb lett az időm, ahogy változott a világ körülöttem, és megjelent a kis mazsola az életemben, megértem, ha valaki azt mondja, azt sem tudja hová kapjon. Mégis javaslom, hogy egy picit nézzen körbe magánál, gondolja végig a napjait, mert (a tapasztalat mondatja velem) olykor tudattalanul telik-telik az idő nagyon haszontalan dolgokkal, neten nézelődéssel, tévébámulással, pletyizéssel. Nekem is ritkán jut eszembe, hogy az idő is egy ajándék, amellyel ugyanúgy el kell számolni a Jó Istennek, mint az egyéb képességeinkkel, hogy jól kamatoztattuk-e vajon... (Mt 25,14-30) Szükségtelen magyarázkodásba kezdeni, annak semmi értelme, inkább két mondatban kérj föntről segítséget.
Visszakanyarodva a turmixhoz, tavaly is készült kicsit másképp, nagyon finom, és pofonegyszerű. Csak türelem legyen a meggy magvaláshoz. :)
Hozzávalók:
1/2 kg meggy
20 dkg eper
2 marék kesudió / mandula
vanília
pár csepp sztívia / méz
A meggyet kimagozzuk, az epret lecsumázzuk. A kesudiót finomra turmixoljuk 2 dl vízzel és egy darab
vaníliával, azután a többi hozzávalót is beletesszük. Ízlés szerint
adunk hozzá még némi vizet.
Candidások kesudió helyett mandula és szezámmag keverékét használják sűrítésül. És fogyasszanak hozzá kölesgombócot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése