Mikor Ábel még egészen pici volt, a krumpli nem volt a kedvence, ellenben az avokádót nagyon szerette. Kenyérrel számára a mennyei mannák közé tartozott. Amióta ilyen "nagyfiú", (15 hónapos) külön eszi a kenyeret, és néha elvisz egy-egy nagy darab avokádót. Egyébként mindennel így van. A pizza tészta sem kell neki, ha az "anyagos", inkább visszaadja, vagy körberágja. Próbáltam már neki vajas kiflit adni úgy, hogy "begombócoltam" a vajat, de a második falatnál már kiköpte, mert rájött. :)
Azért nem fog éhen halni, nem is erőltetem tovább ilyenkor, csak jobb szeretném, ha máshogyan lenne.
Amikor még nem született meg, akkor járt az agyamban, hogy majd az én gyerekem mindent (növényit) megeszik, mert hozzászoktatom, és nem lesz hisztis, mert nem hagyom, és következetesen fogom nevelni, étkezések között iszik, de nem eszik, stb. Aztán elmentünk a boltba egyszer, kétszer, hússzor, és Anya már gondolkodás nélkül tömi a gyerek szájába a perecet, hogy a pénztárnál ne üvöltsön a hátán, mert az előírás az ilyen kis kölyköknél. A kenyér után mindig szomjan akar halni, hát adok neki, mert szinte máskor nem is hajlandó inni (szerencsére még szopizik). Meg ilyenek...
Ekkor elgondolkodom, hogy is jutottunk idáig, és bizony rájövök, hogy bár elég jól tudtam, hogy mire vállalkozom, még így is voltak nagy meglepetések, és idegőrlés felsőfokon. (Mert valóban a gyereked türelemre tanít a legjobban.) Mégsem fogtam fel igazán, hogy bizony minden gyerek egy önálló kis lény, aki bizony már akarattal születik (de még milyennel), és sosem azt csinálja, ami a szülő szerint logikus. Mert számára minden új, mindent tanul, nincsenek előismeretei, és eleinte nagyon nyitott az idegenre, azután ahogy fejlődik, lesz egyre óvatosabb. Így van ez a kajakóstolgatással is.
Aztán ahogy haladnak a napok, csak felderül, mert olykor kevesebb a hiszti, többet megért, és hajlandó is máshogyan csinálni, de ez egy igen lassú folyamat. Anya is tanul közben, jó sokat, öntelt magáról, türelmetlen feléről ettől a nagyon pici, de szívemnek legkedvesebb kis lényétől a világnak.
Hogy hol van itt a krumplipüré? Nos, máskor készült. :)
Egyszerű, mint a faék, és annak ellenére, hogy nem tejes, vajas, nagyon finom. Ez is inkább ötletadó, mint recept.
Hozzávalók:
1-2 szem burgonya
1/2 érett avokádó :)
1 halovány csipet só
A burgonyát megfőzzük a kevés sóval bő vízben (héjában lenne a legjobb), jó melegen villával összetörjük. Majd az avokádót is hozzátörjük, alaposan elkeverjük a kettőt.
Ha a pici szereti, később uborkát is reszelhetünk hozzá. Vagy utána egy darab édesköményt kaphat rágcsálni.
4 megjegyzés:
Szia Brigi!
Jól olvasom, hogy Ábel eszik tejterméket - vajat -? Tojást is? Nálunk Ádi egyelőre (majdnem 14 hónapos) vegán. Amíg tudom tartom ezt, aztán jöhet a tojás és a vaj, na meg a sajt, de minél kevesebb! Kitartást, hasonlókat élek át én is! Mondjuk Ádi nagyon jó étvágyú és mindent megeszik, amit adok neki! :)
Jól. Bár a vajjal úgy vagyunk, hogy már kóstolt belőle vagy két mg-ot.
Ábel nem vegán, bár nagyrészt növényit eszik, olykor kap kevés bio tejfölt, túrót. Tojást nem igazán, esetleg ha a mama féle pogácsában, ha van, vagy néha a galuskából egy egy falatot. Sajt még nem igen volt, és remélem is, hogy soha nem kedveli meg. A férjem húsevő, ebből kifolyólag a gyerek is kapott már sajnos. Mindig hisztis vagyok, ha azt eszik, a családtagok már tudják előre. Szerencsére nem sokat, és úgy veszem észre, nem is nagyon rajong érte.
A lakto-ovo vegetáriánus vonallal semmi bajom gyerek szinten, ha az ellenőrzött/ismert helyről van, mértékkel.
Sajnos Ábelnél a hüvelyesek bevezetése nagyon elhúzódott, mert irtó hasfájós még mindig. De tegnap és ma tofus barna rizs fasírtot evett, és kisebb ordításoktól eltekintve jól vettük az akadályokat.
Örülök, hogy tudod tartani a vegánságot. Sajnos Ábel kis kákabélű. Mivel iszonyú sokat mozog, ledolgozza az összes kalóriát, állandóan megkapom a védőnőtől, hogy "cingi". Néha nagyon jó étvágyú, de többnyire csak eszik valamennyit, és menne dolgára. A BLW nekünk pl. ezért nem működik, mert ha rajta múlna, átlátszó lenne a gyerek. :)
Köszi a biztatást, majdcsak. :)
Remélem javult a helyzet! :) Még csak most olvastam a válaszodat!
Ádi továbbra is tartja a jó étvágyat, bár nemrég átesett élete első betegségén (megfázás) és kicsit megváltozhatott az ízérzékelése, de szépen lassan visszatérünk a régi kerékvágásba. Most úgy érzem kicsit kifinomultabban eszik és nem úgy fal, mint előtte! :) Sokat mozog ő is, de elég masszív, zsurmó gyerek. Tartjuk a vegánságot, bár éppen írtam a blogomon róla, hogy nem tudom meddig lehet tartani... Majd meglátjuk! http://www.zizikalandjai.com/tag/hozzataplalas
Haladtunk. A vajat úgy magában megenné (értsd összenyalná és szétmarcangolná), ha odaadnám a kezébe, és hagynám, hogy elszaladjon vele. :) Állatiból néha tejföllel habart főzelékeket, és túrót eszik leggyakrabban, persze emiatt nem tartanak plusz egy tehenet a Zöldfarmosok... :) Mivel többnyire együtt eszünk ilyeneket, legtöbbször kesu/napraforgó a sűrítőanyag, néha plusz barnarizs pehely.
Nagyon jó, hogy így tudtátok tartani eddig, remélem, hogy sikerül tovább is. Persze ez a környezettől függ, mennyire van féltős nagymama, cukrosbácsi nagyapa stb., aki a "nemtudodnemfáj" elvet alkalmazza, és "jóttesz" a gyerekkel.
Megjegyzés küldése