2011. október 24., hétfő

Még puding

Tegnap este Anyával nekiálltunk pudingot készíteni, mert... van ilyen. Ő a tejes változattal, én a növényi tejessel munkálkodtam. Ez utóbbi színes lett, "epres" és aszalt ribizlivel, illetve mandula forgáccsal kevertem össze, mert hiányoltam az ízéből valamit, amikor elkészült.
Készíthető puding porból, de keményítőből is különböző ízesítéssel. Ez utóbbinál szín nyerhető pl. egy kiskanálnyi bodza lekvár, vagy fekete ribizli szörp hozzáadásával, így természetes az is.
Aztán nézelődtem, hogy ez vacsorára nem lesz elég, így kiegészítettem kukorica pehellyel és gyümölcsökkel. A Spár Vitalis márkáját (kösz, hogy sas szemmel kiszúrtad!) használom, amiben nincs cukor, ha néha erre vágyom. Árpa malátával édesítik.
A keményítős arányt, illetve az elkészítést nem írom le. A múltkor részleteztem itt, a zacskós változaton pedig úgyis rajta van az elkészítés módja.
Nem is tudom igazán, hogy miért írok erről, mert egyébként a puding nem a legegészségesebb ételek közül való.
Olykor azonban sütemény helyett jól esik, és ártani sem árt. Időnként előfordul, hogy vágyom valami ilyesmire. El kell készíteni. A múltkor a világ összes reform kajája jöhetett volna, de Csilla ott forgatta előttem a gombócot. Kénytelen voltam egyet megenni. Fehér lisztes volt, de szerencsére cukor nem volt benne. Utána nem is voltam éhes. Az ember agya nagyon furcsán működik. :)

Nincsenek megjegyzések: