2009. március 31., kedd

Hajdina reggelire

A változatosság gyönyörködtet. A hülye közmondások meg mindig tele vannak igazsággal :)

Most, hogy pár napja itthon vagyok, nyugodt, változatos, szemet gyönyörködtető reggeliket fogyaszthattam el. Nem ám kását aprított gyümölccsel rubbermaides (30 év garancia megesz) dobozból. De nem ám! Kását, aprított gyümölccsel, tányérból! :)

Csúfolódok magamon, mert ez a hajdina valóban semmiben sem volt másabb, mint bármelyik munkahelyi reggelim, csak ráérősen fogyaszthattam el.
A hajdinával nehezen barátkoztam meg a jellegzetes íze miatt. Amióta máshogyan készítem el, sokkal finomabbnak találom, de lehet, hogy csak hozzászoktam az ízéhez.

Hogyan készül?
Forrásban lévő vízzel le kellene önteni, lefedni, és 10 perc múlva leönteni róla a vizet, majd tovább főzni, mert állítólag ilyenkor keletkezik egy olyan anyag, ami káros a szemünknek.

Miután hajlamos vagyok ott felejteni a tűzön, azt találtam ki, hogy először megpörkölöm, mint a rizst szoktuk. Jó 5 pecig rázogatom tűz fölött, míg szépen kihasadnak, megsötétednek a szemek. Ezalatt felrakok lábasban vizet, amit, mikor felforrt, egyszerűen ráöntök a hajdinára.
Kézre vigyázni, mert felcsap a gőz!
Elzárom a gázt, lefedem 15 percre, és készen is van. Azután szoktam róla leönteni a levét, esetleg átmosom még egy kis vízzel.
Általában 1 adag hajdinához 2,5 adag vizet lehet számolni, de a fenti megoldással kb. háromszorosát szoktam.

Vagy 5 kanál hajdinát raktam az edény aljára, megszórtam szezámmaggal, lenmaggal és darált dióval. Tettem hozzá gyümölcsöket is, és pár szelet kókuszt.
Akinek hiányzik, tegyen hozzá még egy kanál mézet, ahogyan az öcsém szokta.

2 megjegyzés:

Renata Kalman írta...

Én is forrázom a hajdinát. Hasonló módszerrel, mint Te, de valamikor nem külön forralom hozzá a vizet, hanem rajta forr fel, amit aztán leöntök, s frissel folytatom újra.

Bridge írta...

Biztosan így is, úgy is jó, csak öntsük le :)