Kölestésztával rakott padlizsán

A sógornőméktől mindenféle finomságokat kaptunk karácsonyra. A csomagban volt egy kölestészta (Édenes) is. Pénteken kipróbáltam. Hamar megfőtt, szépen meg is hízott, nem volt túl ragadós, bár kicsit fura volt a szaga.
Padlizsánnal raktam össze, és magtejföllel öntöttem le. A férjem, mikor meglátta, azt mondta először, hogy nem éhes, de aztán szó nélkül megette, még azt sem mondta, mint a levesnél: - Nem hiányzik ebből valami, paprika, bors, vagy hús!? :)
A gabonakolbászt sajnos kifelejtettem, Flóra nagyon türelmetlenkedett, és nem figyeltem, pedig elbírta volna az ízt.

Hozzávalók:
2 db padlizsán
2-3 ek olivaolaj
2 ujjnyi gabonakolbász karika
200 g kölestészta (spagetti)
1 ek vegamix
1 tk só
bazsalikom

1 marék kesudió
1 marék napraforgó mag
1 csipet só
1 marék sörélesztő pehely (elhagyható, candidásoknak ne)
1 darabka kaliforniai paprika (elhagyható)

A tésztát sóval és vegamix-szel kifőzzük kb. 10 perc alatt. Leszűrjük. A magtejfölt az utolsó 5 összetevőből turmixszal elkészítjük annyi vízzel, hogy sűrű mártást kapjunk.
A padlizsánt megtisztítjuk, ujjnyi szeletekre vágjuk, és kiolajozott jénai aljára helyezzük. Megszórjuk bazsalikommal, sóval. Rámorzsoljuk a gabonakolbászt, ráöntjük a tésztát, eligazgatjuk, majd nyakon öntjük a magtejföllel. A jénait lefedjük. Közepes hőfokon addig sütjük, míg a teteje kissé megpirul.
 

Spenótos kenyérlángos

(Avagy mi legyen a spenótmártással, ha rájön az ember, hogy nem igazán szereti... )

Szoptatás közben ezerrel járt az agyam, hogy mit készítsek ebédre, ami kevés munkával jár, hamar megvan, Ábel is eszik belőle, meg az Apja is, nem fáj tőle a Flóra hasa, ha megeszem, és van is itthon hozzávaló. Felötlött a kenyérlángos, azt Ábel napokig hajlandó lenne enni. De mi legyen a spenóttal, amit előző nap készítettem először?

Anya sosem főzött spenótot, nem szerette, így ránk sem akarta erőltetni. Egyszer már próbálkoztam vele egy Kurma Dászás recepttel, de azt vitte a paradicsom és a csicseriborsó. Ezt a receptet meg a sült sajt. :) Így már egészen ízletes volt, a férj is megette szó nélkül. (Illetve előtte volt szó, hogy: Muszáj ezt?!  Kóstolás után már nem.)

A kenyérlángos tésztájának receptjét a hugomtól kaptam, ő meg a vőlegénye anyukájától. Érdemes kipróbálni natúr tésztaként kisütve, és vékonyra karikázott lila hagymával, tejföllel enni, úgy is nagyon finom. Vagy pl. karfiolkrémmel.

Hozzávalók:

A kenyérlángoshoz:

50 dkg liszt (30/20 tk/finom)

1 dl olivaolaj

250 ml víz

1/2 tk só

1 kk cukor

2 dkg élesztő

A száraz hozzávalókat összekeverjük, hozzáadjuk az olajat, belemorzsoljuk, majd a vízzel összegyúrjuk a tésztát. Fél órát kelesztjük, kinyújtjuk vékonyra. Zsírpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, újra kelesztjük, villával sűrűn megszurkáljuk.

A spenótmártáshoz:

1/2 csomag mirelit paraj

1 kk só

1 kis fej fokhagyma

1 doboz rizstejszín

1 ek tk liszt

A parajt felolvasztjuk, felfőzzük a sóval és tört fokhagymával, hozzáadjuk a tejszínbe kevert lisztet. Összefőzzük, hűtjük.

Megkenjük vele a kenyérlángos tetejét, reszelünk rá sajtot (Violife pl.) és fél óra alatt ropogósra sütjük.

Valami jármű mindig kell láb alá... :)

Csirkés pogácsa ;)

Vegán recept, csak Ábel miatt madárka és fenyőfa formájú szaggatókkal dolgoztam. Finom lett. A sütőzsír lehet margarin, a joghurt bocis is, a lenmag a tojást pótlandó. Csak akkor nem vegán  a pogácsa.

Hozzávalók:

60 dkg liszt (40 dkg tk, 20 dkg finomliszt)

25 dkg kókuszzsír (sütő tégla)

2 doboz szójajoghurt

1 ek lenmagpehely

1 tk só

1 kk méz

2 dkg élesztő

tetejére: növényi sajt, szezámmag, köménymag stb. ízlés szerint

A lisztet a sóval és lenmagpehellyel elkeverjük. Hozzáadjuk a mézet, az élesztőt és a zsiradékkal eldolgozzuk. Azután beleöntjük a szójajoghurtot és alaposan meggyúrjuk a tésztát.

Lisztezett felületen kinyújtjuk a tésztát, megszórjuk magokkal, amiket a sodrófával belenyomkodunk, majd kiszaggatjuk, és zsírpapírral kibélelt tepsibe helyezzük. Rövid ideig kelesztjük, majd forró sütőben fél óra alatt közepes hőfokon sütjük.

Rakott brokkoli barna rizzsel

Ha valaki ódzkodik a  szójától, szejtánból nagyon jó "húspótló" készíthető. Jó leírást találhatsz pl. Veszternél róla. Jó lehet Goody-Foody-val is, vagy gabonagömböccel.

Mi Ábellel raktuk össze viszonylag gyorsan, Ő a forró rizs kivételével mindent alaposan megmarkolászott, közben kommentálta, hogy ezt azért teszem bele, mert... és eligazgatom, hogy jobb íze legyen... a hagymát is ő pucolta, remélte, hogy fel is szeletelheti, de mondtam, hogy sietünk. ;)

Tejföl helyettesítésére nagyon jók a magvak. 1 marék kesudió és 1 marék napraforgó mag kevés vízzel és egy csipet sóval összeturmixolva mehet a tetejére.

Hozzávalók:

1 bögre barna rizs

1 fej brokkoli

1 kis fej vöröshagyma

10 dkg búzahús vagy szójakocka, esetleg gabonagömböc

1 dl tejföl / növényi tejföl

1 ek olivaolaj 

1 tk vegamix

A barna rizst 2,5szeres vízben 50 perc alatt kevés sóval és vegamix-szel megfőzzük.

A vöröshagymát felaprítjuk, a brokkolit rózsáira szedjük. A búzahúst felkockázzuk.

Egy jénai tálat kikenünk olajjal, beleöntjük a rizst, a búzahúst, a brokkolit, és a hagymát. Összekeverjük. A tetejét megkenjük a tejföllel, és 35-40 percet közepes hőfokon sütjük.

Tejszínes gombás tönkölytészta

Amikor a szoptatós anyuka agyal, hogy mi is fér bele a menübe... milyen lesz ez hagyma nélkül... :)

Hát jó. Finom lett.

Hozzávalók:

1/2 kg barna csiperke

2 doboz rizstejszín

1 ek olivaolaj

1/2 ek vegamix

1/2 ek tk liszt

1/2 kk só

friss petrezselyemzöld

1/2 kg teljes kiőrlésű tönkölypenne

A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük, sózzuk, fűszerezzük, kevés olajon sütjük, miután elfőtte a levét. Megszórjuk a liszttel, felengedjük a tejszínnel, összeforraljuk.

Kifőzünk hozzá fél kg tésztát, azon melegében tálaljuk. A tetejét szórjuk meg friss petrezselyem zöldjével.

Mákos muffin

Ábel nyalogatja a rendelésére formában készült muffinokat: - Ez olyan piskótaszejű. - közöli, és elrobog vele.  Egyébként eszembe nem jutott volna ebbe a szilikonformába tenni, de a gyerek pakolt a konyhaszekrényben... 

Meglepően mutatósak maradtak sülés után, és könnyen ki lehetett szedni, pedig a műanyagosnál vettem a Csepeli piacon fürdő"golyók" készítéséhez.

Az íze is jó lett, a férj szerint is, ami hajdinás tésztánál jelentős dicséret. A sztívia ízét sem érezni ki. Eden-esből 60 csepp körül használtam. Dr. Chen patikásból kb. 40 csepp lehet ez az arány, de most ez előbbi volt itthon. Kipróbáltam,  mert jóval olcsóbb volt a Bijóban, annyival kb. kevésbé tömény is. Gyümölcscukorból 3 csapott ek-lal tennék.

Ekkora adagból kb. 35 db normál méretű muffin lesz. 

Hozzávalók:

20 dkg hajdinaliszt

10 dk zabliszt

5 dkg mák darálva

4 dl növényi tej (mogyoró volt)

1 dl oliva olaj

2 marék aszalt sárgabarack felaprítva

1 marék mazsola

stevia / gyümölcscukor stb.

1 csomag sütőpor

A sütőt bemelegítjük, a formákat előkészítjük. A száraz hozzávalókat összekeverjük. A folyadékokat egy edényben szintén. A kettőt összedolgozzuk, majd a végén belekeverjük az aszalványokat is.

A formákba adagoljuk - kb. kétszeresére nő - a tésztát, és közepes hőfokon 25 perc alatt megsütjük.
Candidások az aszalt gyümölcsök helyett vágjanak - szórjanak bele savanykás gyümölcsöket.

Banános muffin zabpehelyből és hajdinából

Mmmmm... Férj is ette, mintha nem is hajdinából lett volna.
Ez a zabpehely - hajdina kombó felesben nagyon szuper, jó palacsinta tésztának, goffrinak...
Az eredeti recept innen, kissé módosítva szerepel már a blogon, de tk liszttel. Most kipróbáltam hajdinával, és jól működik. Fotózásra nem is maradt csak egy kis szerencsétlen utolsó...



Hozzávalók:

15 dkg hajdina liszt

15 dkg zabliszt

3 db banán

1 db alma

1 nagy marék dió

1 dl olivaolaj

1 dl növényi tej (1,5 dl, ha a hajdina nem túl finomra van darálva)

20  csepp sztívia

1 csipet vaníliapor

1 csipet őrölt szegfűszeg

1 ek lenmag

1 cs foszfátmentes sütőpor 

A száraz hozzávalókat összekeverjük, a diót apró darabokra törjük, és beleszórjuk. Az almát lereszeljük nagy lyukú reszelőn, a banánt egy tányérban összetörjük.

A sütőt bemelegítjük. Előkészítjük a muffin-papírokat, vagy a muffin-sütő formát.

A lisztekhez keverjük a gyümölcsöket, majd a folyadékokat is. Egyenletesen elkeverjük, és a kapott tésztát azonnal a muffin-formákba töltjük. 180-200 C-on 20-25 perc alatt megsütjük.

Édesköményes pizza

A hugom volt most a főszakács, én helyette ebédeltem, meg gyereket altattam. Finom lett, szoptatós menühöz igazodó. Köszi Csilla!
A feltét alapja attól függően, a pici pocakja mit tolerál, lehet paradicsomos, vagy növényi tejszínes. (Fűszerekkel óvatosan, oregánó, borsikafű szoptatás alatt ellenjavalt.)

PIZZATÉSZTA:

10 dkg teljes kiőrölésű liszt

5 dkg fehér liszt

90 ml víz (amennyit felvesz)

1 ek olivaolaj

1 dkg élesztő

1 kk só

1 kk méz

A tésztát jó alaposan összegyúrjuk. Kinyújtjuk, zsírpapírral kibélelt tepsibe tesszük, hagyjuk pihenni fél órát.

FELTÉT:

Pár kanál sűrű paradicsomlé 1 tk gyümölcscukorral megszórva, vagy 1 dl növényi tejszín elkenve a tésztán.

Bazsalikommal, petrezselyemzölddel fűszerezzük.

3-4 nagyobb gombafej szeletelve, 1 nagyobb sárgarépa karikára vágva, 1/4 édeskömény vékonyra szeletelve szétosztva kerüljön a tésztára, a végén megszórható (növényi) sajttal. 

Bő fél óra alatt közepes lángon ropogósra sütjük.

Sós kifli

Amikor az ember nem jut el a boltba, de kiflit szeretne... és nem is bonyolult, 10 perccel több, mint a kockákra vágott zsemleféle.

Hozzávalók:
60 dkg tk tönkölybúza liszt
4 dl növényi tej
1 dl olivaolaj
1 tk só
1 kk méz
2 dkg élesztő
magok
nagy szemű só

A hozzávalókat dagasztó, vagy kenyérsütő gépben összedolgoztatjuk. Vagy kézzel dagasztjuk úgy, hogy először az élesztőt felfuttatjuk 1 dl mézes növényi tejben. A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd beledolgozzuk az olajat - 2 ek kivételével, azután a többi folyadékot. 

Fél órát kelesztjük, kerekre nyújtjuk, kb. fél centi vastagra. Megkenjük 2 ek olivaolajjal, 8-10 szeletre vágjuk. Az így kapott háromszögeket vastagabb végük felől feltekerjük, kibélelt tepsibe helyezzük. A tetejüket megkenjük kevés víz és olaj keverékével, megszórjuk sóval, köménymaggal és bő fél órát kelesztjük.

40 perc alatt közepes hőmérsékleten barnára sütjük.

Almás-kókuszos zabpehely vagy hajdina süti

Az első recept a blogon ennek a sütinek egy változata volt 2008-ban. Jó régen. Mi minden történt azóta...

Hozzávalók:

1,5 kg reszelt alma

50 dkg zabpehely
1 dl olaj
10 dkg kókuszreszelék
2 ek gyümölcscukor/eritrit
1 teáskanál vaníliaőrlemény

2 alma (szeletelve)

 

A zabpelyhet és az olajat jól összedolgozzuk. Belekeverjük a többi hozzávalót. Magas oldalú, kiolajozott tepsibe nyomkodjuk a masszát, tetejét almaszeletekkel fedjük le. Kb. 20 percig sütjük, míg a teteje szép aranybarnára sül.

Nyáron friss meggyel, télen magozott meggybefőttel ízletesebbé tehető, a kókuszreszelék kiváltható darált olajos maggal. Ha szeretjük a hajdinát, zabpehely helyett főtt hajdinával is összekeverhető, és süthető.

Flóra

Kívánom, hogy mindenkinek csendes békességben teljen az év vége.

Porcelán gyurma díszek

Évánál láttam először ezt a fajta "gyurmát", és csak később kezdtem utánanézni a neten. Sajnos egy másik recept alapján indultam el, amelyik több vizet írt, így az első tészta ragadós lett, nehezen lehetett vele dolgozni, és az eredmény is kissé törékenyebb lett.

Aztán hosszabb ideig nem volt szódabikarbónám, mert általában a Humanitytől, vagy a Hangáktól szoktuk beszerezni a CseHo Klubosokkal közös rendeléssel, és akkor épp nem volt aktuális, vagy eszemben. Kis, ABC-ben kapható bolti csomagokkal nem akartam kínlódni, így ismétlésre csak múlt csütörtökön került sor. Bioboltokban egyébként fél kilós csomagban 600 Ft. körül kapható, a Hangáknál most néztem, 465.- Ft/kg. (Ingyen reklám részemről, szerintem érdemes rákeresni a "Zöldre érett nők közösségére".)

Újra nekiálltam, illetve álltunk a gyerekkel, aki bőszen kavargatott, aztán sasolt, míg a gázon melegedett az anyag. Annyi csavart találtunk még ki, hogy csillámpor került bele, ami olcsón kapható, ellenben nagyon jól mutat a végeredményben. Második nekifutásra aztán igen szűkre vettem a vizet, és addig főztem, amíg tényleg teljesen sűrű nem lett. A konyharuha alatt kezdett a széle fehéredni, így szinte azonnal nylon zacskóba költözött, és abban hűlt ki a gyurma.

A második adagot kis kávés pohárral mértem, abból kb. egy nagy tálcányi dísz lett. Ezt sem utolsó szempont tudni, mármint hogy mennyi lesz egy adagból, bár szerintem folpackba, vagy nylon zacskóba csomagolva sokáig eláll, és dolgozhat belőle az ember.

Díszítésre vonatkozóan ezen az oldalon van egy jó kis ötletgyűjtemény.

Én csipketerítővel borítottam be centi vastag tésztát, majd úgy nyújtottam tovább, és azután szúrtam ki a különböző formákat.

Nem konkrétan karácsonyfa díszeknek szántam őket, inkább a háznak egy kis téli hangulatot adni, illetve az ajándékok csomagolásának díszítéséhez. Kis szalagokkal az ablakra fűzve mutatósak lehetnek, de akár álló lámpára is függeszthetjük, polc oldaláról lelógathatjuk...

Hozzávalók:

1 csésze keményítő

2 csésze szódabikarbóna

1 és 1/4 csésze (1,25 csésze) víz

1 adag csillámpor (opcionális)

A száraz hozzávalókat elegyítjük, majd beleöntjük a vizet is, és csomómentesre keverjük. Azután tűzre téve folyamatosan kevergetjük, amíg egészen sűrű, már nehezen keverhető, gyurma sűrűségű masszát kapunk.

Egy tányérra téve vizes konyharuhával letakarva hagyjuk langyosra hűlni, majd betekerjük fóliába, vagy nylon zacskóba tesszük. 

Amikor meghűlt, nyújtható, szaggatható.

Két sütőpapír között nyújthatjuk 3-4 mm vastagra, hogy a konyhai sodrófánkat kíméljük, vagy ha műanyag, azt könnyen lemoshatjuk. Ha mintát szeretnénk rá, az ujjnyi vastagra lapított tésztára csipketerítőt teszünk, és azzal nyújtjuk tovább.

Különböző formákat szaggathatunk belőle, vagy késsel vágjuk ki a mintákat.

Ha nincs csipketerítőnk, akár metszett üvegpohárral is nyomhatunk a tésztába mintákat, vagy egy egyszerű fenyőággal. Érdemes nyitott szemmel szétnézni a házban, ragyogó ötleteink támadhatnak. Pl. a gyerek nyomdakészlete... :) Egyébként akár egyszerű fehér kiszúrt formában is nagyon mutatós lehet egy szatén szalaggal felkötve.

Szárítása kb. 1 napot vesz igénybe szabad levegőn. Ugyan a sütőben is lehet, de nem próbáltam.

Tücsökciripelés - avagy hol vannak a bejegyzések...

Nyár végi hűvös este tücsökciripeléssel. Késő van, húz az ágy, de jól esik egy kicsit végre ezzel is foglalkozni, mert ritkán jut idő rá. Elterpeszkedek a fotelben, közben a pocakban szintén helyezkedik egy 22 hetes kislány. Néha azt képzelem, hogy hinta van a pocakomban, amit ő előszeretettel, gyakran használ...

Hol van az már... eltelt azóta 14 hét, ami alatt a leányzó a hintát buldózerre váltotta, leesett az első hó a Mátrában, a területünkön lehullott 10 zsák levél. A bicliklit is nehéz tekerni, és a kényelmes fotel is csak nyom mindenütt. Vagyis ilyen nyügi vagyok, de azért főzök, csak kevés újdonságot. Inkább a megszokottakat, esetleg kis csavarral. Tegnap például az erdélyi töltött káposztát akartam sütni, de nem jutottam el a boltba káposztáért, végül a félig elkészült hozzávalóit - főtt rizs, szójagranulátum - összekevertem egy doboz lencsével, és összesütöttem lencsehurkának. Ma zöldborsó leves készült galuskával, este hajdina piskóta. Tegnapelőtt jénaiban fűszeres krumpli sült, főleg kisebbeket pucoltam, kevés pálmazsír került az aljára, arra az egész burgonyák megszórva némi zöld fűszerrel. Ha lehet, mindenfélét egyszerűsítek. Egyrészt Ábel segít, a gombaaprítás már nagyon megy neki, ha csak egészben szeretném, vagy negyedekre vágva megpirítani kicsit a gombát pl. zöldséges rizs mellé, úgy kell menekítenem a fejeket. Beáldozok olyankor párat, míg ő kaszabol én szélsebesen dolgozom a többivel. :) A másik része, hogy egyre nehézkesebb vagyok, nincs már egy hónap hátra, bár szerintem elég jól bírom, azért sok a nyűg.

Ma pl. egyedül bevásároltam, míg a fiúk a parkban szaladgáltak, élveztem a viszonylagos nyugodtságát, de mire hazaértem, húzott az ágy. Csakhogy a borsóleves meg várta a galuskákat, aztán a gyerek az ebédet... Így nehezebb pihenni, amiért a doki biztosan fejbe verne - teljes joggal. Mert megmondta, ha ilyenkor hazaballag az ember, és keményedik a pocak, lefeküdni, és nem törődni semmivel, meg enni a magnéziumot, mint a cukorkát. 

Persze aztán feküdtem picit, mert tényleg jót tesz, és a dokira is érdemes hallgatni, mert bár a múltkor nem fejeztem ki teljes egyetértésemet étkezési javaslataival szemben, nagyon jó szakembernek tartom, és különlegesen megbízom a hozzáértésében. Hálás vagyok, hogy az Apósom volt kollégájaként elvállalt, és nagyban rajta múlt, illetve szintén egy volt anesztes kollégán, hogy Ábel születésével kapcsolatban pozitív élményeim vannak. Imádkozom érte, hogy hasonlóan rendben legyen minden a második csemetével is. Mert bár egy szülés tényleg nem fenékig tejfel, annyira különleges dolog, hogy a fájdalmat kifelejted belőle, ha visszagondolsz. Volt, mert csillagokat is láttam, de aztán az, amikor a kis buksi végre a világra jön, kicsit mossa az ember agyát. :)

Kissé elkanyarodtam a gasztro területtől, de ez az anyaságos téma most kissé aktuálisabb, mint pl. az almaszószos kölesgombóc, amit egyik reggelire ettünk. Ilyenekről most könnyebben tudok fecsegni. Ha valami újdonságot készítünk, majd jelentkezem, addig meg kissé kevesebb a bejegyzés sajnos.

Mama mézes pogácsája

A múltkor Bélapátfalván fújtunk a módszertani központban, és utána megvendégeltek bennünket. Ábel rendes fiú lévén végigaludta az egészet, majd felébredés után bepuszilt két mézes puszedlit. Első találkozás volt, de mélyre ható élmény, ahogy észrevettem. Emlegette, így megígértem neki, hogy hasonló mézes pogácsát majd sütünk mi ketten otthon.

Reggel, mikor épp a vonatsíneket borogatta bosszankodva, és bejelentettem, hogy ma van az a nap, már tolta is a székét a konyhában a pulthoz... aztán persze felfedezte a tojást, és átvonult a mosogató túl oldalára... Mire a hat tojást megtörtük, kezdett melegem lenni. /Nem csak a nagyszámú tojás miatt. :) /

Egészen pár évvel ezelőttig az volt a fejemben, hogy Mama a békési tanyákról hozott különleges recepteket, aztán egyszer Anya felvilágosított, hogy csak a Horváth Ilona szakácskönyvet kell kinyitni, nincs itt semmi egyedi. Mégis, általában olyan dolgokat készített, amivel - amilyen ízűvel másutt nem találkoztam. Persze mindenkinek vannak ilyen ételei. Nenikének például - nem rég ment el szegény, ő is kicsit olyan volt a fejemben, mint Mama - lekváros linzer volt az ilyen specialitása. Persze az én szememben. Az öcsémnek valószínűleg a zöldséges bablevese maradt meg jobban. :)

No, miután ilyen jól bevezettem, és eddig csak a süti nevét tudtuk meg, ideje, hogy a receptre is rátérjünk. Egyszerű, pihentetni kell, kiszaggatni, megkenni, megszórni, megenni... Nem lett vegán. Vegán mézes van már a blogon, ezt most ki akartam próbálni, hogy tényleg az a  recept-e. Egyedül annyit nem bírtam ki, hogy fehér liszt helyett legalább felesben teljes kiőrlésűt használtam, és a cukor mennyiségét felére vettem. Ja, és a fahéjat kihagytam, a sógornőm nem eheti, és egyébként is gyomorirritáló fűszer.

Ebből a mennyiségből nekem 4 nagy tepsire való adag lett.

Hozzávalók:

1/2 kg teljes őrlésű liszt

1/2 kg finomliszt

1/2 kg méz

2 egész tojás + 4 sárgája

20 dkg biomargarin

10 dkg gyümölcscukor

2 cs borkősütőpor

őrölt szegfűszeg 

reszelt kezeletlen citrom héja

1-2 ek növényi tej

tetejére: tojás+tejföl és apróra vágott dió

A mézet kis lángon meglangyosítjuk, hogy belekeverhető legyen a margarin. Egy tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat. Ezután belekerülnek a tojások, és a méz. Alaposan összegyúrjuk az egészet. (Valamiért nekem a tészta nem volt elég puha, így hozzáadtam vagy két kanál mandulatejet - az volt felbontva a hűtőben - és azzal gyúrtam át.)

Kb. fél napot pihent, este kezdtük kiszaggatni, de akár egy éjszakát is állni hagyhatjuk.

Fél centi vastagra nyújtjuk a tésztát - lehet kicsit vastagabb is - és különböző formákat szúrunk belőle. (Mama mindig kb. 10 centis kerek pogácsákat sütött.)

A teteje megkenhető tojásos, tejfölös keverékkel, és megszórható apróra vágott dióval.

Közepes hőfoknál kicsit alacsonyabban kb. 20 perc alatt sültek meg a pogácsák.

Sokáig eltartható, nem lesz kemény, kivéve ha nagyon megsütjük.